„A progresszivitás szemlélete az újításról szól” - Tengeri Püspök interjú
A veszprémi Tengeri Püspök a progresszív rock olvasztótégelyében grunge, metal, stoner hozzávalókból sok más zenei fűszerrel megbolondítva hatásos főzetet alkotott. Varga Péter gitáros avat be minket a kulisszatitkokba.
„Ha aztán /a tengeri püspök/ látja, hogy az embernek tetszik a játéka, örül, és annál inkább játszik a víz felszínén. Amikor aztán azt látja, hogy az illető nagy bámulatában közel megy hozzá, ő is közelebb jön, és alkalomadtán elkapja az embert, magával vonszolja a mélybe, ott aztán felfalja a húsát.”
(Thomas Cantimpratensis Ágoston-rendi, majd domonkos szerzetes: Liber de natura rerum (ca. 1225–1241), (Könyv a dolgok természetéről))
Rockbook: 1998-ban alakult a zenekar, az előd Sunrow ’96-os megszűnése után. Miért pont Tengeri Püspök?
Varga Péter: Eltartott egy ideig mire rátaláltunk, egy könyvben olvastunk bizarr leírásokat kriptozoológiai lényekről, ott szerepelt a tengeri püspök sztorija is, remek grafika kíséretében. Esélyes volt még a tengeri szerzetes is, de végül a püspök lett a befutó.
Rockbook: Kik voltak az eredeti felállás tagjai?
Varga Péter: A zenekart hárman alapítottuk: Nagy Sándor-dob, Hohl Szabolcs-basszus és Varga Péter-gitár. Szaszával együtt zenéltünk a Sunrowban, Sanyi régi barátunk volt, a Celebrantban dobolt korábban. Nem siettünk sehová, lassan, ráérősen formálódtak a dalok. Az első pár évben nem volt énekes a zenekarban.
Rockbook: A kezdetektől a progresszív vonalat képviselitek, grunge, metal, és még sok más hatással fűszerezve. Hogyan, és milyen mértékben változott a zenétek az évek során?
Varga Péter: Itt először is meg kell említenem a néhai Sunrow zenekart, amely 92-96 között létezett. Mozgalmas idők voltak ezek a rock és metal zenei életben, gyakorlatilag hetente jelentek meg jobbnál-jobb lemezek, berobbant a grunge egy teljesen új attitűddel, amely elég közel állt a miénkhez. Ez a kísérletező, sablonokat, műfaji határokat döntögető időszak maradandó nyomot hagyott zenei ízlésünkön, és dalszerzéshez fűződő viszonyunkon. Hárman az akkori felállásból újra együtt játszunk jelenleg.
Miután szétváltak útjaink, a Püspök első éveiben a Kyuss és a Tool volt meghatározó közös kedvenc. Attila 2005-ben érkezett, új lendületet adott a kissé öreguras tempóhoz képest, 2006-os és 2008-as demókon felvettük, és bizonyos értelemben le is zártuk az első tíz év munkáját, Szabolcs külföldre költözött ez idő tájt, helyére Cseh Balázs érkezett.
Rockbook: 2009-ben kilépett Pallagi Attila, a zenekar pedig énekes nélkül is működött tovább. Visszalépésként éltétek meg, vagy inkább új lehetőséget láttatok ebben a helyzetben?
Varga Péter: A 2008-as demó felvételei közben éreztem újra azt, hogy szeretnék újra két gitáros formációban játszani, így megkerestem Barnát, hogy próbáljuk meg együtt ismét a közös zenélést. Ő egy nagyon markáns zenei világgal rendelkezik, úgy éreztem nagy szükségem van dalszerzői képességeire. Gyakorlatilag a nulláról kezdtük el új dalok írását, mivel a régiek nem működtek. Kellett bizonyos idő, hogy újra össze csiszolódjunk, de megérte.
Rockbook: A 2013-as Noktürn című demó instrumentális anyag volt. A koncerteken előkerülnek ezek a szerzemények?
Varga Péter: Igen, a hat dalból négyet ma is játszunk, kissé átírva, énekhez igazítva. Még egy, a címadó Noktürn átdolgozásra vár.
Rockbook: 2015-ben csatlakozott Bartalis Dávid énekesként, 2017-ben pedig Hohl Árpád dobos poszton. Azóta változatlan a felállás?
Varga Péter: Igen, reméljük ez így is marad. Zeneileg és emberileg is közös hullámhosszon vagyunk.
Rockbook: A koncerteken az újabb dalok mellett az instrumentális korszak előttieket is előveszitek?
Varga Péter: Mint korábban említettem, a korábbi dalok nem nagyon működtek az új felállásban, egy szám szerepel a koncert programban abból az időszakból. Persze időnként felmerül, hogy értelmezzünk újra bizonyos dalokat, nem kizárt, hogy ez is megtörténik egyszer.
Rockbook: Utoljára 2019-ben jelent meg egy EP, Abÿss címmel. Dolgoztok most valami újdonságon?
Varga Péter: Igen, ötlet túltengésben szenvedünk, ehhez képest a földrajzi távolságok miatt a kelleténél kevesebbet tudunk próbálni. Elkészült azóta öt szám, amit az idén rögzíteni akarunk.
Rockbook: 2023-ban Veszprém Európa kulturális fővárosa. A helyi zenekarok mennyire profitálnak ebből?
Varga Péter: Vannak zenekarok, akik számára ez plusz fellépési lehetőségekkel jár, persze ez inkább a populárisabb műfajokra vonatkozik. Illetve a program keretében kialakítottak egy próbaterem komplexumot helyi zenekarok számára, ahol zavartalanul zenélhetnek.
Rockbook: A helyi underground reflektorfénybe kerül a rendezvénysorozat kapcsán?
Varga Péter: Nem különösebben. 
Rockbook: Terveztek fellépést Veszprémben a Kulturális főváros kapcsán, vagy azon kívül?
Varga Péter: Kimondottan az EKF kapcsán nem, azon kívül évente 2-3 alkalommal szoktunk Veszprémben játszani, legtöbbször a Terem-ben, ami egy nagyon klassz underground szórakozóhely. Tavaszi koncertünk már megvolt a Nagyúr társaságban, őszre is alakul valami, a játszótársak kiléte legyen meglepetés.
Rockbook: A progresszív rock a ’70-es években élte fénykorát. Azóta átesett több generációváltáson, több stíluselemet is magába szippantott, nem is igazán lehet behatárolni, annyira szerteágazó. Mit gondoltok: a ma divatos stílusirányzatok közül érdemes lehet beemelni bármelyiket egy prog zenekarnak a stílusjegyei közé?
Varga Péter: Nehéz erre válaszolni, a műfaji címkézés nem az erősségem, persze megértem azt is, hogy az érthetőség kedvéért az emberek igyekeznek kategorizálni, valamilyen skatulyába tenni a zenekarokat. Azt gondolom rengeteg jó zene volt, van, és lesz is. Nemrég, egy koncert előtt beszélgettünk a srácokkal, és kiderült, hogy ötből négyen Bartók rádiót hallgatunk az autóban. Több száz évnyi zsenialitás, aminek egy pici szeletét ismerjük csak. A progresszivitás inkább egy szemlélet, ami nem csak arról szól, hogy minél bonyolultabb legyen egy téma, vagy egy szám, inkább az újításról, olyan kompozíció létrehozásáról, ami addig abban a formában nem létezett, ez tulajdonképpen zenei stílustól független. Mint amikor az első németalföldi festő egy hangyát is ráfestett a virág szárára a csendéleten.
Rockbook: Manapság egyre gyakrabban hallani a fizikai adathordozók reneszánszáról. A vinyl-ek ára aranyárban, a kazetta újra feltört a piacon, ráadásul a gyártók fejlesztik a gyártási technológiát a tartósság érdekében. Szerintetek van létjogosultága ezeknek a formátumoknak a mai stream orientált világban? Különösen annak fényében kérdezem ezt, hogy a prog az a műfaj, amelyet figyelemmel érdemes hallgatni, nem háttérzeneként.
Varga Péter: Ez így jó, hogy mindenki választhat, milyen formában hallgatja kedvenceit. A zenekaroknak is plusz bevételt generálhat, a rajongók ilyen módon is támogatni tudják őket. Praktikum és a végtelen katalógus tekintetében nyilván a stream verhetetlen, illetve az algoritmusokat nem csak rossz célokra lehet használni, hanem arra is, hogy olyan zenéket dobjon fel a lejátszási listám, amelyek ott is ragadnak.
Rockbook: Legközelebb hol láthat benneteket a közönség?
Varga Péter: Legközelebb július 20-22 táján Veszprémben, a helyi zenekarok részvételével megrendezett IMU fesztiválon játszunk
Rockbook: Az idei évre milyen terveitek vannak?
Varga Péter: Mindenképp szeretnénk rögzíteni az elkészült dalokat, még nem döntöttük el, hogy hol és milyen formában. Rengeteg félkész ötletünk van, amelyek kidolgozásra várnak.
Bonivárt Balázs
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
