Bejelentkezés

x
Search & Filters

„Természetes transzfúzió” Gravel Shores: 'Akvamarin' lemezkritika

A Gravel Shores a hazai kemény zenei underground egyik legfrissebb és egyben legmeglepőbb formációja, az Akvamarin pedig a bemutatkozó anyaguk. A Czakó Dániel (énekes-dalszerző és multi-instrumentalista) nevéhez fűződő projekt, körülbelül 2 éve indult útjára, először szóló-akusztikus felállásban, mely később plusz tagokkal bővült trióvá majd végül teljes zenekarrá – az adott eseményektől függően. Danit olyan neves bandákból ismerhette meg a honi black-death metal közösség, mint a Karst, Svoid, vagy a Pagan Megalith. Jelenleg a Paragon Zero, a Voltak és a Junkies aktív tagja, de úgy vélem a Gravel Shores a legszemélyesebb az összes közül. 
 
 
Ha lehet azt mondani a Gravel Shores gyakorlatilag szembemegy minden eddigi elképzelésnek és műfaji megvalósításnak, aminek Dani valaha szerves része volt, ugyanis az Akvamarin-nak semmi köze a metal-hoz, sőt, már nagyon a rock zenéhez sem kötődik. Az egyetlen kapcsolódási pont a múlttal, az Dani alkotói-személye; itt és most egy teljesen más oldaláról mutatkozik be a hallgatóságnak, ami biztosan sok embert megrökönyödtetésre késztet. Amikor anno meghallottam az első single-t a debütről, a Towers-t, bevallom őszintén nem tudtam hova tenni. Volt már egy teljes akusztikus lemez, Voivod feldolgozásokkal (Rat or Angel címmel) illetve rengeteg cover-t lehetett a Gravel Shores (illetve GS Acoustic Trio) név alatt hallani a koncerteken, amiből nagyjából sejteni lehetett az irányt. Dániel, darkwave, synthwave, post-punk meg a sötét pop zene iránti szeretete és elkötelezettsége végül az Akvamarin-ban öltött testet. 
 
 
A debüt közel 50 perce leginkább egy érzelmi hullámvasúthoz hasonlít, egyszer a fagyos völgyben járunk, máskor a csúcson robog a dark-pop szerelvény, miközben végig kellőképp biztonságos marad. Mind a 13 dal váltakozóan erős emocionális töltettel bír, a komor elektronikus eszmeiségében fogant lemez megszólalása modern; az arányosan telt, meleg hangképnek köszönhetően pedig, minden egyes rész, dallam és refrén úgy szól, ahogy annak szólnia kell. Nincsenek fals, hamis hangok, oda nem illő részek, de nincs túltolva sem. Általában a depresszív érzések, szomorúság, csalódottság az alapjai a hasonszőrű zenéknek, én ebben viszont rengeteg pozitív energiát véltem felfedezni. Ha létezik Byron-i világfájdalom, spleen, akkor ez a mi magyar melankóliánk. Bátran kijelenthetem, hogy potenciális slágereket rejt az Akvamarin, ha létezne még a Petőfi Rádió régi eszmeisége, akkor ezek a dalok tuti rotációban lennének a nap bármelyik szakaszában. A nyitó Deny, a már említett Towers vagy a Final Revelation roppant hatásos szerzemények, nem is értem, hogy eddig még semmilyen nagyobb médiaorgánum nem csapott le rájuk. Személyes kedvencem az A Landscape Falling Apart. Érdemes még megjegyeznem, hogy Dani tudja honnan jött, ez érződik az albumom és a megvalósításon is, pár helyen egészen black metal-szerű megoldások bújnak meg. A Time to Leave hangulatos zongoradarabja zárja a lemezt, kissé kilóg a sorból, de a kép végül így lesz teljes. 
 
 
A produkció az első hangtól az utolsó hangig Czakó Dániel munkája, beleértve a hangszerelést és a felvétel folyamatát, illetve a szövegek és a koncepció is tőle származik. A keverés a Spiritside Studio-ban történt, a sound szinte már a tökéletességet súrolja, de mégsem szól steril módon, egy újabb pont, amiért kiemelkedik az átlagosság tengeréből. A személyes hangvételű szövegek benne vannak a bookletben, zenével együtt olvasva mélyére láthatunk a Gravel Shores ars poetica-jának. Az impozáns digipakba csomagolt lemez a Spiritside Productions kiadó égisze alatt jelent meg, illetve a legtöbb zenei platformon digitális formában is fellelhető. 
 
Akik az olyan varázslatosan sötét, melankolikus muzsikákat szeretik, mint a Drab Majesty, Soft Kill, The Soft Moon, Cold Cave vagy a Linea Aspera, vagy az ős-dark ikonokra – Joy Division és Depeche Mode – buknak, azok feltétlenül csekkolják ezt az anyagot, nem fognak csalódni benne. 
 

 
A Gravel Shores elérhetőségei: Honlap, Facebook, Bandcamp, Spotify 
 
Lupus Canis