Bejelentkezés

x
Search & Filters

"Ülünk a zenekari buszban és ordítva röhögünk egymás hülyeségein" - Bekvart interjú

Az Ördögkatlan fesztivál egyik csendesebbnek ígérkező délutánján ültünk le beszélgetni a Bekvart zenekar két tagjával, Keresztény Tamással és Formán Bálinttal.

Rockbook: - Kezdjük ott, hogy hogyan alakult meg a zenekarotok?

Formán Bálint: - Úgy alakult meg, hogy a kaposvári egyetemre jártunk, többen is, színész szakra. Aztán az osztályon belül jött a gondolat, hogy csináljunk zenekart, szóval tulajdonképpen a kezdő felállásban csak osztálytárak vettek részt. Volt egy zenésmesterség vizsgánk, ahol az volt a feladat, hogy tulajdonképpen egy koncertet kellett csinálni a ’80-as évek magyar underground zenekarjainak a dalait feldolgozva. Trabant, URH, Neurotic…

Keresztény Tamás: - Európa kiadó.

Formán Bálint: - Európa kiadó, igen! Már azelőtt is foglalkoztatott minket ez a gondolat, hogy legyen zenekar, csak valahogy nem állt össze, ez viszont egy olyan lökést adott, hogy utána már egyértelmű volt, hogy egy zenekarban fog kicsúcsosodni ez az egész. Ezekből a számokból egyébként van, amit még most is játszunk.

Rockbook: - Ez a vizsga akkor az egész zenekart érintette, de mi alapján választottátok ki végül a tagokat?

Formán Bálint: - Ez nagyon jó kérdés, mert van olyan osztálytársunk, aki szintén benne volt a vizsgában, mondjuk gitározott, de…

Keresztény Tamás: - Kevésbé érdekelte őket ez a dolog. Nem izgatta őket, hogy zenekart csináljanak.

Formán Bálint: - Igen, ők inkább a színház felé mozdultak, ahogy persze mindenki, hiszen mégiscsak színészek vagyunk. Aki nem akarta ezt csinálni, azt kényszerrel nem erőltettük bele a zenekarba.

Rockbook: - Mennyire értek rá próbálni a koncertekre? Gondolom mindenkinek van próbája, előadása, mégiscsak az az első számú szakmátok.

Formán Bálint: - A legneuralgikusabb kérdést tetted fel. Ez a legnagyobb probléma, amivel szembenézünk folyamatosan és ez valószínű így is marad, ha csak be nem csap valami olyan Isten nyila, hogy egyszer csak felkap minket a zenész szakma és elkezdünk hirtelen milliókat keresni, erre elég kicsi az esély.

Keresztény Tamás: - De egyébként növekszik ez a dolog is, például az elmúlt egy évben lényegesen többet próbáltunk, mint az előtte lévő hatban.

Formán Bálint: - Hát próbáltunk, próbálgattunk.

Keresztény Tamás: - Persze, még mindig nem eleget, de…

Formán Bálint: - Nincs benne rendszeresség, ez a baj!

 

 

Rockbook: - Van a csapatban egy kijelölt, központi személy, aki összeszervezi ezt az egészet, aki szól, hogy „na gyerekek, most nem próbáltunk már x ideje, de igenis kéne, hogy szakítsunk rá időt!”?

Formán Bálint: - Igen, én lennék az!

Keresztény Tamás: - Te vagy az!

Formán Bálint: - Ilyen zenekar vezetővé neveztünk ki engem vagy így szavaz…

Keresztény Tamás: - Neveződtél ki.

Formán Bálint: - Neveződtem ki. És abba bizony ez is beletartozik, de ez leginkább úgy szokott lenni, hogy amikor koncert van, akkor pánikszerűen elkezdünk egyet próbálni.

Keresztény Tamás: - Vagy előtte éjjel vagy aznap, a hangbeállás helyett.

Formán Bálint: - Igen, szóval kampányszerűen próbálunk, ami sajnos nem jó, de képtelenség máshogy. Majd nyilván arról is fogunk beszélni, hogy most lesz lemez, meg klip meg nem tudom, micsoda, de például innentől kezdve, augusztus végéig nincs egyetlen egy olyan nap sem, amikor mindenki ráérne. Se vasárnap, se augusztus 20.

Keresztény Tamás: - Igen, mert a dobosunk is, a billentyűs is sorozatot forgat, úgyhogy nem érünk rá.

Rockbook: - Ha már így említettétek, akkor haladjuk tovább erre! Meséljetek a készülő lemezről és klipről!

Keresztény Tamás: - Bekerültünk a Cseh Tamás Programba, ami amellett, hogy pénzzel is jár, ami azért megold dolgokat, vagyis olyan dolgokat old meg, amik előtte nagyon szóba se tudtak kerülni, mert nem volt rá pénz, például egy lemezt összehozni azért egy nagyon költséges dolog. De én szerintem az még nagyobb előnye ennek a programnak, hogy elkezdtünk nagyobb figyelmet kapni a szakmától, a fesztiváloktól, és valóban zenekarként tekintenek ránk, ami miatt mi is elkezdtünk magunkra valóban zenekarként tekinteni. Úgyhogy most készül egy lemez, aminek az egyik dalához augusztusban klipet is forgatunk Tiszeker Dániellel. Már arra is elindult az ötletelés, hogy milyen klipet akarunk…nagyon szexi lesz, ez már most látszik, csak az ötletekből. Most találkoztunk egy grafikus lánnyal is, aki lemezborítót meg logót tervez, szóval olyan dolgok történnek most a zenekar háza táján, ami a profi zenekarok háza táján szokott történni.

Formán Bálint: - Ugye ez már a 7. évünk a megalakulástól számítva, lépegetünk előre, csak ilyen tyúklépésekben, történnek a dolgok, amiknek történnie kell, csak nagyon lassan. Semmi nincs elsietve, de semmiről nem vagyunk lekésve sem, ez a ritmusunk, sajnos ez van, de 9 színészt ennyire lehet összehozni. Persze azért most elég nagy lökés a zenekar életében a Cseh Tamás Program, akár még áttörést is hozhat. Nem tudjuk persze, hogy fog elsülni, de abban bízunk, hogy nagyot fog dörrenni és akkor majd megint nagy levegőket kell venni és elhatározni dolgokat, hogy még komolyabban vesszük, még több időt szánunk rá, de most így minden rendben van.

 

 

Rockbook: - Mi a cél, amit kitűztetek magatok elé?

Keresztény Tamás: - Ilyen nagy kitűzött dolog az nincs, inkább vágyaink vannak, apróbb lépésekben. Mondjuk a következő célunk az, hogy ezt a videoklipet meg a lemezt nagyon jól meg tudjuk promózni, elterjeszteni meg nyomni, eztán ha ezek elkészülnek, hogy utána mi van?  Most neveket nem fogok mondani, de most ilyen baba várogatások vannak a zenekarban, úgyhogy szóba került, hogy például össze lehetne ütni egy gyerek lemezt. Ugye ezt csinálta a Péterfy Bori és a Love Band, amikor elment a Bori baba szünetre, akkor ők Amorf Lovagok néven csináltak egy szerintem baromi jó gyereklemezt. Nyilván új lemezt kéne csinálni, új dalokat írni.

Formán Bálint: - Én azért nem szoktam kitűzni ilyen nagy célokat, mert tulajdonképpen akkor se vagyok csalódott, hogyha nem mi leszünk a következő Tankcsapda. Lehet, hogy magasra jutunk, de ha ezt meghatározzuk magunknak, mint célt, akkor ott van a lehetősége annak, hogy elégedetlenül fogunk egyszer csak összeesni valamelyik színpadon, gitárral a kezünkben, aminek semmi értelme, mert így is tökre rendben van minden.

Keresztény Tamás: - Igen, sőt, azért az idei nyár az már szerintem nagyon impozáns azzal, hogy volt egy Fishing On Orfű, Művészetek Völgye, Veszprémi utcazene fesztivál, Ördögkatlan fesztivál és Sziget fesztivál. És akkor emellett még a kisebb koncertek, azért ezt nem gondoltuk volna, amikor elkezdtük csinálni, hogy ilyen helyeken fogunk fellépni.

Formán Bálint: - Bíztunk benne. Nyilván persze, nagyon boldogok vagyunk, hogy mehetünk mindenhova, de ami a legfontosabb része ennek az egésznek, az az, hogy jól érezzük magunkat.

Keresztény Tamás: - Pont ezt akartam mondani. Amikor ülünk a zenekari buszban és ordítva röhögünk egymás hülyeségein.

Rockbook: - Van valami kedvenc sztoritok, ami ezalatt a 7 év alatt történt veletek, akár próbateremben, koncerten, turnébuszban?

Keresztény Tamás: - Rengeteg.

Formán Bálint: - Elég sok van, igen.

Keresztény Tamás: - Az a baj, hogy az első 150, ami hirtelen az eszembe jut, az olyan, hogy nem lehet leírni.

Formán Bálint: - Pillanatok vannak inkább, amik érdekesek. Az egyik ilyen az volt, amikor az egyik első, nem tudom, talán a harmadik koncertünkön a perkásunk azt találta ki, hogy ő azokat az apró kütyket, amikkel dolgozik a koncert alatt, fellógatja egy fogasra, majd ezzel nem volt teljesen elégedett, hanem egy kartonpapírra rá írta, hogy nótafa és azt is felakasztotta rá.

Keresztény Tamás: - És fent volt ez a nótafa a színpadon, amit én soha nem fogok neki megbocsájtani. Ez a pécsi koncertünkön volt. Nótafa szerintem azóta ott van Pécsen, a Toxikban.

Formán Bálint: - Egyenlőre még nem hagytunk ott senkit sehol, meg nem robbant fel alattunk a busz.

Keresztény Tamás: - Vagy vannak még ezek a pillanatok is, amikor elérzékenyülök a zenekaron. Most például többször előfordult, hogy ültünk bent a stúdióban, mondjuk mi ketten, meg rajtunk kívül még három ember, az egyik a Dióssy Ákos, a Kispál és a Borzból, a másik Zságer-Varga Ákos a Zagar-ból, a harmadik pedig Bodnár Tibi, a Ladánybenéből, és azt éreztem, hogy atyaúristen, én ezeknek az embereknek a zenéjén nőttem föl, most meg a mi lemezünkön maszatolnak, hogy az jól sikerüljön. Vagy, hogy tegnap összefutok a Beck Zolival és rákérdez, hogy mi a helyzet a Bekvart-tal, hogy tudja a zenekarom nevét a Beck Zoli, ezek nekem ilyen nagyon fontos, erőt adó dolgok.

Formán Bálint: - De például az is jó érzés, hogy az osztályfőnökünk, Mohácsi János volt az utolsó években és, hát ki nem állhatta ezt a zenekart, aztán egyszer eljött néhány év után újra meghallgatni minket, akkor pedig látszott rajta, hogy szívéből mondta, hogy nagyon sokat fejlődtünk meg, hogy jó ez a dolog. És ha ezek az emberek, akiknek a véleményére adunk, ők is mellettünk állnak, az nagyon jó érzés!

 

 

A Bekvart zenekar Facebook oldala itt elérhető.

 

Hetesi Julcsi