Nemrégiben a Cinem a Rock Café-ban jártam egy kelta-ír esten, ahol a Jolly Jackers is fellépett. Ők egy feltörekvő, fiatal kelta-punk zenekar. A kezdetekről, az érvényesülési lehetőségekről és a terveikről beszélgettünk.

Rockbook: Hogy alakult a zenekar, honnan jött a Jolly Jackers név?

Jolly Jackers: A zenekar dunaújvárosi, idén március óta létezik. Mindannyian szeretjük az ír-kelta muzsikát, így adott volt a stílus. Ráadásul nem akartunk tömeg zenét játszani. A zenekar neve pedig közös ötletelés eredménye, mindenképpen a zenei stílushoz illő nevet szerettünk volna találni. Több verzió után végül így született meg a Jolly Jackers.

Rockbook: Magyarország, mivel egy viszonylag kis ország, elég főváros központú, ti pedig ugye dunaújvárosiak vagytok. Lehet ott karriert építeni vagy inkább Budapesten szeretnétek?

Jolly Jackers: Eddig sajnos nem sok budapesti fellépésünk volt, de érezhető, hogy főváros központú az ország főleg ebben a műfajban. Szeptemberben volt szerencsénk fellépni a Serica által szervezett ír-kelta fesztiválon, ahol leginkább tradicionális ír-kelta zenét játszó együttesek, formációk léptek fel, ebben a punkos stílusban mi voltunk az egyetlenek, de számunkra is meglepő volt, hogy az a közeg milyen jól fogadta a zenénket. Maga a műfaj talán hozza is magával, hogy mindenki tud mulatni, bulizni rá, a fiatalabb és idősebb korosztály egyaránt. Reméljük egyre több fővárosi koncerten lesz lehetőségünk fellépni és egyre szélesebb réteghez eljuttatni ezt a stílust.

Rockbook: Önerőből lehet érvényesülni ezen a pályán?

Jolly Jackers: Attól függ, hogy ki mennyire kitartó. Ez a stílus itthon még annyira nem ismert, így azt gondoljuk, abszolút van keresnivalónk. Szerencsére egyre többen keresik ezt a fajta zenét. Alulról kell elkezdeni építkezni, kialakítani egy magot a zenekar körül, akik végigkísérnek minket ezen az úton, aztán majd mindenki hoz még egy embert 

Rockbook: A médiában manapság nincs igazán kereslet a hozzátok hasonló stílusban játszó zenekarokra. A rockzene és különböző válfajai eléggé a perifériára szorultak. Nektek mi erről a véleményetek?

Jolly Jackers: Az a gond manapság, hogy a különböző tehetségkutató műsorokban sokszor ledegradálják a zenekarokat. Hirtelen belekerülnek egy szituációba, amit nem mindenki tud kezelni. Oda teszik őket az emberek elé, akik megkapják, hogy na most akkor ezt kell szeretni és ennyi. A zenekaroknak nincs egy biztos alapbázisa, akik az elejétől velük vannak és ennek hiányában egyre másra eltűnnek a süllyesztőben. Fontos azt is meghatározni, hogy mi a cél. Ha úgy áll ki valaki a színpadra, hogy „na, most akkor én leszek a világsztár”, nem biztos, hogy jó. Merni kell nagyot álmodni, de azt meg is kell tudni valósítani. Ehhez pedig mérhetetlen kitartás, akarat, erő és nem utolsó sorban alázat kell. Alázat mindenki felé, egymás, a közönség és a többi zenekar felé. Sajnos sok mai tiszavirág életű zenekarból ezek hiányoznak. Az is fontos, hogy meglegyen a kontakt a közönséggel és ők is szeressék, amit mi csinálunk. Ha látszik, hogy mi élvezzük, és ezt át tudjuk a színpadról adni, akkor a közönség is élvezni fogja a produkciót.

Rockbook: A nagy videó megosztó portálon utánatok „kutakodva” javarészt feldolgozásokat találtam tőletek. Várhatóak saját számok is a közeljövőben?

Jolly Jackers: Igen, készülnek már, nemsokára debütálunk is velük. December 30-án lesz egy nagyszabású elő szilveszteri buli, ahol a Lochnessel és a The Scarlettel fogunk fellépni és ott hallhatjátok majd őket. Ezzel együtt pedig még idén szeretnénk egy 3 dalból álló demo kislemezt is kiadni, ezzel is tovább népszerűsítve a zenekarunkat.

Rockbook: Ezen stíluson belül még nem vagytok sokan, bár vannak már ismertebb nevek, mint például a Paddy and The Rats vagy a Firkin. Mennyire segítenek ők nektek, mennyire összetartó ez a közösség?

Jolly Jackers: Szerencsére nagyon. Mivel nem telített a piac a műfaj sajátosságai miatt, így szerencsére nincs versengés a zenekarok között. És bár annak ellenére, hogy a műfajnak vannak kötöttségei, mindenki megtalálhatja benne a saját stílusát, ezáltal létrehozva azt az egyedi, csak rá jellemző hangzást. Ez a célunk nekünk is, hogy létrehozzuk az igazi Jolly Jackers hangzást.

Rockbook: Ha már említettétek, milyen is a Jolly Jackers hangzás?

Jolly Jackers: Kicsit kalózosabb, kicsit mocskosabb, pörgősebb zene. Nem a népies vonulat a cél, hanem az igazi bulizós, jókedvű zene. Kicsit olyan, mint amit Paddyék játszanak, de semmiképpen sem őket lemásolva.

Rockbook: A jövőre nézve inkább Pesten koncerteznétek vagy inkább vidék?

Jolly Jackers: Nem szeretnénk csak Pest centrikus zenekar lenni, tény, hogy Pesten sok a hely, a lehetőség, ahol felléphetünk, de igyekszünk azt az arany középutat megtalálni, ami ideális és vidéken is szélesebb körben megismertetni az emberekkel a műfajt és a zenekart.

Rockbook: Külföldre mennyire terveztek majd menni?

Jolly Jackers: Egyenlőre mindenképpen itthon szeretnénk megvetni a lábunkat, aztán, ha úgy alakul, akkor természetesen megyünk. A környező országokban vannak ír-kelta rendezvények, ahol hasonló stílusú zenekarok és a stílus rajongói találkozhatnak és ilyen helyekre mindenképp szeretnénk kijutni egyszer.

A Jolly Jackers felállása:

Boncz Andrea: Fuvola, Ír furulya
Faragó István: Ének, Gitár, Akkusztikus gitár
Farkas István: Gitár
Morvai Tibor: Dob
Papp Enikő: Basszusgitár

A zenekar elérhetősége: https://www.facebook.com/JollyJackers?fref=ts

Jolly Jackers - Arthur Guinness Kelta Fesztivál

Máthé Kriszta