Tíz év után "A War Against You" címmel új albummal jelentkezett a Téglás Zoli vezette kaliforniai hardcore csapat, az Ignite. A turné közepén Zoli készségesen állt rendelkezésünkre, hogy meséljen egy kicsit az új albumról és a magyarországi terveiről.

Rockbook: Január nyolcadikán jött ki az Ignite új lemeze, az "A War Against You", ami a 2006-os "Our Darkest Days"-t követi. Két lemez között 10 év rengeteg idő. Miért vártatok ennyit?

Téglás Zoli: Ebben az időszakban elkészítettem a Pennywise-zal egy albumot, megalapítottam a jótékonysági cégemet (Pelican Rescue Team) és emellett még egy másik zenekarban is részt vettem. Kellett egy kis pihenő, hogy újra neki kezdhessek a zeneírásnak, mert mindig volt más munka, amire koncentrálnom kellett. Rengeteget dolgoztunk, csak nem az Ignite-tal. Aztán összeültünk a srácokkal (ez is már vagy 2 éve volt) és megírtuk közösen az „A War Against You” lemez anyagát.

Rockbook: Beszélj, kérlek kicsit az új lemezről! Mi az, amit fontosnak találsz elmondani róla? Pl. miben más, mint az előzőek?

Téglás Zoli: Mivel öregszünk, változunk, nem olyanok vagyunk, mint régen, nem vagyunk már olyan mérgesek, mint fiatal korunkban. Az új album ezért kicsit máshogy szól, lazább lett az egész, személyesebb a hangulata. Nekem ez olyan, mint a családom, közelebb van a szívemhez.

Rockbook: Mióta vagytok turnén? Hány állomás volt eddig?

Téglás Zoli: Egy hete vagyunk turnén, még egy hét hátra van, benne Magyarországon még két egymást követő koncert. Ez most nem egy hosszú turné.

Rockbook: Milyenek voltak az eddigi koncertek?

Téglás Zoli: Én nagyon hálás vagyok nekik, hogy ennyire szeretik a zenénket, ez egy klassz dolog. Az eddigi bulijaink (pl.: Párizs, Svájc) mind telt házasak voltak, elkelt az összes jegy. Szerencsések vagyunk ebből a szempontból.

Rockbook: A „Falu” című dalt, hogyan fogadta a külföldi közönség? A rajongók már az „új Place Called Home”-ként tartják számon?

Téglás Zoli: Igen, nagyon szeretik, még Amerikában is. Ott tisztelik az embert, ha arról énekel, hogy honnan jött és azt nem felejti el. Ott van pl. az örmény tagokból álló System Of A Down, vagy a brazil gyökerekkel rendelkező Sepultura. Mind remek zenekarok és nagyszerű zenészek, akik tudják, hogy honnan jöttek. Itt Amerikában kedvelik, ha nem felejted el a származásodat. Megbecsülnek azért, hogy magyarul énekelek.

Rockbook: Két koncertet is adtok január 28-és 29-én a Barba Negrában. Előre sejtettétek, hogy egyetlen koncert kevés lesz?

Téglás Zoli: Igen, azért van a két koncert, hogy mindenki láthasson bennünket, aki szeretne. A pénteki bulira már az összes jegy elkelt, még a csütörtökire van, azt hiszem vagy 200 darab. Nagyon jól esik, hogy Magyarországon ennyien szeretik a zenénket.

Rockbook: Mi alapján választottátok ki e két bulira az előzenekart?

Téglás Zoli: Nekem ebben semmilyen szerepem nem volt. Az előzenekarokat a Cseh Tamás program delegálta.

Rockbook: A januári koncertre készültök valami meglepetéssel? Mire számíthat a közönség?

Téglás Zoli: Hát, ha nem halok meg egy szívroham következtében, akkor nagyon jó koncert lesz mind a kettő. Amikor itthon játszunk, az nagyon sokat jelent nekem, ezt a többiek tudják. Én 100 százalékig odaadom a testemet, a hangomat, és a lelkemet a közönségnek.

Rockbook: Hogy van a hátad? Javult már valamennyit a pár évvel ezelőtti baleset óta?

Téglás Zoli: Körülbelül 80 százalékban igen. Egy évig nagyon rosszul voltam, alig bírtam menni, de szerencsére már jobban vagyok. Egész életemben sokat rohantam, de most már lenyugodtam. Az élet apró dolgai sokkal többet jelentenek most nekem. Szagolgatom a rózsákat. (nevet)

Rockbook: Utoljára nagyjából egy éve beszéltünk. Akkor pont Amerikában voltál, és az új Ignite lemezt vettétek fel. Milyen említésre méltó dolog történt veled azóta? Kaptál újabb filmszerepeket?

Téglás Zoli: Nagyon jó menedzsmentem van itthon, a Gabi. Ő szerzett nekem egy új szerepet, de nem bírtam elvállalni, mert épp turnén voltam az Ignite-tal. Nagyon sajnáltam. Az utóbbi egy év számomra csak lemezírással és zenéléssel telt. Jelenleg nincs semmilyen felkérés, viszont részt vettem egy filmben, melynek az a címe, hogy „Spectral”, amely augusztusban fog kijönni.

Van egy nagyon jó ismerősöm, aki kórházakat épít és szeretne kórházakat nyitni itt Európában. Most tárgyalunk éppen, ugyanis Magyarországon is szeretnénk ezt megvalósítani. A cég neve „White Rabbit Partners” amely nagyrészt az egészséges életmóddal és a különböző függőségek, illetve mentális zavarok gyógyításával foglalkozik. Egy ilyen amerikai mintára épülő kórházat szeretnénk létrehozni itthon, ahol az említett problémák kezelésére nyílik majd lehetőség. Sok embert ismertem meg a zenénken keresztül, akinek ez adott valamilyen energia többletet az életéhez, ezért úgy gondoltam, hogy végre itt az igazi lehetőség arra, hogy tényleg segíthessek nekik. Most csak erre koncentrálok, ezért sincsenek filmszerepek sem.

Rockbook: A mostani turné után mik a terveid?

Téglás Zoli: A turné után maradok Magyarországon, lemondtam a nyári fesztiválos fellépéseinket is, csak azért, hogy a kórház projectjére tudjak fókuszálni. Nekem az a lényeg most, hogy tudjak az embereken valamilyen új formában segíteni. Szeretném visszaadni a magyar embereknek és Magyarországnak azt, amit tőlük kaptam.

Rockbook: Tehát itt fogod tölteni az egész nyarat is?

Téglás Zoli: Nem tudom, mikor fogok visszamenni Amerikába, de az biztos, hogy sokat kell majd itthon lennem. Én amerikai fejjel és magyar szívvel gondolkozom, rengeteg lehetőséget látok itthon, amit például nem látnak meg azok, akik itt vannak. Amerikában lehallgatják a telefonvonalaidat, figyelnek téged, mint régen a kommunizmusban Magyarországon. Én ettől nagyon félek. Szerintem megvan az esély arra, hogy Donald Trump lesz Amerikának az új elnöke a választásokon. Ha ez bekövetkezik, akkor én nem akarok tovább ott élni.

Rockbook: Ezt mintha más híres zenésztől is hallottam volna, ha Donald Trump lesz az elnök, akkor elhagyja az országot. Ezek szerint szívesebben élnéd le az életedet Magyarországon, mint Amerikában?

Téglás Zoli: Mindig is úgy kerestem a pénzem, hogy utazgattam a világban ide-oda a turnéknak köszönhetően. Azt szeretném megvalósítani, hogy az amerikai munkával megszerzett pénzemet Magyarországon költhessem el és hogy itt élhessek életem végéig. Szeretnék majd azért külföldön dolgozni, de itthon szeretnék maradni, legyen meg a házam és a feleségem. A (családi) házunk több mint 200 éves, a benne levő padló van olyan öreg, mint az amerikai állam. A házunkban olyan sok energia van, hogy amikor a kandallóba teszem a tűzrevalót, szinte magától elkezd ropogni a fa… Ez valami hihetetlen érzés. Ez az, ami mindig visszahúz ide engem.

Rockbook: Amikor hosszabb ideig itthon vagy és épp nincs semmi teendőd, akkor mivel szoktad kitölteni az szabadidődet?

Téglás Zoli: A házunknál mindig van munka, most a tetőt kell majd kicserélni. Emellett például mindig is az volt az egyik álmom, hogy csináljak egy saját pálinkafőzdét, ugyanis ezt egy gyönyörű szép munkának tartom. Ebben egy barátom, aki nagy mestere a pálinkafőzésnek, segítségemre lesz. Bízom benne, hogy sikerül azt is megvalósítani.
 
Rockbook: Van kedvenc pálinkád, amit kifejezetten szeretsz?

Téglás Zoli: Kicsit fura a helyzet, ugyanis nem iszok alkoholt már vagy 10 éve. Régen viszont napi szinten lement egy üveg Jack Daniels, mondhatni szeszfüggő voltam. Régen a cseresznye pálinkát és a szilvát kedveltem nagyon, de most már csak főzetni szoktam, amiből viszek a családomnak és a barátaimnak.

Rockbook: Az amerikai barátaid hogy reagálnak egy jó hazai pálinkára?

Téglás Zoli: Úgy fújtatnak, mint egy szumó birkózó és felszívják magukat. Amikor lemegy az első feles, akkor panaszkodnak, hogy „úú de éget”, majd a harmadik után meg kihányják mindet (nevet).

Rockbook: A magyar ember viszont nagyon bírja…

Téglás Zoli: Játszottunk régen a Warped turnén, ahol ott volt Ice-T is, a világhírű rapper, a Body Count énekese a buszunkon és ő kérdezte tőlem, hogy: „Milyen magyar italod van, mennyire kemény ez, mutassad csak nekem!” Sajnos akkor nem volt nálunk pálinka, csak Zwack Unikum és mondtam is neki, hogy ez a magyar Jagermeister, de jóval keserűbb. Ice-T erre azt mondta: „Basszátok meg én nem félek semmitől, adjátok ide, megiszom!” Beleöntöttem egy nagy pohárba neki, lenyomta az egészet, majd aztán hatalmas nagyra tátotta a száját és azt mondta: „Mi a faszom volt ez? Mi volt ez??? Baaazdmeg.” (nevet)

Rockbook: Nem gondolkodtál már azon, hogy egy saját márkát, brand-et hozz létre?

Téglás Zoli: Nemrég beszéltem Zwack Sándorral erről, tehát lenne rá lehetőség, hogy a nevem alatt jelenjen meg egy italfajta, természetesen „Téglás Zoli” néven. Nagyra értékelem a Zwack család munkáját, becsülöm őket, Sándor pedig jó barátom és remélem, hogy ebből az elképzelésből is lesz majd valami.

Rockbook: Úgy legyen! Tudom, még csak most jött ki a „A War Against You”, de ugye nem kell majd újabb 10 évet várni a következő anyagra? Hogy látod ezt?

Téglás Zoli: A zenélés az olyan, mint egy mélyről jövő inger, az ihlet egyszer csak jön és kész. Erőltetve nem lehet csinálni semmit, hogy majd leülök és írok akkor egy lemezt, mert az szar lesz.

Rockbook: Ha már a zenénél tartunk, van-e olyan hazai vagy külföldi zenekar, akinek tetszik a zenéje és figyelemmel követed a munkásságukat?

Téglás Zoli: Nem szerettem például a Coldplay-t, de amikor évekkel ezelőtt játszottunk a Pennywise-zal egy nagy fesztiválon -ahol olyan bandák léptek fel, mint a Garbage, Dirty Heads, Offspring, vagy a Soundgarden- a Coldplay olyat nyomott, hogy az valami hihetetlen. Azon gondolkoztam, hogy ki volt a „nyitó” zenekar… El is felejtettem azon az estén, hogy felléptünk, olyan jól játszottak élőben. De ugyanígy voltam a Limp Bizkit-tel is, nem szerettem a zenéjüket, de amikor együtt játszottunk, megismertem őket és megkedveltem Fred Durnst-ékat. Vagy például ott van a Twisted Sister-ből Dee Snider énekes, aki közölte velem, hogy imádja az Ignite-ot. Én viszont nem annyira ismertem őket, de aztán az is változott. Egyébként inkább régi nagy bandákat hallgatok, az újakkal nem igazán vagyok képben.

Rockbook: Sajnos már kevés olyan új zenekar van akire a közönség felkapja a fejét...

Téglás Zoli: Más világ van. Régen a lemeztársaságok jobban odafigyeltek a bandákra, sokkal nehezebb is volt lemezszerződésekhez jutni, mint manapság. Jó képességekkel rendelkező előadóművésznek kellett lenned, egy jó zenésznek, énekesnek, kiváló dalokkal, hogy érvényesülni tudj. Egyszer az Aerosmith énekesénél, Steven Tyler-nél voltam vacsorán, ő mondta, hogy régen, amikor ők kezdtek muzsikálni, egész Amerika szerte csak kb. 50 zenekar volt összesen, de az mind nagyon-nagyon jó banda volt. Élőben is bizonyítanod kellett folyamatosan, hogy elérd a céljaidat. Most pedig az internet korszakban annyi az egész, hogy csak felteszed a zenédet, fotóidat meg mindent a Facebook-ra, tehát nem kell a teljes zenekar sem, de közben meg élőben nem tudod úgy eljátszani, ahogy kellene. Pont ezért a fiatalabb generációnak sokkal könnyebb egy koncertet összehozni, egy lemeztársasághoz leszerződni vagy rajongókat szerezni a facebook-on keresztül, mert nem kell neked annyira keményen dolgoznod, mint régen. Nem kell, hogy jó zenész legyen belőled mivel a jelenlegi zeneipari érvényesüléshez már ez is elég. Ez probléma!

Rockbook: Magyarországon viszont rengeteg tehetséges csapat létezik, akik ha külföldön születnek, talán jóval többre viszik.

Téglás Zoli: Ez szar! Nálunk például azért van kiírva, hogy „California Hardcore” minden cuccunkra, mert ha kiírtuk volna, hogy „magyar hardcore” senki nem értette volna. Nem tudták volna, hogy mi az. Ez olyan, mint a tetoválás egy emberen. Tudod, van ez a tv műsor az amcsiknál, hogy LA Ink, Miami Ink, biztos ismered, ott valami rettentő szarul dolgoznak az emberek. De itt van Magyarországon a Sárközy Zsolti (Dark Art Tattoo), aki egy hatalmas művész, olyan mintha a bőrre festene, gyönyörű szépen dolgozik! Ő nagyon tehetséges. De hidd el, nehéz volt nekem is érvényesülnöm a magyar számaimmal, hogy a saját lemezemre rátehessem. És mindez egy német kiadó miatt!

Rockbook: Valóban?

Téglás Zoli: Igen. Kérdezték tőlem: „Te tényleg csak Magyarországgal foglalkozol?” Mondtam nekik, hogy nem, csak én innen származom és ez nekem nagyon fontos. Egy magyar lemezt szerettem volna készíteni, de aztán csak problémák lettek belőle. Sok helyen nem szeretik annyira a magyarokat és kevesebb lehetőséget is kapnak emiatt.

Rockbook: Akkor további sok sikert a terveidhez és az Ignite-hoz! Köszi az interjút!

Téglás Zoli: Én köszönöm a lehetőséget nektek. Hálás vagyok.

Támogatónk a Nemzeti Kultúrális Alap és a Cseh Tamás Program.