„A Hét Jel nem áttörni akar, hanem építkezni” – Pócsi István a Nesztelenről és az őszi tervekről
Amennyire nagy volt a csend a nyáron a Hét Jel környékén, annyira pörgős az ősz. Megjelent az áprilisi koncert teljes kép- és hanganyaga, koncertre is készülnek, és egy angol dalcím is feltűnt a kommunikációjukban. Ezen pontok mentén beszélgettünk Pócsi Istvánnal.
Rockbook: Pisti, tőled már megszokott, hogy a tempódat nem lehet kiszámítani, de tényleg ennyire csendesnek tervezted a nyarat?
Pócsi István: Azzal legyünk tisztában, hogy az áprilisi koncert az Akváriumban remek lehetőség volt arra, hogy bemutatkozzunk, de már csak a késői időpont miatt sem volt alkalmas arra, hogy az idei nyárral tevőlegesen építkezzünk. Csodálatos két napot éltünk meg a Black-Out társaságában – olyat, ami más zenekaroknak sokévnyi működés után adatik meg. Ha nagyon őszinte akarok lenni, igazából kötelező lépcsőfokokat léptünk át. Az ősz már talán közelít ahhoz, amit eredetileg terveztem, de ez sem pontosan abban az ütemben halad, ahogy szerettem volna.
Rockbook: Nem érkezett meg az áttörés?
P.I.: Aki egy pillanatig is azt gondolta, hogy itt áttörésnek kell következnie, az rossz lovon ül. Szó sincs ilyenről. Egyszerűen az az iszonyatos munka, amit a zenekar tagjai beletettek a felkészülési időszakba, kiégéshez is vezetett. Folyamatos próbák, egy teljes műsor hangszerelése, megtanulása, technikai egyeztetések és maga a koncert emberfeletti meló volt mindenki részéről – és ezt nem lehet büntetlenül megúszni. A nyár ennek vált áldozatává.
Az áttörést pedig én tényleg nem reméltem. A most megjelent anyag lehet az, amivel végre megmutatjuk, milyen ez élőben.
Rockbook: Nesztelen címmel jelent meg a teljes koncertanyag. Ilyennek álmodtad meg?
P.I.: Mindig van egy képzeletbeli mérce a fejemben, ez nem kérdéses. Éppen ezért lett olyan operatőri gárda hívva, hogy extrán túl legyen forgatva. Nóniusz zseniális munkát végzett, iszonyat jól szól a cucc – valaki úgy fogalmazott, hogy nem magyar fülre lett keverve, amiért nagyon hálás vagyok.
A képanyagot Kerecsen Laci vágta meg. Láttam a projektfájlokat: brutális, milyen munkát végzett, és azt gondolom, nagyon büszke lehet saját magára is, hogy idegösszeomlás nélkül végigvitte a vágást. Az Átutazó-t nagyon gyorsan gatyába rázta, ez májusban megjelent. Ennek vágása során tökéletesen megértette és ráérzett, mit szeretnék látni, nagyon kevés volt a korrekciós munka – de azért az utolsó két vágási etapon 16 órát töltöttünk együtt. Az alap kérdésdre megválaszolva igen, ilyennek álmodtam meg. Méltó lenyomat készült.
Rockbook: Azt mondod, hogy nem teljesen ez és így volt tervezve. Mi maradt ki?
P.I.: Ez nem a Nesztelen minőségére utal. Nagyon szerettem volna egy vinilmegjelenést, de ez elsősorban időbeli okok miatt elmaradt. Ez kicsi hiányérzetet kelt bennem, mert így lett volna teljes a történet.
Rockbook: Ez később még pótolható.
P.I.: Azt gondolom, hogy nem. Így lett volna teljes, most már inkább előre tekintek, és abban ennek már nincs szerepe.
Rockbook: Az online megjelenés előtt volt egy mozivetítés is. Ennek miért láttad szükségességét?
P.I.: Nagyon szerettem volna, ha a közreműködőket, azokat a szív-lélek embereket meghívhatom egy díszvetítésre, akik szakmailag és emberileg segítették, hogy mindez – a koncert és a Nesztelen – létrejöhessen. Nem tudott mindenki jelen lenni, de azt gondolom, akik ott voltak, jól érezték magukat. Az pedig, hogy egy ilyen projektben van egy kis ególegyezgetés, azt vállalom.
Másnap online is elérhetővé tettük a teljes koncertfilmet, a zenei platformokon pedig egy szűkített változat jelent meg. A csak zenei oldalakon egy olyan verzió hallható, amelyben nincs intro és nincsenek összekötő moodok – az csak a dalokra koncentrál.
Rockbook: Novemberben koncert az Instantban. Új műsor?
P.I.: Sajnos nem. Nagyon szerettem volna már egy frissített műsorral előrukkolni, de a nyár – ahogy korábban mondtam – nem teljesen úgy alakult, ahogy szerettem volna. Az is hozzátartozik, hogy nincs túltolva a műsor, szóval kilométer van még bőven benne. Van némi személyi változás is a zenekaron belül, de azt gondolom, az egységet a dalok színpadra állítása adja.
Rockbook: Nem akartál több vendégzenekaros fellépést, hogy erősebben bekerüljetek a köztudatba?
P.I.: Voltak ezzel kapcsolatos tervek és ígéretek, amik szép lassan elhaltak. Persze jó lenne néhány rizikó nélküli színpadra állást behúzni, de közben a saját láb növesztését fontosabbnak tartom. A Necropsiával régóta beszélgettünk már, így kézenfekvő volt, hogy legyen egy közös buli. Co-headliner az este programja, nincs alá-fölérendelt szerep. Játszani szeretnénk, építkezni.
Rockbook: A közösségi oldalatokon megemlítettél egy angol dalcímet. Nyitás van külföld felé?
P.I.: Három éve fiókban van ez a szerzemény. A közönség a dal eredetijét már ismerheti – ez az Üresen maradt lapok. Erre készült egy csodálatos angol szöveg Kovács „Kojak” Gábornak köszönhetően, és egy számomra nagyon kedves, angol anyanyelvű énekest kértem meg, hogy énekelje el. Nem gondolkodom abban, hogy nekem angolul kellene énekelnem – erre nem szántam rá magam –, viszont anno szerettem volna meghallgatni, hogyan szól a dal angolul. Túl jól ahhoz, hogy fiókban maradjon.
Ez a szerzemény december 7-én jelenik meg, éppen az eredeti dal megjelenésének évfordulóján.
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
