Bejelentkezés

x
Search & Filters

"Próbálunk kitörni a „rock klub” státuszból, igyekszünk nyitni több stílus felé" - Végállomás Klub interjú

A szombathelyi Végállomás klub idén ünnepli 23. születésnapját, amely az ott fellépő zenekarok stílusát tekintve elsősorban rock, de nem idegenkedik semmilyen más műfaj képviselőitől sem. Hufnágel Szabolccsal beszélgettünk a klub történetéről, működéséről és a jövőről.
 
Rockbook: - Mivel is nyithatnánk mással, minthogy beszéljünk a kezdetekről! Mikor nyitott a Végállomás? 
 
Hufnágel Szabolcs: - A végállomás 1994 februárjában nyitotta meg kapuit, ami azt jelenti, hogy 2018-ban már 24-dik születésnapját ünnepli. Én ekkor még mint fiatal koncertlátogató jártam a helyre, minden hétvégénket ott töltöttük, sőt sokszor hétközben is fergeteges bulik voltak. Amikor koncertmentes napok, úgynevezett „sörbulik” voltak, akkor is 200-300 ember vett részt egy-egy bulin. A mostani 40-50-es korosztálynak egyértelmű, hogy a Végállomás fiatal korának meghatározó helyszíne volt.  Mindenképpen meg kell említenünk Nagy Gábort, akinek nevéhez a Klub létrehozása fűződik, az ő ideje volt egyértelműen az aranykor. Ez 2005-ig, „Nagyi” tragikus haláláig tartott, ezután egy viszonylag hosszú mélyrepülésbe kezdett a Klub, több bérlő, üzemeltető váltotta egymást, de a régi idők hangulatát, létszámát nem igazán sikerült senkinek visszahozni.
 
Rockbook: - Volt akkor más élőzenés hely Szombathelyen?
 
H.Sz.: - Konkrét rock klub nem működött a Végállón kívül, néhány művelődési házban (pl. a legendás Hali Müvház) tartottak alkalmanként koncerteket.
 
Rockbook: - Mi volt az alapkoncepció? Egyből élőzenés bázist terveztetek?
 
H.Sz.: - Úgy tudom, hogy Nagyi terve az volt az elejéről fogva, hogy egy élőzenés rock klubot hozzon létre. Ebben az időben rengeteg diszkó, és egyéb más stílusú hely működött Szombathelyen, az élőzenét szervező kisebb helyek bezártak, így adott volt a dolog, szükség volt egy ilyen helyre.
 
 
Rockbook: - A ’90-es években nem éppen a fénykorát élte a rockzene. Hogy sikerül átvészelni azt az évtizedet?
 
H.Sz.: - Emlékeim szerint nálunk nem volt gond a bulik látogatottságával, bár inkább az alteros zenék voltak azok, amik akkoriban vitték a primet.
 
Rockbook: - Milyen fejlesztések történtek a klub történetének 23 éve alatt?
 
H.Sz.: - Jó néhány átalakítás történt az évek alatt, ha valaki 1194 után most járna először a helyen, biztos nem ismerne rá, a belső kialakítás teljesen más lett az idők folyamán, a legszembetűnőbb dolog a színpad áthelyezése a nagyterem egyik végéből a másikba. Természetesen próbáltunk és próbálunk haladni a korral, igyekszünk kielégíteni az aktuális technikai igényeket, de férfiasan bevallom, ebben még lenne hova fejlődni.
 
Rockbook: - Szerinted mi a titka, hogy ennyi idő elteltével is életben tudott maradni a klub?
 
H.Sz.: - Van a helynek egy tulajdonosa, aki a legnehezebb időkben sem adta fel, és nem adta el, nem adta ki más célra, mindig megmaradt a rockzenés irányvonal mellett. Emellett mindig akadt egy-egy üzemeltető, koncertszervező, aki próbálta élettel megtölteni a klubot, és ez minden nehézség ellenére sikerült, hiszen elmondhatjuk, hogy ezekben az években második fénykorát éli a klub.
 
Rockbook: - Milyen intenzitással és milyen jellegű programokat szerveztek? Mi alapján választjátok ki az előadókat?
 
H.Sz.: - A nyári hónapok kivételével gyakorlatilag folyamatosan tele vagyunk, évente kb. 80 koncertet szervezünk, pénteki, szombati, és alkalmanként hétköznapokon is. Szerencsénkre eljutottunk oda, hogy rengeteg megkeresést kapunk, sokszor már a bőség zavarával küzdünk, legnagyobb sajnálatunkra nem is tudunk minden jelentkezőt befogadni.
 
 
Rockbook: - Mekkora kihasználtsággal működtök?
 
H.Sz.: - A kihasználtságunk nagyon széles spektrumon mozog, a kis 30 fős buliktól egészen a telt házas estékig. Nehéz megfogni a szombathelyi közönséget. Többször szembesülünk azzal, hogy az ország más részein több százas közönség előtt fellépő bandákon nálunk néhány tucatnyian lézengenek, de persze van példa, ha nem is sűrűn ennek az ellenkezőjére is.
 
Rockbook: - Mennyire előre kötitek le a zenekarokat?
 
H.Sz.: - Gyorsan elkelnek az időpontjaink, most december végén már a 2018 őszi-téli szezont szervezzük, jópár lekötött bulink van már erre az időszakra, a jövő év első féléve pedig fullon van május végéig.
 
Rockbook: - Elbírja a város ezt a sűrű programot? 
 
H.Sz.: - Próbáljuk a koncerteket minél szélesebb paletta mentén szervezni, kitörni a „rock klub” státuszból, igyekszünk nyitni több stílus felé. Rock, metal, punk, hardcore, hip-hop, alter, ez mind-mind belefér a klub programjába, így elég változatos a zenei felhozatalunk.
 
Nagy örömünkre nemcsak a városból, hanem egész Vas megyéből, sőt néha a szomszédos megyékből is érkeznek hozzánk látogatók, így van akkora felvevőpiaca a programjainknak, ami azért eltudja tartani, az egyre nagyobb konkurencia ellenére is.
 
 
Rockbook: - Mennyire érezhető a „Facebook és Youtube korszak” hatása az odalátogatók tekintetében?
 
H.Sz.: - Nagyon-nagyon! Azokra a bandákra jönnek a legtöbben, amik rendszeresen megjelennek a különböző platformokon, „pörögnek a neten”.
 
Rockbook: - Mekkora konkurenciát jelent a soproni Hangár és a Győr közelsége? A Végállomás a szó szoros értelmében is végállomás?
 
H.Sz.: - Nem érzem konkurenciának egyik várost sem, sőt. Sokszor remekül kiegészítjük egymást, a legtöbb zenekar pedig úgy szervezi a turnéját, hogy egy hétvégére teszi a szombathelyi és soproni vagy győri, esetleg egerszegi buliját. Sopronban Kukuval, Egerszegen Mazsival kifejezetten jó kapcsolatot ápolunk, és próbálunk lehetőség szerint összedolgozni.
 
Rockbook: - Közel az osztrák határ. Járnak át vendégek Ausztriából?
 
H.Sz.: - Járnak igen, de nem túl sokan és nem rendszeresen. Hosszabb távú terveink között szerepel, hogy nyissunk a határmenti osztrák területek felé, próbáljunk erőteljesebb promóciót kifejteni feléjük.
 
Rockbook: - És osztrák, illetve egyéb külföldi zenekarok?
 
H.Sz.: - Évente többször lépnek fel külföldi zenekarok, elsősorban természetesen az underground műfajok képviselői, akik aktuális kelet-közép európai turnéjuk során útjukba ejtik a Végállomást. 
 
 
Rockbook: - Mennyire és hogyan támogatjátok az amatőr/feltörekvő zenekarokat?
 
H.Sz.: - Amennyire csak tudjuk, szívügyünknek tekintjük, hogy segítsük a helyi bandákat. Próbáljuk őket betolni egy-egy nagyobb zenekar elé, mellé, illetve szervezünk önálló bulikat is a helyi tehetségeknek, sokan nálunk lépnek először színpadra, itt ismerkednek meg az élő fellépések varázsával.
 
Rockbook: - Van még hova fejlődnie a klubnak? Tervek?
 
H.Sz.: - Mindig van hova fejlődni, teljesen elégedettek soha nem lehetünk. Fő célunk a technika fejlesztése, még szélesebb közönség bevonása a programjainkra, a már említett osztrák vonal bevonása. És persze még több olyan zenekar ide csábítása, akik eddig még nem léptek fel nálunk.
 
Rockbook: - Itt az év vége. Milyen koncerteket láthat még idén és jövő év elején (január) a közönség?
 
H.Sz.: - A január mindig kicsit „halott” a decemberi nagy pörgés után, de persze igyekszünk izgalmas programot összerakni ekkor is. Illetve vannak olyan zenekarok, akik tradicionálisan az év eleji időszakban látogatnak hozzánk, ilyen pl. a Zorall és a Kalapács. De rajtuk kívül is lesznek olyan bulik januárban, amikre érdemes odafigyelni. Fiatal, feltörekvő bandákkal nyitjuk az évet, akik közül reméljük jó néhány hamarosan „nagyzenekar” lesz. Érkezik a Lovecrose, a ZeroDay, az Idegen, a Sorbonne Sexual többek között, de izgalmasnak ígérkezik az Arkhé bulija is. Februárban aztán hozzánk is érkezik a Tankcsapda a B oldal turné keretében, a Leander Kills is nálunk indítja tavaszi turnéját, szóval nem fogunk unatkozni.
 
Rockbook: - Köszi az interjút!
 
 
A Végállomás Facebook elérhetőségéhez klikk ide!
 
Támogatónk a Hangfoglaló Program.
 
 
 
Balogh Péter