Sas élőben, közelről? Életveszély! - Julian Sas koncertbeszámoló - Analog Music Hall, 2025.09.27.
Julian Sas - Analog Music Hall, 2025.09.27.
Remélhetőleg megbocsát az olvasó a gyenge szóviccért, és azt is reméljük, hogy senki nem fordítja le Julian Sasnak, a kiemelkedő holland gitárosnak. De valóban kiváló műsorral tért vissza Magyarországra, szerencsére immár sokadszor! És már előre elnézést kérek, ha ezúttal nem időrendi sorrendben írok majd az elhangzott dalokról, de ez a koncert nem arról szólt, hol járunk, és mennyi az idő!
Ritkán említjük Magyarországon, hogy a 60-as évek végétől kezdve nemcsak az USA-ban és Nagy-Britanniában, hanem az európai kontinensen is kialakultak a blues-rocknak máig meghatározó centrumai. Természetesen nem feltétlenül annyi, és főként annyira híressé váló együttes emelkedett fel ezekben a „kontinentális központokban”, mint az Egyesült Államokban, vagy Angliában, de azért számmal törtek be a műfaj első vonalába nyugat-német (NSZK!), skandináv és nem utolsó sorban holland zenekarok is. Könnyű volt nekik, mondhatnánk, ők gyakorlatilag „in real time” ismerkedtek meg a korabeli legjobbak lemezeivel, rajta voltak az akkori koncerttérképen, és alkalomadtán, még amerikai előadók is, teszem azt az American Folk Blues Festival néven turnézó alap blues-előadók, pl. Muddy Waters, Sonny Boy Williamson, Willie Dixon, Howlin’ Wolf is megmutatták magukat náluk.
Érkezett tehát a blues-mag a tulipánok, fapapucsok és szélmalmok földjére, és ott sem maradt ez a zene visszhangtalan. Elég, ha két kiemelkedő németalföldi blues-rock zenekar nevét említjük, a Livin’ Blues és a Cuby And The Blizzards mindenképpen a mezőny élvonalába tartozik, akár korabeli angol és amerikai zenekarokkal is összevetve!
Nem meglepő tehát, hogy Hollandiából, jelen időben is, kiemelkedő színvonalú előadó érkezett hozzánk!
Kezdjük azzal, hogy Julian Sas koncertjét legalább három szinten érzi, hallja, látja a néző. A legátláthatóbb szint: számok a mesterektől. A koncertet beharangozó kommünikében is olvasható volt, hogy Sas inspirálói elsősorban Hendrix (kinek nem?), és Rory Gallagher. De hát az egész előadásmód, a gitáron kavarások, néhány számban a zenei világ, már sejtette, hogy Julian ikonjai közöt ott van még (legalább) egy óriás: Alvin Lee! És amikor a sejtelem a Slow Blues In C című világcsúcs darab megszólalásával válik egyértelművé…hát akkor a lehelet megszegik, feleim!
A második szint: a saját dalok. Elvileg Julian 2025-ös turnéja a Miles And Memories című album bemutatására szolgál, ehhez képest nagyon sok új dal nem hangzott el, viszont a legjobb értelemben vett döbbenetig vezette a közönséget saját, egységes, 1997 óta töretlen színvonalú életművébe. A Blues For J, a Blues For The Lost And Found, a Take Spreader, a Turpentine Moan és a többi, mind kiváló darabjai a műfajnak, ráadásul nagyszerűen adagolt, finom utalásokkal a már említett aranykorszak hőseire! Személyes kedvencem a The Devil Got My Number amelynek témája számomra az ősi Status Quo-t, szólója viszont Johnny Wintert idézte!
A harmadik szint: maga az előadás! A fergeteges dinamika, a szépségesen felvezetett lírai bluesok, a magával ragadó jelenléte Julian Sasnak a színpadon! Azzal, hogy kísérői, messze többek, mint zenei iparosok, Edwin van Huik basszusgitáron és Lars-Erik van Elzakker dobon, háttérben működő összjátékukkal variáltak szépen, számos alkalommal, Julian szólói közben is!
Olyan muzsika ez, amelynek hallgatását erősen ajánlom azoknak, akik hívei egy-egy zenei gondolat hosszú kifejtésének, és élvezik, hogy a három perces rádióbarátság teljesen érvénytelen kategória! Nem véletlen, hogy Juliannak szinte minden második albuma koncertfelvétel…
Ahogy írtam, nagy élvezet hallgatni ezt a fajta zenélést, és ezt a fajta zenét, de még jobb, látni, élőben, színpadon! Ezért remélem, hogy a Julian Sas Band a jövőben egy nagyobb nyári fesztiválon is újra a magyar közönség elé fog lépni, mert azt gondolom, ezzel a zenével amit a múlt szombaton bemutatott, többszáz fős közönséget is meg tudna lepni, és el tudna varázsolni, minden további nélkül!
A koncerten elhangzott dalok:
01. Homefeeling
02. Miles and Memories
03. Midst Of Madness
04. Leave It Up To You
05. Blues For J
06. World On Fire
07. Stand You Ground
08. Blues For The Lost And Found
09. Take Spreader
10. Turpentine Moan
11. Roll On
12. Light Finds A Way
13. Slow Blues In C
14. Sugarcup Boogie
15. Hey Joe
16. Devil Got My Number
17. Walkin Blues
18. Bullfrog Blues
Julian Sas Band:
Julian Sas – gitár, ének
Edwin van Huik – basszusgitár
Lars-Erik van Elzakker – dob
El Bandi
Fotók: Hargitai Emma
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
