Az Autentikum, a második Kalapács akusztikus album felvételei az ecseri Vasmű stúdióban zajlottak Weisz "Kicsi" László irányításával, a lemezen vendégként Rudán Joe, Varga Miklós, Makovics Dénes, valamint az Örökség zenekerból Tóth Reni és Mr. Basary is felbukkan énekesként. Az ára két darab ezres.

Kalapács és az Akusztika - Autentikum

01. Bízd rám magam  5’34”
02. Szeresd a csavargót 3’43”
03. Európa  4’49”
04. Gépinduló  4’09”
05. Mindhalálig Rock and Roll  4’20”
06. Íj szárnya kettétört  2’46”
07. Nincs más út, csak Isten útja  5’27”
08. Oly távol vagy tőlem  4’18”
09. Zelóta Simon dala  3’22”
10. Keresem a bajt  6’04”
11. Ez a föld az enyém  4’51”
12. Verano Porteno  4’31”
13. Szomorú vasárnap  4’38”

Teljes játékidő: 58 min. 33 sec.

Megjelenés 2014. június 07. Hammer Records, digipack formátum.

Ismerve Kalapács munkásságát, mindenképp csak azoknak javasolnám az akusztikus zenélést, akik tudnak is, és raktak az asztalra már valamit. Na Ő pont ilyen. Ne tévesszen meg senkit a puritán kiszerelés, a lényeg az albumban van. Olyan ez, mint a nőknél, sokszor a külcsín elvarázsol, aztán kiderül, hogy belső érték az nem túl sok. Itt pont fordítva van: a külalak rém egyszerű, de úgysem ezért veszi meg az emberfia, viszont az anyag az nagyon rendben, főleg, ha többször is meghallgatja valaki, akkor egyre-másra észrevesz új ötleteket, megoldásokat. Az akusztik lényegét nem állok le megmagyarázni, aki nem tudja annak, úgy is mindegy. Elég legyen annyi, hogy ilyenkor, ha már létező számot dolgoznak át, sokszor a stílus, vagy kategória is megváltozik, a hangszerelésről nem is beszélve. Tehát senki ne várjon régi metált, mert ehhez „illik” tudni zenélni. Villanyos gitáron nem is lehet, vagy nem érdemes azokat a megoldásokat megcsinálni, amit akusztikusan igen. A tizenhárom trackes, majd egy órás lemezen visszaköszönnek a régi Pokolgépes, Ómenes korszak jól bevált dalai, ismertebb rock operák néhány számával, Varga Miklós Európájával és jól ismert Seress Rezső Szomorú Vasárnapja is, amit már több zenekar átdolgozott.

Nyilván ízlések és pofonok, hogy engem az ismertebb dalok áthangszerelt változata fogott meg inkább. A rock operáknál az eredeti variáció sajnos elég komoly viszonyítási alap volt, így ilyen esetben nem biztos, hogy előnyére válik az akusztikus átdolgozás, mondjuk, ha nem ront rajta, az is valami. Nehéz műfaj ez. Ezzel ellentétben az Ómenes, Pokolgépes dalok áthangszerelve sokkal teltebben szólalnak meg akusztikban, mint a régi ”metálos” dal. Jópofának tartom még a flamencós, Judas riffes (Judas Priestes – micsoda szójáték) megoldást, sikerült vele dobni egyet az amúgy is sláger Mindhalálig Rock’n Roll-on, annak ellenére, hogy az eredeti dal is elég erős, vagy a jazzes beütést az ős régi Gép – indulónál. Az első két Ómen nóta is nagyon jó így, más de nem „rosszabb”, mint a kiindulási szám. Kalapács hangjában is megvan még a karc, ami egyedivé teszi. Mindenképp becsülöm, hogy inkább ilyen irányban ment el, mintha a jól bevált best of 80-90-es évek nótáival haknizna, mint ahogy sokan mások. Nem a könnyebbik utat választja. Vannak még bevált számok, amiket át lehet írni akusztikba, a mellé befér egy-egy Kormorán, vagy zenés vers is, ha úgy tetszik, vagy a Szomorú Vasárnap. Az eddig megjelent két albumából (akusztik) össze lehetett volna hozni egy igazán ütőst, nem „csak” jót. Összességében nem okozott csalódást az album, azért valami ütősebb kiszerelés lehetett volna, mert jó bornak is kell a cégér…Pontszám 7,5/10

A következő koncerten élőben is meg lehet hallgatni: https://www.facebook.com/events/1437180349865699/

Juhász Peti