Ma 40 éves Ozzy Osbourne egyik legmegosztóbb albuma, a 'The Ultimate Sin' (lemezismertető)
Ma 40 éve, 1986. február 22-én jelent meg Ozzy Osbourne egyik legmegosztóbb albuma, a The Ultimate Sin. Bár komoly slágerek születtek róla, a rádióbarát hangzás és a 80-as évek csillogó stílusa miatt sok rajongó máig fenntartásokkal kezeli — és maga Ozzy sem kedvelte különösebben.
1984 és 1986 között Ozzy komoly drog- és alkoholproblémákkal küzdött. Már túl volt a Black Sabbath utáni szólókarrier robbanásszerű indulásán, de a gondok nem múltak el nyomtalanul. Nem csoda, hogy a The Ultimate Sin egy sötétebb, bizonytalanabb korszak lenyomata lett. Ez volt a negyedik szólólemeze, Jake E. Lee gitárossal a második és egyben az utolsó közös munkája.
A zenekaron belül is akadtak problémák, főleg pénzügyi és szerzői kérdések, elsősorban Jake-kel. Közben Ozzy felesége, Sharon Osbourne egyre határozottabban átvette az irányítást a banda felett. És ez még nem volt minden: Ozzy kreatív bizonytalanságba is került. A kiadó rádióbarátabb hangzást akart, ő viszont nem volt biztos benne, hogy ez az ő világa. A zenei közeg gyorsan változott és erősen trendvezérelt lett. Az MTV diktált, a látvány sokszor fontosabbá vált a zenénél. Ozzy két tűz közé szorult: a klasszikus heavy metal ikonja volt, miközben a glam csillogó, rádióbarát stílusa hódított, ráadásul berobbant a thrash metal is.
Mondhatjuk tehát, hogy Ozzy hendikeppel indult. Mindezek ellenére szerintem nem lett rossz lemez a The Ultimate Sin.
A címadó The Ultimate Sin nyitja az albumot, és már itt érezhető az említett komorabb hangulat. Középtempós, emelkedő dallamívű, tipikusan Ozzy-s szerzemény. A Secret Loser viszont erősebb; régen is szerettem, és most is betalál, főleg, ha kicsit sötétebb a hangulatom.
A Never Know Why szintén jellegzetes Ozzy-tétel, erősen 80-as évekbeli hangulattal, ugyanakkor egyértelműen rádióbarát megközelítéssel. A Thank God for the Bomb ütemes, ironikus és kissé nyugtalanító darab. A Never dinamikus, jellegzetes dallamvezetéssel, hangulatos, bár enyhén nyomasztó attitűddel.
A Lightning Strikes már erősen a 80-as évek mainstream világát idézi, ugyanakkor Jake E. Lee nyitóriffje kifejezetten erős. Az utolsó három dal viszont jól sikerült. Ozzy balladái az évek során ikonikussá váltak, és a Killer of Giants is ebbe a sorba illeszkedik: érzelmes, finoman építkező darab, szép, belesimuló gitárszólóval, sőt egy élénkebb résszel a feszültség fokozására.
A Fool Like You szintén erős riffre épül, maga a dal pedig lüktető, fokozatosan kibontakozó szerzemény. A végén pedig a nagy sláger, a Shot in the Dark zárja a sort. A dalnak külön története is van: elvileg Phil Soussan basszusgitáros hozta korábbról az alapötletet, amelyet Ozzyval közösen formáltak véglegessé. A kiadó azonban nem merte kiemelt helyre tenni, így az eredeti LP-n a B oldal utolsó dala lett. Akkoriban ez a pozíció gyakran a meglepetésnek szánt vagy bizonytalanabb megítélésű daloké volt. A Sony/Epic-nél nem gondolták, hogy ez lesz a lemez húzódala.
A kritikusok erősen megosztottak voltak. A támogatók szerint a lemez erős, egységes és kiegyensúlyozott. Az ellenzők túl rádióbarátnak, túl glam-hatásúnak és túl kommersznek találták. Maga Ozzy sem kedvelte igazán; sosem érezte teljesen magáénak. Úgy vélte, túl lett „csicsázva”, és nem tükrözi azt a súlyt, amit szeretett volna.
A rajongók véleménye is kettészakadt. Sokan alulértékeltnek tartják, hiszen több kifejezetten erős dal szerepel rajta, és Jake E. Lee nagyot játszik. Mások szerint furcsa, kissé széteső album: vannak jó pillanatai, de nem igazán egységes. Olyan vélemény is akad, amely szerint túl popos, és Ozzy egyik leggyengébb munkája.
Mindkét oldalra találni rajongói megnyilvánulást:
„A lemez alulértékelt, Jake E. Lee itt játszik a legjobban, és minden dalnak külön hangulata van.”
„Ez az album öregedett a legrosszabbul, csak a Shot in the Dark menti meg.”
Koncerteken is legtovább a Shot in the Dark maradt műsoron, és nem meglepő, hogy a dal a YouTube-on is kiemelkedően népszerű, 76 milliós megtekintéssel.
Összességében elmondható, hogy a The Ultimate Sin sajátos helyet foglal el Ozzy életművében. Különc, megosztó, mégis fontos darab. Trendkövető és rádióbarát irányba mozdult el, ami megosztotta a rajongótábort. Ugyanakkor erős slágereket vonultat fel, és Jake E. Lee kimagasló gitárteljesítménye miatt mindenképpen megkerülhetetlen fejezete Ozzy pályafutásának.
A The Ultimate Sin dalai:
01. The Ultimate Sin
02. Secret Loser
03. Never Know Why
04. Thank God for the Bomb
05. Never
06. Lightning Strikes
07. Killer of Giants
08. Fool Like You
09. Shot in the Dark
Fodor Attila
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
