Bejelentkezés

x
Search & Filters

„Szeretem a fiatalokat, engem is megfiatalítanak „ - Deák Bill Gyula interjú

A Kincsem Park-béli Rock fesztivál nem csak a napjaink fiatal zenekarainak adott teret, sőt. Összehozta a szakma nagy és elismert zenészeit, a rockzene kedvelők nagy örömére. Deák Bill Gyula is egy volt közülük, akit egy interjú erejéig sikerült elkapnom a koncertje előtt.

Rockbook: Több, mint 50 éve vagy a pályán, de még ma is ugyanolyan fáradhatatlan lendülettel énekelsz végig egy koncertet. Honnan ez az energia? Mi hajt még mindig?

Deák Bill Gyula: Először is szeretni kell ezt a dolgot meg szeretni és tisztelni kell a közönséget. Szeretem ezt a zenét és hihetetlen az az szeretet, amit a közönségtől kapok. Engem ez tart életben.

Rockbook: Mit szóltál ahhoz a kezdeményezéshez, hogy ez a rendezvény összehozza a szakma elismert nagy öregjeit újra egy színpadon?

Deák Bill Gyula: Én nagyon örülök neki, kellenek az ilyenek. Legyen még sok ilyen. A rockzenére és a magyar zenére is van igény, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy nagyon sokan kilátogattak ide is.

Rockbook: Milyen érzés egy ilyen helyszínen fellépni? (Kincsem Park – a szerk.)

Deák Bill Gyula: Nagyon szép hely ez. Sok barátom, még a sógorom is nagy lóversenyes, bár én nem. Egyszer-kétszer voltam kint lóversenyen itt, de egy ilyen apropóból sokkal szívesebben kijövök.  Jó a levegő, szép a hely és remek zenét, remek zenekarokat lehet látni, hallani, mi kell több?

Rockbook: Miben látod a különbséget egy 35-40 évvel ezelőtti rockfesztivál és a jelenlegiek között?

Deák Bill Gyula: Sokkal jobbak a körülmények, mint anno voltak, a hangtechnika, stb. De az az érzés, amikor az ember felmegy a színpadra, az ugyanaz.

Rockbook: Sok fiatalnak volt szerencséje már veled zenélni. Fontosnak tartod, hogy lehetőséget adj a feltörekvő nemzedéknek?

Deák Bill Gyula: Fontos is, meg én szeretem a fiatalokat, engem is megfiatalítanak. A fiataloké a jövő, így örülök, hogy lehetőséget tudok nekik adni.

Rockbook: Azok a srácok, akikkel jelenleg együtt zenélsz, most már évek óta veled vannak...

Deák Bill Gyula: A dobos meg a billentyűs 16 éve, a basszusgitáros 6 éve, a gitáros meg 7 éve múlt, de remek srácok egytől-egyig, tehetségesek, remekül megy a közös munka.

Rockbook: Várható új album mostanában tőled?

Deák Bill Gyula: Nem tudom, talán jövőre.

 

 

Rockbook: A jövő év egy kerek évfordulót is fog hozni, hiszen 70 éves leszel. Készülsz valami nagy dobással ezen alkalomból?

Deák Bill Gyula: Úgy néz ki, hogy egy Aréna-beli koncerttel fogom ünnepelni, ha minden összejön. De a részletek még kialakulóban.

Rockbook: Mit gondolsz, lenne a jelenlegi feltörekvő generációban, akit méltónak tartasz, hogy tovább vigye az örökséged? Vannak jó blues énekesek Magyarországon?

Deák Bill Gyula: Itthon sajnos nem sok ilyet tudok, de remélem, hogy azért lesz majd valaki, aki tovább tudja vinni.

Rockbook: Ha megkeresne valaki, hogy ő ezzel szeretne foglalkozni és látnál benne fantáziát, tanítanád őt?

Deák Bill Gyula: Az az igazság, hogy nem nagyon érek rá, nagyon sok dolgot intézek a zenekar körül, de ha megkeresne valaki, tanácsokat nagyon szívesen adnék neki és egy-két dolgot egészen biztos, hogy megmutatok majd neki.

Rockbook: Volt olyan dolog a zenei karriered alatt, amit szerettél volna megvalósítani, de nem volt rá lehetőséged?

Deák Bill Gyula: Nem nagyon. Örülök annak, amit elértem, igazán nagy dolgoknak voltam részese. Játszottam rengeteg rockoperában, az István a királytól kezdve a Jézus Krisztus szupersztáron át az Attila kardjában és még sorolhatnám. Filmekben játszottam, mint például a Kopaszkutya. Tavaly ismét volt egy 14 előadásos István a király, amiben 32 év után ismét én játszhattam Tordát. Nagyon jól sikerült, hisz a Királydombon az eső ellenére is 17 ezren nézték végig az előadást. Szerencsére talán azon kevesek közé tartozom, akik elmondhatják, hogy volt szerencséjük igazán nagy közönség előtt játszani. A tavalyi István a király előadásokból kettőn is, a már említett Királydombos előadáson túl az Arénában 12 ezren voltak, illetve hát a régebbi időkben egy-egy Tabán-béli fellépés, ahol szintén több ezren voltak, vagy a régebbi Népstadionbeli István előadáson, ahol 90 ezren voltak. Úgyhogy ezek miatt hiányérzet abszolút nincs bennem. Köszönöm, az égieknek, hogy ezeket mind átélhettem.

Rockbook: Mennyiben más egy ilyen fesztiválon blues énekesként fellépni, mint színészként rockoperában énekelni?

Deák Bill Gyula: Én Rythm and blues énekes vagyok inkább, mert ugyan a blues zenét is tudom, meg szeretem játszani, de ha azt a tradicionális vonalat képviselnénk itthon, mint ami Amerikában őshonos, akkor abból nem tudnánk itthon megélni. Meg az az igazság, hogy én szeretem is ezt a rockos vonalat csinálni. Meg hát ez egy életérzés, életforma és én eszerint igyekszem élni is.

Rockbook: Köszönöm az interjút!

Deák Bill Gyula: Én is köszönöm, puszilok mindenkit és hajrá Fradi, hajrá Magyarország!

Igazán jó élmény volt egy ekkora legendát élőben látni a Kincsem Parkban, mint Deák Bill Gyula, akit fiatal zenészek kísértek. Látszott az összmunka és a végtelen tisztelet a frontember iránt. Az Artisjus-díjas blues énekes töretlen lendülettel nyomul a zenei életben, ennek keretet is adott egy igen erőteljes, hangulatkeltő koncerttel. Többek között szólt a „Rossz Vér” is ami alatt mindenki magába szállhatott, hogy milyen hatással van egy gyermek életére a szülei közötti feszültség, hova sodródhat el a kis kópé, ha nem figyelnek oda rá…

 

 

Máthé Kriszta

Fotók Gombás Ákos