A Manowar egy amerikai heavy metal/power metal együttes Auburnből, New York Államból. Az 1980-ban létrejött együttest Joey DeMaio basszusgitáros és Ross the Boss gitáros alapította. A zenekar főképp mitológiai témájú (északi mitológia), fantáziadús dalszövegeiről ismert. Emellett dalaik a heavy metal dicsőítéséről is szólnak.
Zenéjükben a heavy metal egy különösen epikus, bombasztikus, kórusokkal teli formában szólal meg. A zenekar az epikus metal előfutára (különösen Into Glory Ride album-1983) és vezére is egyben, de a power metalra is döntő befolyással voltak. 1984-ben bekerültek a Guinness Rekordok Könyvebe, mint a leghangosabb élő koncertet adó zenekar - 129.5 decibel, megdöntve ezzel a Motörhead korábbi rekordját.
2008-ban újabb világrekordot döntöttek Bulgáriában, mint a leghosszabb heavy metal koncertet adó zenekar, ugyanis több mint 5 órás műsort adtak. Míg az Egyesült Államokban nem tartoznak a mainstream, sztárzenekarok közé (noha itt is erős kultuszuk és széles sikereik vannak) addig Európában, Japánban, Ausztráliában és Észak-Amerikában az egyik legnépszerűbb heavy metal zenekarnak számítanak. Több mint 10 millió lemezt adtak el.
A Manowar általában Európában, Dél-Amerikában (különösen Argentínában és Brazíliában) és Japánban szokott fellépni.
Az együttes figyelemre méltó módon dolgozik a háttérmunkálatok során is. A felvételeket és az elosztást is ők irányítják. Minden folyamatot az együttes irányít. Eric Adams énekes szerint ennek két oka van. Egyrészt, mert korábban a zenekar pénzügyileg igazságtalan bánásmódban részesült, másrészt így tudják csak biztosítani a legmagasabb minőségi termelést. Az együttes kiadója a Magic Circle Music más együttesek albumait is kiadja, náluk jelennek meg a Rhapsody of Fire és a HolyHell albumai is.
Kezdetek, a 80-as évek
Joey DeMaio basszus- és pirotechnikusként dolgozott a Black Sabbath mellett a Heaven and Hell album turnéján, amikor találkozott Ross the Boss gitárossal, aki a Black Sabbath előzenekarában, a Shakin Street nevű együttesben játszott. Később csatlakozott hozzájuk Carl Canedy dobos és Eric Adams énekes, hogy létrehozzák a Manowart – egy epikus hangzású zenekart. A zenekar elkezdett fellépni a környező kis klubokban, és kapcsolatokat kialakítani a kiadókkal. Így 1981-ben megjelent az első kétszámos demójuk szerzői kiadásban. Ezután a zenekar és a Carl Canedy közötti feszültségek váláshoz vezettek, így az új dobosuk Donnie Hamzik lett.
A demó kedvező fogadtatásának következtében a zenekar 1981-ben leszerződött a Liberty Records-hoz, majd elkezdték az első album felvételeit. Az első album 1982-ben jelent meg Battle Hymns címmel. Az albumot mind a közönség, mind a hallgatók kedvezően fogadták. Főleg az agresszív zenét, a szövegeket, és Eric Adams énekteljesítményét dícsérték. A lemez egyik különlegessége a Dark Avenger című lassú epikus dal, melyben szerepelt Orson Welles is. A lemez kiadása után megkezdték első turnéjukat. A körút első szakasza Ted Nugent-tel zajlott, ám ez hamar abbaszakadt, miután Ted összeveszett a Manowarral és kirakatta őket a turnéról. A további állomásokat saját maguk szervezték meg. A zenekar egyre több rajongók szerzett, elsőként főleg Angliában, Németországban, és az Egyesült Államokban. Az előadások után Donnie Hamzik úgy döntött, hogy kilép, helyére Scott Columbus került. A hivatalos életrajzuk szerint egyedi rozsdamentes acél-dob készletet kellett építeni neki, mert a "kidoboló technikája olyan gonosz volt, hogy az általános készleteket tönkretette". Magyarul: Olyan erős volt, hogy mindent szétvert. A berendezést John Dawk Stillwell építette, ami segített megvalósítani a hatalmas hangokat. Donnie 2005-ben újra fellépett a Manowarral az Earthshaker fesztiválon, ahol minden olyan zenész színpadra lépett, aki valamikor megfordult a bandában. 2009-ben újra csatlakozott az együtteshez, mivel Scott személyes problémák miatt, ideiglenes időre távozott a zenekarból, és részt vett a Magic Circle Fesztiválon, valamint szerepelt a Thunder In The Sky EP-n is.
Kialakult a zenekar klasszikusnak nevezett felállása: Eric Adams-ének, Ross the Boss-gitár, Joey DeMaio-basszusgitár és Scott Columbus-dob. Ezt követően úgy döntöttek, hogy megválnak a Liberty kiadótól, mert az nem tud számukra megfelelő munkát végezni. Így kerültek a Music for Nations kiadóhoz. A második album kiadását megelőzte egy 2 számos EP, mely Defender néven jelent meg. A nagylemez 1983-ban jelent meg Into Glory Ride címmel. A lemez egy újabb terjedelmes turnét hozott magával, a kritikusok pedig úgy hivatkoztak rá, mint egy újabb mérföldkő a metal történelemben.
A lemez tovább szélesítette híveik táborát, főként az Egyesült Királyságban. Az angol turné egy részét viszont le kellett mondaniuk menedzsergondok miatt. Ezért a zenekar úgy döntött, hogy következő albumát az angol rajongóknak dedikálja, és a Hail to England címet adja neki. A lemez 1984-ben jelent meg és mindössze hat nap alatt vették fel és keverték meg. A lemez elődeihez hasonlóan kedvező kritikákat kapott, elsősorban a gyors és erőteljes megfogalmazásért. A lemezt turné követte, melynek sok állomása Angliában volt. Vendégzenekar a Mercyful Fate volt. Ezt követően elhagyták a Music for Nations kiadót és leszerződtek a Ten Records-hoz. Így már az új kiadó égisze alatt jelent meg (szintén 1984-ben) a negyedik nagylemezük a Sign of the Hammer. Az album ritmusilag nagyon változatosra sikerült, példa erre a lassú epikus Mountains, vagy ellentétként a gyors címadó és a The Oath. A sikeres lemezeladásoknak és a nagy érdeklődésnek köszönhetően két éves világturnéra indultak, mely mindenhol zajos sikert aratott.
1987-ben gondjaik támadtak a kiadóval, így úgy döntöttek, hogy egy multikiadóhoz az Atlantic Recordshoz szerződnek. Még ez évben jelent meg ötödik stúdióalbumuk a Fighting the World. A digitálisan felvett lemez elmozdult egy könnyebben emészthetőbb irányba, több Manowar himnusz is található rajta. A kritikák egy része önismétlőnek titulálta a zenekart, főleg a mondabeli témák ismétlése miatt.
1988-ban jelent meg hatodik albumuk a Kings of Metal, mely sokan az egyik legjobb mesterművüknek tekintenek. Az olyan dalok, mint a Heart of Steel, a címadó vagy a Hail and Kill a zenekar koncertjeinek szerves részeseivé váltak. Ráadásul a lemez az addigi eladási rekordjaikat is megdöntötte. A lemezcímet a rajongók javasolták a csapatnak. A lemezen szereplő The Crown And The Ring-et a birmingham-i Szent Pál katedrális 100 tagú férfikórusával és egy nagyzenekarral vették fel. A zenekart heves bírálatok érték, főként a Pleasure Slave és a Blood of the Kings szövegei miatt. Az albumot két turné is követte, ami több mint két évig tartott. A második korong óta változatlan felállás a kilencvenes évek elején megtört. Elõbb Ross the Boss hagyta ott a csapatot, a blues-osabb zene miatt, majd családi és egészségügyi okora hivatkozva Scott is kiszállt a Manowar-ból.
A 90-es évek
A gitáros pozíciót David Shankle töltötte be, a dobok mögé pedig Scott ajánlására Rhino ült le (Kenny Earl Edwards). Az új dobos elkötelezettségét mutatva a beszállása után elégette régi dobcuccát. Az új felállás 1992-ben jelentette meg a The Triumph of Steel albumot. A lemezt nem fogadta mindenki kitörő lelkesedéssel. Ebben közrejátszhatott a lemeznyító Achilles, Agony and Ecstasy in Eight Parts című dal is, ami egy 28 perces mini-opera. Az album 35. helyen nyitott a német eladási listákon és a 8.-ig tört előre videoklip és maxi nélkül. Görögországban a megjelenés napján Athén legnagyobb lemezboltjában hatalmas harcot vívtak a rajongók, hogy hozzájussanak az első szériához. Ezután az Atlantic helyett átpártoltak a Geffen kiadóhoz, majd kétéves turnéba kezdtek. A körút görög állomásán 15000 metal fanatikus elõtt mutatták be az aktuális albumot és a régi számokat. Hannoverben pedig megdöntötték a leghangosabb zenekar Guinness rekordját. Két specialista mérte a decibelleket el is jutottak 129,5-ig. A Secrets Of Steel turné másik csúcspontja a Manowar első oroszországi koncertje, ahol az élő zenét kedvelők leginkább a Manowar-t szerették volna látni (ezen a kívánságlistán megelőzték a Beatles-t és Michael Jackson-t is).
1993-ban David kilépett helyére Karl Logan került. 1994-ben megjelent egy válogatás, a legsikeresebb dalaik gyűjteményéből (The Hell of Steel: Best of Manowar). 1995-ben váratlanul visszatért Scott Columbus a dobok mögé, és ez a felállás a mai napig együtt van.
1996-ban négy év után jelentkeztek új stúdióalbummal, mely a Louder Than Hell címet kapta. A kritikusok nem lelkendeztek egyöntetűen a lemezért, sokan kifogásolták a hosszát, valamint a dalok egyszerűbb szerkezetét. 1997-ben egy újabb hosszú turné vette kezdetét, és a Connoisseur Records gondozásában megjelent egy újabb válogatás Anthology címmel. Még ezévben megjelentették első két CD-ből álló koncertlemezüket a Hell on Wheelst. 1998-ban még két válogatást adott ki tőlűk az MCA kiadó The Kingdom of Steel és Steel Warriors címmel. A turné miatt nem akartak nekiállni az új lemeznek, ezért kiadtak 1999-ben még egy dupla koncertlemezt a Hell on Stageet. 2001-ben adták ki első DVD-jüket Hell on Earth Part I címmel.
A 2000-es évektől napjainkig
2002-ben, hat év várakozás után jelent meg új stúdióalbumuk Warriors of the World címmel. A kiadványt már a Nuclear Blast kiadó jelentette meg, és nem mindenhol kapott fényes kritikákat. A lemezen előtérbe kerültek a komolyzenés/szimfonikus elemek a heavy/power metal mellett. A lemezen szerepel a Nessun Dorma ária is Puccini Turandot című operájából. Az American Trilogy-ban pedig a polgárháborús indulókat gyúrták egybe. A lemez igen sikeres lett, és továbbra is tartotta a zenekar pozícióját a nemzetközi színtéren. A lemez kiadást követő turné alatt a zenekar több DVD-t is kibocsátott. 2002-ben a Fire and Blood-ot, 2003-ban a Hell on Earth Part III-at, 2005-ben pedig a Hell on Earth Part IV-et.
2003-ban Joey DeMaio megalakította a Magic Circle Music kiadót, mely a Manowar mellett több zenekarnak is intézi az ügyeit. Többek között itt dolgozik a Rhapsody of Fire, a HolyHell vagy a David Shankle Group is. 2005-ben főzenekarként léptek fel az Earthshaker Fest fesztiválon. 2006-ra ért véget a Warriors of the World turné, és a zenekar még abban az évben kiadta a The Day the Earth Shook - The Absolute Power DVD-t, és a "The Sons of Odin" EP-t.
2007-ben jelent meg, - immár a Magic Circle Music égisze alatt - a Gods of War című új album. Mivel Karl Logan motorbalesete hátráltatta a munkát, így sok idejük volt az előkészületi munkákra. Ennek következményeképp egy konceptalbum született, az északi istenek háborúiról, mitológiájáról szól. A zene pedig még az előzőnél is több szimfonikus hatást vonultat fel. A lemez egyedülálló módon nem került ki a lemezmegjelenés előtt az internetre, így az eladási listák élére kúszott, a fogadtatása pedig igen kedvező volt. Ezután európai turnét bonyolítottak le, ez volt a Demons, Dragons and Warriors Tour 2007. 2007-ben kiadták a Magic Circle Festival Volume 1 DVD-t, 2008-ban pedig a folytatását Magic Circle Festival Volume 2 címmel. 2007-ben egy újabb dupla koncertlemez jelent meg (Gods of War Live). 2008-ban újabb világrekordot döntöttek Bulgáriában, mint a leghosszabb heavy metal koncertet adó zenekar, ugyanis több mint 5 órás műsort adtak.
2009-ben egy új EP-t adtak ki Thunder In The Sky címmel. Ezen szerepelt a Father című dal 15 nyelven. 2009 végén kiadták a Hell on Earth Part V című DVD-t. 2010 januárjában európai turnéra indultak.
