Bejelentkezés

x
Search & Filters

"Köcsögmetál, kárómintás pulcsikban, nyálgombócoknak öltözve" - ZPZ: 'Grrrhhhooo!!!' lemezkritika



A ZPZ zenekar 2010-ben alakult, saját bevallásuk szerint pedig egyszerűen csak köcsögmetált játszanak, kárómintás pulcsikban nyálgombócoknak öltözve. Akik mellett esetleg eddig – hozzám hasonlóan – elment volna a zenekar, a legjobbkor kapcsolódhatnak be, ugyanis nemrég megjelent a banda harmadik albuma, amely a hangzatos Grrrhhhooo!!! címet kapta.
 
 
Ha valaki egyáltalán nem tudja, mire számítson, talán azzal jár a legjobban, ha a weboldalon (http://zpz.hu/) kezdi az ismerkedést a csapattal, ahol nagyjából fél perc alatt kiderül, hogy egyáltalán hajlandó lesz-e esélyt adni a bandának. Mint megtudjuk, a ZPZ rövidítés a Zöld Pinkód Zöld kifejezést takarja, amivel bizonyára a zenekar tagjai is napi szinten találkoztak a különböző bevásárlóközpontokban és boltokban, és annyira megtetszett nekik, hogy fel is vették névnek. Apropó, tagok: ez egy újabb érdekes pont, ugyanis a fiúk óvodai jelek alapján azonosítják magukat, így csupán annyit tudunk meg, hogy a ZPZ-t Ostor, Gomba, Rakéta, Pöttyös labda, és Fésű alkotja. Érdemes egyébként megnézni a honlapon a Tagok menüpontot, ahol Wikipédia-oldalakat megszégyenítő leírásokat olvashatunk a nevek jelentéséről és az azokhoz kapcsolódó mondatokról, kifejezésekről. Még egy utolsó gondolat a weboldalhoz: manapság sok együttesnek már nincs is ilyenje, mivel az emberek többsége úgyis a Facebookról tájékozódik a koncertekkel és az új megjelenésekkel kapcsolatban, de nekem kifejezetten tetszik, hogy a fiúk összedobtak egy ilyen régivágású honlapot, ahol még vendégkönyv és letöltések is találhatók.
 
Ennyi alapján szerintem már nagyjából sejthető, mivel is állunk szemben, és nekem személy szerint a véresen komolytalan kifejezés jutott eszembe a bandáról, és ez az érzet a friss album kapcsán sem csökken. Elég csak a dalcímeken végigfutni, hiszen olyan gyöngyszemeket találunk, mint a Kakaót!, a a Daedalon, a Thrash metál bevésve és a Spájz boys. Nyilván mindannyian láttunk már ilyesmit, és az a kérdés is jogosan merül fel, hogy van-e ennek egyáltalán létjogosultsága 2022-ben? A válasz határozottan igen, ugyanis a Grrrhhhooo!!! mindenféle látszat és esetleges előítélet ellenére kifejezetten minőségi anyag és meglepetéseket is tartogat.
 
 
A leginkább talán intróként funkcionáló Prelude 3-ban a „kopog a patika pepita kövén” mondat hoz zseniális másodperceket, a Merevedés pedig akár egy kis aktuálpolitikai elemzésnek is felfogható Viktor és a konzultáció emlegetésével, a bevágások pedig még egy extra fricskát is hozzáadnak az egészhez. A kicsit később érkező Daedalon szintén ezt a vonalat viszi tovább, „a ló néz, a csikó lát” idézetből pedig alighanem mindenki rögtön tudja, hogy miről is van szó.
 
A Kakaót! egyértelműen a lemez egyik legjobbja, és nem lehet nem széles mosollyal hallgatni az olyan sorokat, mint „vedd végre észre, Lemmy is nézne, hogy mitől tolsz ennyire szart? A tincsed tedd félre, és tegyél be végre egy igazi Motörhead dalt!” De még Dimebag és a Pantera is előkerül. Hasonló a helyzet a Thrash metál bevésve esetében is, amit érdemes figyelmesen hallgatni és közben visszafordítani az elhangzó szöveget angolra, ugyanis jónéhány klasszikus album és dal címe bújik meg a sorokban.
 
Aki eddig eljut az albummal, az valószínűleg már meg sem lepődik, amikor meghallja a Missisippi bluesos kezdését. Érdekes kettőség jellemzi a nótát, mert csakhamar megérkeznek a metalos elemek is, a szöveg pedig látszólag faék egyszerűségű, de mégis van valami saját bája és egyedisége az olyan rímeknek, mint például „a lófarok icipici, túl messze ez a Mississippi!” Ez a dal egyébként is vízválasztó lehet, mert legkésőbb ekkorra már teljesen nyilvánvaló, hogy itt bizony az okos emberek hülyéskednek kijelentés a helytálló, nem pedig ennek a fordítottja, még ha a fiúk ezt is akarják elhitetni velünk – és talán saját magukkal is. Jóval több ez az egész random bohóckodásnál és agyatlan poénkodásnál: nagyon is funkciója van mindennek, a zenei alapokban pedig kifejezetten ügyes és izgalmas megoldások is rejlenek, tehát a választott nevekkel ellentétben egyáltalán nem óvodás szintű csörömpölés zajlik a hangszereken.
 
ZPZ koncert a Robotban (2022)
 
A dalokra visszatérve, egy gondolat erejéig muszáj megállni a Spájz boysnál is, mivel a „lekváros ropi” felkiáltás önmagában is zseniális, az pedig különösen, hogy a vége effektezett hörgésbe hajlik. A Balkáni hímben leginkább a System Of A Down hatásait véltem felfedezni, mintha még az énektémák is némileg Serj Tankian-t és Daron Malakian-t idéznék.
 
A címadó Grrrhhhooo!!!-ra rögtön felkaptam a fejem, ugyanis szülővárosom egyik remek bandája, a Hatvan City Hard Core beköszönésével kezdődik, majd bejelentkezik a Hortobágy Hardcore Crew és Matusekné is, hogy megmondják a magukét a ZPZ-nek. A thrash metal és a blues után szinte már-már természetes, hogy a hardcore is bekerül a repertoárba, a mikrofont pedig az említett bandák frontemberei is kézbe veszik.
 
Végül a Prelude 3-ra reflektálva a Jó éjszakát 3 zárja az albumot, amely stílszerűen 3 perc 3 másodperces, és ezt a vonalat folytatva, ennyi idő alatt legalább háromféle stílus sorakozik fel benne.
 
 
A friss anyagról és összességében a ZPZ-ről is elmondható, hogy nagyon érdekes disszonancia és sokszínűség jellemzi, amit akár őrületnek és káosznak is nevezhetnénk, de mégsem teljesen rendszertelen, sőt, a szokatlan megoldások és kombinációk nyilvánvalóan jelentős zenei tudást és kreativitást takarnak, másképp ezt nem is lehetne megcsinálni. Hacsak persze nem rengeteg tudatmódosítószer fogyasztásával, amely esetben viszont a dílernek jár az elismerés, aki valami nagyon ütős cuccot szerzett a bandának!
 
Kell némi nyitottság a ZPZ hallgatásához, és nem árt, ha az ember vevő a poénokról és elfogadja, hogy viccesen és ironikusan is lehet metalt játszani. Ha pedig a Grrrhhhooo!!! album elnyeri a tetszésünket, már csak a koncertekre kell várnunk, amelyek szintén nem lehetnek hétköznapi élmények, a banda ugyanis így ír a bulikról és egyúttal arról is, hogy kinek is ajánlott ez a muzsika: „a zenekar tagjai a fellépéseken szemüket kitakarva és arcukat kifestve szívják a nézősereg vérét. A ZPZ különösen ajánlott érző szívű és marcona metálosok továbbá folytonos megfelelési kényszerrel küzdő menedzserek számára, ebből adódóan koncertjeiken okostojás fejbólogatásokat durva "mosh pit"-ek követhetik.”
 
 
A ZPZ elérhetőségei: Weboldal, Facebook, Instagram, Stream oldalak
 
Tóth Mátyás