A Bathory a black metal mozgalom úttörője, és egyben a viking metal előfutára is volt, felbecsülhetetlen hatást gyakorolva e két stílusra.
A legendás debütlemez egy eltorzított Venomra emlékeztette az underground metal rajongóit. E csekély hangszeres képzettségről árulkodó, sátánista gondolkodású, primitív hangzású lemezről 1984-ben nem sokan gondolták, hogy egy új műfaj alapműve lesz. A következő lemez a The Return of Darkness and Evil szintén egy ős-gonosz remekmű volt. Tomas Forsberg, azaz Quorthon személyét, zenekarát találgatások, rejtélyek övezték, melyek folytán hatalmas kultusz lengte körül. Nem nevezte meg állandóan változó zenésztársait, ritkán adott interjút, és nem vállalt közösséget a kortárs black metal/thrash metal zenekarokkal. Sőt, nagyon kevésre tartotta őket, csak a Venom kettes lemezét ismerte el. Bathory koncertek, zenekar fotók nem voltak, egyrészt mivel Quorthon nem talált magához illő társakat, plusz koncerttervei is túl teátrálisak voltak bankszámlájához mérten.
Ilyen előzmények után jött létre az Under the Sign of the Black Mark lemez. A sátánizmust, fekete mágiát, a skandináv történelem, és a vikingek múltja váltotta fel a dalszövegekben. A lemez hangzása kásás, de kellően brutális, ennek ellenére a zene a mai napig klasszikus. Ez a korong forradalmi változást hozott a black metalon belül, az 1990-es években tetőző black metal mozgalom is innen indult ki zeneileg.
Az 1988-as Blood Fire Death borítóját Peter Nicolai Arbo festette. A szövegek még mélyebben hatoltak a skandináv/viking történelembe, a sátánizmus már végleg eltűnt. A drámai kórusok, himnikus dallamok révén ez a lemez átmenet a "régi" és az "új" Bathory között. A zenekar történetében először állt össze egy szilárd felállás: Kothaar basszusgitározott, Vvornth dobolt, és még fotók is készültek. Koncertek, turnék lehetősége is felmerült, de ezeket lefújták. A következő album után Quorthon csak egy dobossal készítette a Bathory albumokat.
Az 1990-es Hammerheart a viking metal előfutára. Quorthon itt vállalkozott először igazi éneklésre, a zenében a monumentális, drámai oldal erősödött. Ekkoriban Quorthon Wagner hatására hivatkozott, s a komolyzene e lemez óta jelen volt művészetében. A remek Twilight of the Gods után készült lemezek közül igazán kiugróak csak a klasszikus-epikus hatásúak (Blood on Ice, Nordland I-II). A Requiem, az Octagon, és a Destroyer of Worlds szimplább rutinból született, albumok voltak. A Bathory mellett Quorthon egy rockosabb szólóalbumot is kiadott 1994-ben Album címen, melynek folytatása is készült 1997-ben (Purity of Essence).
Quorthon 2004-ben, életének 38.évében, szívelégtelenségben elhunyt, és ezzel a Bathory együttes sztorija is lezárult.