Bejelentkezés

x
Search & Filters

Carcass

Megalakulás dátuma/Aktív évek: 
1985

További képek

Biográfia: 

A Carcass egy extrém metal együttes, mely 1985-ben alakult Angliában, és 1995-ben oszlott fel. 2008-ban újjáalakultak, de az eredeti dobos Ken Owen nélkül.

A Napalm Death mellett a grindcore stílus úttörői, de második albumuktól már a death metal is szerves részét képezte zenéjüknek. A morbid dalszövegek és a gyomorforgató albumborítók miatt a goregrind stílusba is sorolják őket, de a death metalban divatos véres/beles dalszövegek helyett, ők foglalkoztak először anatómiai témákkal.

Korai évek (1985-1989)

A zenekart Bill Steer gitáros alapította Ken Owen dobossal együtt 1985-ben, Disattack néven. Még abban az évben kiadtak egy demót A Bomb Drops… címmel. A demo kiadása után távozott Paul basszusgitáros és Andrew Pek énekes. Andrew-t Sanjiv pótolta, a basszusgitárosi pozíciót pedig Jeff Walker töltötte be. Walker korábban az Electro Hippies együttes énekese és gitárosa volt. Ezután az alapító Bill Steer csatlakozott a Napalm Death-hez, és szerepelt a Scum című albumuk második oldalának dalaiban (az első oldalon Justin Broadrick gitározott).

Az együttes ezután változtatta meg a nevét Carcassra. 1987 áprilisában felvették a Flesh Ripping Sonic Torment demót. Ez az egyetlen olyan felvételük, melyen Sanjiv hallható, ugyanis a demo rögzítése után nem sokkal elhagyta a zenekart. Így az 1988-ban Reek of Putrefaction címen megjelent bemutatkozó albumon Steer és Walker osztoztak az énekesi teendőkön. A 22 számot tartalmazó, mindössze négy nap alatt felvett nagylemez zajos, primítív hangzásával az együttes tagjai nem voltak megelégedve, de a legendás rádiós DJ-nek John Peelnek tetszett az anyag, és felkérte az együttest, hogy szerepeljenek az 1989-es első Peel Session műsorban, ahol a második Carcass albumra szánt új dalait játszotta a csapat. Ez a felvétel aztán The Peel Sessions címen lemezen is megjelent.

Fejlődés (1990-1993)

1989 decemberében jelent meg második albumuk, a Symphonies of Sickness. Az album produkciós szempontból sokkal jobban sikerült mint elődje, amiben nagy szerepe volt Colin Richardson producernek. Az album hosszabb dalokat tartalmazott, és a lassú átvezetéseken kívül gitárszólók is felbukkantak. A lemezt támogató turné második szakaszában csatlakozott a zenekarhoz Michael Amott szólógitáros, aki korábban a Carnage nevű svéd death metal együttes tagja volt. Amott a turné után hivatalosan is a zenekar tagja lett, játszott a második Peel Sessionön, és nagyban kivette a részét a készülő harmadik nagylemez munkálataiból.

Neki is köszönhető, hogy az 1991-ben megjelent Necroticism - Descanting the Insalubrious albumon szinte már teljes mértékben elkanyarodtak a grindcore-tól a death metal felé. A lemez énektémáiban Walker több szerepet kapott, mint Steer. A lemezt ma már a death metal klasszikusai között tartják számon. A megjelenést követően európai és amerikai turnét bonyolítottak le az Entombed, a Confessor és a Cathedral társaságában. 1992 nyarán a turné alkalmából kiadták a Tools of the Trade EP-t. A kiadványon a címadó új dalon kívül régebbi dalok újra felvett változatai szerepeltek.

Dallamok (1993-1995)

1993 októberében jelent meg a Heartwork című albumuk, mely radikális irányváltást hozott. A zene minden korábbinál dallamosabb lett, felerősödtek a thrash metal és heavy metal hatások. A dalokból teljesen eltűnt Steer mély hörgése, a dalszövegekből pedig a klinikai anatómia boncolgatása, felerősödtek viszont a sokrétű, komplex gitárdallamok. Sok rajongó elfordult tőlük, ugyanakkor sokan ekkor fedezték fel őket. A Heartwork a modern, dallamos death metal egyik megteremtője és alapműve.

A Heartwork felvételei után Mike Amott elhagyta a zenekart, helyére előbb Mike Hickey, majd Carlo Regadas kerül. A lemez sikere nyomán szerződést ajánlott az együttesnek a Columbia Records, mely kereskedelmi sikereket remélt, Jeff Walkernek pedig azt tanácsolták, hogy tanuljon meg rendesen énekelni.

1994 nyarán Jeff Walker remixelte a Die Krupps Inside Out című dalát, majd a Carcass nekilátott új dalokat írni az első nagykiadós lemezéhez. Az 1994. decemberi turné alkalmával be is mutattak két új dalt - Edge of Darkness és Firmhand. Az Edge of Darkness szerepelt a BBC Radio 1 Rock Show című műsorában is.

1994 végére megírtak 17 dalt, és a zenekar hozzálátott az album rögzítéséhez. A kiadó 200 000 dollárt biztosított számukra, a producer pedig ismét Colin Richardson volt. A stúdiózás 1995 elején vette kezdetét a dél-walesi Monmouth-ban található Rockfield stúdióban. A hathetes stúdiózás során a kiadó lassan megvonta a támogatását azzal az indokkal, hogy az együttes még nem készült fel, és további dalokat kellene írnijuk. A Carcass azonban figyelmen kívül hagyta ezt a tanácsot, csakúgy mint azt a javaslatot, hogy Terry Date (Pantera producer) újrakeverje az anyagot. Ekkoriban Jeff Walker az angol Metal Hammer magazin számára adott interjúban kijelentette, hogy a lemez klasszikus rock hatásokat hordoz, Thin Lizzy típusú ikergitárokkal, mivel Steer nem volt hajlandó vesződni az időigényes, többrétegű gitártémák feljátszásával, és a metal iránt is elveszítette az érdeklődését.

A Swansong felvételei közben felkérték a zenekart, hogy remixelje Björk Isobel című számát. A felvétel azonban sokkal inkább egy új Carcass dal lett Björk énekével, amely aztán 1996 márciusában jelent meg Björk Hyperballad című kislemezén.

Hattyúdal

A lemezkiadóval kapcsolatos állandó problémák következtében a lemez megjelenési időpontja majd' egy évet csúszott. Eközben a zenekar visszatért az Earache kiadóhoz, és itt jelentették meg utolsó lemezüket a Swansongot. Mire az album a boltokba került a Carcass feloszlott. A lemezen a dallamos death metal mellett felerősödtek a thrash a doom és a groove metal hatások. A 17 rögzített dalból 12 szerepelt az albumon. Szó volt egy lemezelőzetes EP kiadásáról is, ez azonban nem valósult meg, valószínűleg a kiadói támogatás hiányában.

Walker azóta több interjúban is kifejtette, hogy mind a 17 dalt ki kellett volna adni egy dupla albumon, mert a lemaradt számok közül pár erősebb, mint a lemezen szereplő dalok. Ennek ellenére a lemez kiváló kritikákat kapott. A zenekar a sajtóban bejelentette, hogy búcsúturné nélkül oszlanak fel, bár ezt a rajongók nagy része már sejtette a lemezcímből (Hattyúdal).

Az album jól fogyott, és hónapokig volt a csúcs közelében a brit Indie Rock Charton olyan előadók között, mint a Placebo. Azt híresztelték, hogy a zenekarnak felajánlottak számos jövedelmező turnélehetőséget is, mint például az Iron Maiden X-Factour körútját.

1995-ben Bill Steer kilépett a zenekarból, de még ezelőtt felvettek egy Killing Joke feldolgozást. 1996 novemberében megjelent egy ritkaságokat tartalmazó posztumusz válogatásalbum, a Wake Up and Smell the... Carcass. Néhány héttel a lemez kiadása után egy videokazetta (később DVD) is megjelent. Ezen promóciós videók mellett helyet kaptak koncertfelvételek is az 1989-es Grindcrusher turnéról, és az 1992-es Gods of Grind turnéról. Ezek hangminősége igen gyenge, melyet Walker úgy jellemzett, hogy "nincs megkeverve".

A zenekar megszűnése után Ken, Jeff és Carlo a Blackstar nevű heavy metal projekttel foglalkozott, melynek a basszusgitárosa Mark Griffiths volt a Cathedralból. A Blackstar (később Blackstar Rising) azután állt le, hogy Ken Owen súlyos agyvérzést szenvedett, melynek következtében lebénult, és abba kellett hagynia zenészi karrierjét. Mike Amott megalapította a Spiritual Beggars rockzenekart és a dallamos death metal együttes Arch Enemyt. A legjobban Bill Steer távolodott el a Carcass világától, aki a Firebirdben zenél, és trió felállásban játssza a Cream-típusú blues rockot.

Újjáalakulás (2007-napjainkig)

2006 júniusában egy interjúban Walker kifejtette, hogy akár újra felállhatna a Carcass, de Ken Owen az egészségügyi problémái miatt nem tudna részt venni az újjáalakulásban.

2007 szeptemberében Mike Amott bejelentette, hogy Bill Steer, Jeff Walker, és a Ken Owent helyettesítő Daniel Erlandsson titokban együtt próbálnak, a régi dalokat játsszák, és egy visszatérő turnét terveznek. Az eredeti terveik között szerepelt, hogy számos nyári fesztiválon fellépnek, de nem tudták tartani a határidőket.

2007 októberében a zenekar is megerősítette, hogy a következő évben fellép a német Wacken Open Air metal fesziválon, valamint a finn Tuska Open Air fesztiválon.[4] 2008 júniusában vette kezdetét a visszatérő turné, mely során a Carcass többek között fellépett a Wacken, a Tuska, a Hellfest és a Metalcamp fesztiválokon.

2008 őszén ausztráliai, új-zélandi, és észak-amerikai turnéra indultak. 2008. november 15-én a Carcass főzenekarként lépett fel a dániai "Danish Metal Awards" rendezvényen. A dán rajongók számára ez volt az egyetlen esély, hogy lássák a zenekart, mivel a 2008-as turné nem érintette az országot. A fellépésen a közönség meglepetésére Ken Owen is fellépett, aki egy rövid dobszólót mutatott be, bizonyítva, hogy gyógyulása jó úton halad. A zenekar ezután a leedsi Damnation Fesztiválon lépett fel, melyen Walker kijelentette, hogy könnyen lehet, hogy a rajongók az utolsó fellépést látják. Ezt megelőzően a Carcass utoljára 14 éve koncertezett Angliában.

Az Earache Records újra kiadta a zenekar lemezeit, bónuszokkal kiegészítve. Arra a kérdésre, hogy a zenekar tervez-e felvenni egy új albumot Bill Steer így válaszolt: Én is nagyon meglepődnék, ha ez tényleg megtörténne. De soha ne mondd, hogy soha, én mindig az utolsó vagyok, akit meg kell győzni.

2009-ben az együttes tovább koncertezett, egy észak-amerikai turnéra került sor 2009. márciusában. Augusztusban pedig főzenekarként léptek fel az angliai Bloodstock Open Air fesztiválon.

A 2010-es Hellfesten teljes egészében leadták a Necroticism albumot.

Jelenlegi felállás: 

NévHangszer
Bill Steer
gitár
vokál
Jeff Walker
ének
basszusgitár
Michael Amott
gitár
Daniel Erlandsson
dob