Kozmosz interjú - „Mi szabadabbak vagyunk, mint ti valaha lesztek”
Maga a zenekar 2010. augusztusában alakult meg. Bár a tagok külön-külön már számtalan felállásban zenéltek, mégis most a Kozmoszban találták meg önmagukat. A hangos, kiabálós, nagy erősítős zenekar egyre több helyen fordul meg országszerte és egyre nagyobb tömegnek tudják felvetni a problémákat, amik őket dühítik. Az őszinteség, az ösztönösség, a társadalom kritika, és a feszültség - levezetős, „adjuk ki magunkból a dühöt” identitás jellemzi számomra a zenekart, amellett, hogy hatalmas mondanivaló van minden egyes dalukban. Biztosan mondhatom, hogy nem most hallunk utoljára a szókimondó csapatról. De mit érdemes még tudni Róluk?
Rockbook: - Egyből adja magát a kérdés: „Mit kérdezzek egy újságírótól”, hisz a zenekar 4 tagjából ketten ilyen irányban tevékenykedtek a hétköznapokban. Milyen érzés koncertek után visszatérni a laptopodhoz és folytatni a civil munkádat?
Pál Zsombor: - Koncertezés után már sose ülünk le folytatni a civil munkánkat, de koncertezés előtt igen. A jótól messze van, nyilván az lenne az ideális, ha ezek külön napokon történnének és nem kéne ennyire összefolyniuk, de a munkánkat is szeretjük és a koncertezést is, és muszáj a kettőnek összeérni, mert kevés az idő és rövid az élet. Úgyhogy ha így van, akkor így van.
Rockbook: - Valójában milyen stílusba soroljátok magatokat?
Pál Zsombor: - Szimfonikus pop punk.
Rockbook: - Sok kritika ér titeket épp az őszinteségetek miatt (gondoljunk csak arra az esetre, mikor egy közszolgálati adón visszavonták egy koncertfelvételetek leadását) Hogyan reagáltok ezekre?
Pál Zsombor: - Kritikákat most kezdtünk el igazából kapni. A legújabb videónk csinálta meg azt, hogy olyan emberekhez is eljutott, akiknek nyilvánvalóan nem való ez a szám, mert nagyon nem értenek vele egyet, és emiatt naponta kétszer el tudjuk olvasni a hozzászólásokban meg a megosztásokban, hogy hazaárulók vagyunk és idegenszívűek. Amin hát mondanám azt, hogy jót nevetünk, de nem nevetünk jót, mert nyilván tökre idegesítő. Az a szép ezekben a kommentekben, hogy demonstrálják azt, amiről Az okosak földje című szám szól. Hogy elképesztő mennyiségű butaságot sikerül néha bezsúfolni ebbe az országba. Sok ember és sokat dolgozik azon, hogy a dolgok ne jobbak legyenek, hanem rosszabbak, és ebből magunkat se akarjuk kivenni, simán lehet, hogy ez a szám is egy kártékony dolog. Mi nem gondoljuk annak. Az viszont mindig mókás, amikor megijednek tőlünk: hogy a Duna Tv-n hajnali 1-kor nem merik leadni a koncertműsorunkat, mert elhangzik benne a Schmitt Pál köszöntése és A kedves vezető című szám, mint kártékony, ártalmas dolgok. Mindenki azt szokta mondani, hogy milyen tök jó nekünk, mert nyilván az égvilágon senki sem látta volna a videót hétköznap hajnali 1-kor, és ehhez képest milyen jó, hogy megírták az újságok, hogy levagyunk tiltva. Én azért jobban örültem volna neki, ha lemegy a műsor, eggyel jobban mutatott volna abba az irányba, hogy ez egy normálisan működő ország.
Rockbook: - Október 23-ára időzítve készítettetek klipet „Az okosak földje” című dalotokhoz. Mit jelent ez számotokra?
Pál Zsombor: - Nagy Viktor, a Téveszme nevű punkzenekar énekese kiváló klipeket készít szabadidejében és írtunk neki egy bátortalan e-mail-t, hogy volna-e kedve Kozmoszt megfilmesíteni, esetleg Az okosak földjét? Meg hogy a Terry Gilliamet, aki a Monty Pythonban animál, ismeri-e? Akkora igent küldött vissza, hogy lelógott a monitorról. Arra jutottunk, hogy akik az üzenetesség miatt szeretik a Kozmoszt és azon belül a társadalmi mondanivaló miatt, azt Az okosak földje nagyon jól sűríti bele egy számba, és ezért gondoltuk azt, hogy egy ilyen mozgóképes szobrot állítunk ennek a számnak, noha tavalyi a felvétel meg hároméves a szám. Korszakhatár is egyébként, nem akarunk Okosak földje kettőt. Nyilván amíg világ a világ, játszani fogjuk, leszámítva azt az esetet, ha Magyarország valamilyen okból a paradicsommá alakul, de akkor amúgy is föloszlunk. De ezzel ennyit a tavalyi lemezről, és megyünk előre más felé.
Rockbook: - Hogyan születnek a dalaitok? Te írod a dalszövegeket. De hogyan működik ez: leülsz és írsz vagy fölébredsz este akár, mert eszedbe jut valami és azt gyorsan lefirkantod,szükségszerűen íródnak a dalok?
Pál Zsombor: - A „szükségszerű” meg az „íródnak” is egy jó szó rá, mert olyan nincs, hogy üldögélek és írom a dalt, hanem olyan van, hogy a dal elkezd kiabálni a fejedben és akkor nagyon gyorsan le kell ülni és föl kell írni vagy bele kell énekelni egy mobilba. Jellemzően szövegek születnek egyből dallammal meg ritmussal, kb. jönnek a levegőből. Akkor jó, amikor van valami láthatatlan ihlet. Amikor nagyon tudatosan akarod csinálni, abból általában borzasztó dolgok születnek. (Van azért kevés kivétel: Az okosak földje mondjuk pont úgy született. Meg a Schmitt Pál is ilyen, hogy olyan szinten voltam ideges napokig, hogy nyilvánvalóan kellett írni egy számot. Hogy is néz ki Schmitt Pál önéletrajza? Úristen, elképesztően vicces, csak össze kell rakni úgy, hogy rímeljen! És tényleg ez történt.) Azt egyébként fontos elmondani, hogy a Forradalmat a Dani írta, ketten írunk számokat és ő is énekli az övéit. Egyelőre túlerőben vagyok hozzá képest, de ez változni fog majd.
Kozmosz - Az okosak földje
Rockbook: - Van kitűzött célotok, amit el akartok érni? (pl: nagylemez vagy teltházas nagykoncertek?) Vagy csináljátok, amit eddig és várjátok, hogy mit hoz a jövő?
Pál Zsombor: - A valódi rendszerváltás a kitűzött célunk. Hát egy csomó kitűzött célunk van, apránként haladunk. Tudjuk magunkról, hogy pici zenekar vagyunk, nyilvánvalóan nem ránk várt az ország szívrepesve, és nem is áltatjuk magunkat ezzel. Egyrészt oda szeretnénk eljutni, hogy legyen fasza a nyarunk, játsszunk sok fesztiválon, jó időpontban, másrészt hogy jó helyeken játszhassunk a szívünknek kedves vidéki városokban, és az összes vidéki város kedves a szívünknek – tehát hogy minél több embert érdekeljen, amit játszunk. Számilag meg az a tervünk, hogy jövőre egyesével hozzunk ki új számokat, tehát a nagylemez egyáltalán nem lebeg a szemünk előtt, már csak azért sem, merthogy mindenki azt gondolja, hogy csináltunk egy EP-t tavaly és akkor utána majd mekkora bombasztikus kurva nagy nagylemez fog következni, ami nem fog következni.
Rockbook: - Előfordulhat, hogyha jön egy nagy szerelem az életetekbe, „ellágyul” a zenekar? Vagy a szerelmet is ugyanúgy ki fogjátok ordítani magatokból, mint egy szakítást?
Pál Zsombor: - Ez fura, mert sok ilyen szám van felgyűlve, de azok nem Kozmoszként fognak a felszínre jönni. Érik egy leányvállalat a Kozmosz mellett ez ügyben.
Rockbook: - Milyen visszajelzéseket kaptok egy-egy koncert után?
Pál Zsombor: - Hát ha szar a koncert, akkor semmilyet, és ha kurva jó egy koncert, akkor pedig olyanokat, amik hetekre föltöltenek minket energiával. Például azt, hogy idegen emberek üvöltenek koncert közben, és hogy olyan számokat is üvöltenek, amik föl sincsenek véve, tehát technikailag nagyon nehéz a szövegüket üvöltözniük. És utána még odajönnek, és azt mondják, hogy tök jó volt a koncert. Azt hiszem, Billie Joe Armstrong mondta valamelyik interjújában azt, hogy amikor valaki odajön és azt mondja, hogy örülök, hogy volt ez a szám, mert kurva sokat jelent nekem, annál nincsen feljebb. És tényleg nincsen feljebb.
Rockbook: - Mi a véleményetek a Supernemről és kik azok a zenekarok, akikkel szívesen állnátok egy színpadon?
Pál Zsombor: - Kettő zenekar van, akikkel szeretnénk egy színpadon állni és abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy mindkettőjükkel sikerült. A Supernem az egyik, a Téveszme a másik, két nagyon különböző zenekar. A Supernem a popper végén helyezkedik el a skálának, miközben odakúrnak, ahogy kell, a Téveszme pedig Magyarország legjobb dalszövegeit írja. A Supernemmel játszani móka, méz és boldogság. Most mondta a Szabi egyébként pont, hogy tizedszerre játszottunk együtt, erre az évre itt van a vége Pécsett. Egyébként meg tök jó belekóstolni, látni egy gépezetet, ahol roadok vannak, külön hangmérnök, sofőr, mert mi az underground szegletében vagyunk a dolgoknak: mi vezetünk, nincsen hangmérnökünk, mi pakoljuk fel a színpadot, ami rendben van így, nem is szeretnénk most máshogy csinálni.
Rockbook: - A beléptetésnél ültök.
Pál Zsombor: - A beléptetésnél ülünk, igen, és szedjük a jegypénzt a cikk szerzőjével. Vannak meglepően pici zenekarok, akiknek elképesztően sok dolog szállt bele a fejébe, kb. derogál nekik lepakolni a saját autójukat vagy visszaköszönni, és iszonyú jó látni, hogy a Supernemben pedig kibaszott jó arcok vannak faltól falig. Leginkább fesztiválokon találkozunk nagyobb zenekarokkal, ahol bőven akad pöcsfejség, és nagyon jó látni, hogy ez nem kötelező, ez nem széria. Hogy azok az emberek, akik azokat a számokat írják, amiket szeretünk magánemberként hallgatni, jó fejek. Valószínűleg az egész nem olyan bonyolult: a faszkalapok szar számokat írnak, és a jó fej emberek jó zenét csinálnak. Az élet egyszerű.
Kozmosz - Mi szabadabbak vagyunk, mint ti valaha lesztek
Hetesi Júlia