Bejelentkezés

x
Search & Filters

Tankcsapda: Urai vagyunk a helyzetnek (2014.) lemezkritika

Amikor több oldalról igény formálódik meg arról, hogy megszülessen egy lemezkritika hazánk legsikeresebb rock bandájának negyedszázados regnálására kiadott albumáról, nem voltam túl boldog. Rock koncerten szocializálódott lelkem inkább a live-ot szereti, nem a stúdió felvételt. Marha nagy elvárás minden oldalról, mi lesz, ha nem hozza a kötelező szintet? Hogy csomagolom be szépen a negatív kritikát, ne legyen túl bántó, ha szar az album? Persze a debreceni banda beígérte, hogy a három legerősebb lemez egyike lesz (a videóinterjú itt megtekinthető), de gondoltam, láttam én már falon pókot, ez duma a promó része…

 

Aztán amikor nyilvános lett a beharangozó maxi, a „Köpök rátok”, mondom, jól van, vagy kijátszották előre az adu ászt, vagy valóban odabasz majd az egész. Jött az albumborító is, ami valljuk be, zseniális lett! Persze egyszerű digipack, meg minden (szövegkönyv benne), de manapság így megy ez! Hamarosan CD sem lesz. Rendkívül ötletes viszont a grafika, nem is magyarázom honnan ered és mit takar, mert akinek új a kínai három majom jelentése, annak teljesen mindegy. Aztán a második nóta, a „Zene betemet” ami megjelent még az értékesítés előtt, az padlóra is küldött! Te jó isten, két szélsőség! Mi lesz így? Lukács szövegeitől nem tartok, mivel még az ellenségek is elismerik szövegírói képességeit, de mi lesz a zenei vonallal? Ez a nóta az nem az, amire vártam, hogy finoman fogalmazzak. Szóval mégis csak bejön az adu ászos megérzés a maxival. Aztán eljött a jeles dátum a MOL kúton is, mivel itt kapható, ezért is baráti az ár, és végre nyilvánosan meghallgathattam. Voltam annyira mohó, hogy a „Köpöket, meg a Zene betemetet” rögtön kihagytam, mivel hallottam már élőben is mindkettőt, aztán lássuk milyen az első benyomás, mer’ a címek nem a megszokottak, ugye!

 

 

Jönnek egymás után a dalok, és döbbenten, leesett állal ülök, mert pofán ver rendesen! A Köpök rátokig még el sem jutok, de már van jobb, meg még egy és még egy… Lukács szövegei súlyosak, érett dumák, persze aki képben van, az tudja, hogy nagyjából 4-5 témára épülnek, amik korszakonként változnak. Most rendesen odamondogat! Zeneileg már nem az az egyszerű csörömpölős punk, amit sokan visszasírnak, de hiába no, fejlődik a civis trió, még Ektomorf Zotya is besegít a koponyásban. (Elárulom, ez az egyik favorit nálam). Ha elsőre ennyire pozitívan hat eddig, akkor baj nem lesz! Aztán az új meglepi, a Quimby-re hajazó, de kurva jól lassú metálosított „Ez egy ilyen nap”, beszarás! Jön egy újabb furcsa cím, a „Lélekhangokból”, de ne ítélj, hogy ne ítéltess előre jóember, hallgasd csak, ígéretes kezdet és nincs kiherélve a végére, sőt! Jajaj, viszont itt az utolsó, majd az elrontja az egészet a szózatos salalala! Hülye a cím, de ismétlem magam: zseniális a dal, nem csak album zárónak, koncerten is jó lesz, még a Szózat egy része is belefér, bár nem szerencsés. Még meghallgattam aznap vagy tízszer az egészet, (ki is van a család) mert tényleg nagyon kellemes csalódást okozott.

 

Az 'Urai vagyunk a helyzetnek' album dallistája

 

 

Kíváncsian várom az élő előadást a koncerten! Ha két éve a „Rockmafiás” album elment nagyjából huszonötezer példányban, akkor ebből mennyi kel el? Borítékoljam? Több. Sokkal. Össze sem lehet vetni a kettőt, pedig az utóbbi sem a leggyengébb láncszem volt Máthé Kriszta után szabadon! Ez az új, ami semmiképp nem jubileumi, hanem a soron következő a sorban, zeneileg kőkemény, kurva nagy fejlődést mutat. A kritikusok által a három legjobbnak kikiáltott mérges, férges, agyarosból melyik szorul ki? Mert tényleg benne van a best of-ban. Én véleményem szerint a „Jönnek a férgekkel” holtversenyben legyen a bronz, mert így korrekt. Szóval propaganda duma a Csapda interjúkban ide, vagy oda, Lukács nem beszélt hiába! Karcos, kemény kiforrott metál, fasza szövegekkel, egy – két gyengébb számmal, de tényleg csak egy kettő, amit más banda örömmel nyúlna el. Manapság ez nagy dolog, mivel úgy szokás lemezt kidobni a placcra, hogy 2-3 húzó a tucatból, a többi meg vatta! Ugye - ugye más zenekarok  – neveket hagy ne írjak :P - aztán lehet köpködni rám is… Végére elárulok egy titkot, ha már kártyás hasonlattal kezdtem, azzal is zárom: Olyan ez az album, mint a pókerban a végjáték: Nekem fullom van, mint kritikus, azt hiszem király vagyok, már nyúlok is a zsetonokért hogy besöpörjem az all in-t, mer’a Tankcsapdának meg két párja van. Ja, két ász párja… (ami póker a gyengébbek kedvéért) Szóval urai a helyzetnek 25 év ide vagy oda, jót tett a vérfrissítés Sidivel. Nagyon kellemes pofára esés sokak számára ez. Gratula Uraim, magasra került a mérce! Magatokat szidjátok később ezért. Lehet überelni, egy válogatás lemezzel… Szóval, a zene tényleg betemet, mert adja az ütemet!

 


9,5/10

 

Ahogy az várható volt, egyetlen nap alatt elérte az új album a platinalemez státuszt, amihez a Rockbook Rockmagazin is gratulál a Tankcsapdának!

 

A több mint 300 MOL kút listáját itt találod http://www.tankcsapda.com/mol-lista.html



Juhász Peti
 

Címkék: 
tankcsapda