Bejelentkezés

x
Search & Filters

Nem érezte jól magát az Accept-ben Peter Baltes



Peter Baltes 1976-ban alapító tag volt az Accept-ben, és a későbbiekben többször is visszatért, 2018-ban azonban valószínűleg végleg kiszállt a bandából, amelyben ekkor már egyáltalán nem érezte jól magát, ráadásul megtudta, hogy igazából csak bérzenészként tekintettek rá.
 
"Öt perccel azután, hogy 2018 novemberében bejelentettem, hogy kilépek, a zenekar kirakott egy közleményt, miszerint azért döntöttem így, mert több időt szeretnék a családommal tölteni, de valójában egyáltalán nem ez állt a háttérben. A vége felé már nagyon rosszul éreztem magam az Accept-ben, ráadásul bizonyos dolgokra is fény derült, például arra, hogy annak ellenére, hogy ezer éve a banda tagja voltam, abban a felállásban csak bérzenészként tekintettek rám. Gyakorlatilag kirekesztettek mindenből és nem is volt rálátásom semmire, az ilyesmi pedig szerintem bárkit elkeserítene. Még csak konkrét oka sem volt ennek, azt leszámítva, hogy valakinek túl nagy az egója és egyeduralkodó akar lenni minden tekintetben. Annak idején Udo is ezért szállt ki, és azt hiszem, az évek során mindenki más is rádöbbent erre. Én voltam az utolsó mohikán, de végül nálam is betelt a pohár. Boldog akartam lenni, de tudtam, hogy az Accept-ben már nem lehetek az, így a turné után kiszálltam, és jobban nem is dönthettem volna."
 
 
Baltes arról is beszélt, hogy milyen volt hosszú évek után újra Udo-val játszani, miután Tilen Hudrap sérülését követően ő ugrott be basszusgitározni a tavalyi Európa-turnéba, amely Budapestet is érintette (bővebben itt).
 
"Ha jól emlékszem, a 2022 szeptemberi berlini koncert előtt 2005-ben játszottam utoljára Udo-val, és nem is tudom szavakkal leírni azt a pillanatot, amikor felmentünk a színpadra és elkezdett énekelni. Már a legelső hangok visszarepítettek azokba az időkbe, amikor ezer éve együtt nyomtuk a kis klubokban. Udo egy élő legenda, a hangja pedig fantasztikus. Teljesen mindegy, hogy ki mennyire magas, alacsony, kövér, sovány, vagy éppen milyen formában van. Az a lényeg, hogy a produkció hiteles legyen. Én már el is felejtettem, hogy ez mit jelent, de mellette újra azt éreztem, hogy pontosan erre vágytam. Ez az igazi élmény. Lehet azt mondani, hogy világéletemben ezt csináltam, de ez nem igaz. Olyan emberekkel játszottam, akik ugyan hasonlóan szólnak, mint az igazi Accept, de valami mégis hiányzott belőlük, ami Udo-ban viszont megvan, a hangjából áradó erő pedig elképesztő. Nem sok énekes mondhatja ezt el magáról, de Bruce Dickinson és Ronnie James Dio mellett Udo hangja is szinte tapintható erővel rendelkezik, amely teljesen magával ragadja és nem is ereszti a hallgatókat."