Bejelentkezés

x
Search & Filters

Robbie Williams

Megalakulás dátuma/Aktív évek: 
1990

További képek

Biográfia: 

Robert Peter Williams (*1974. február 13. -) Grammy-díjra jelölt, tizenhatszoros BRIT Díj-győztes angol énekes, dalszerző és producer. Karrierje a Take That együttessel kezdődött 1990-ben. 1995-ben otthagyta a Take That-et, akikkel közösen 25 millió lemezt adott el és szólókarrierbe kezdett.

Ezután több albumot adott el az Egyesült Királyságban, mint bármelyik másik brit szólóénekes a történelem során. 70 millió lemezt adott el eddig összesen az egész világon. Több, mint 55 millió albumot adott el és több, mint 17 millió kislemezt.

Williams bekerült a Guiness Rekordok Könyvébe, amikor meghirdette 2006-ban a világkörüli turnéját, mert egyetlenegy nap alatt 1,6 millió koncertjegyet adott el. Több díjat nyert el: 16 BRIT Díjat és 6 ECHO-díjat. 2004-ben bekerült a UK Music Hall of Fame-be, miután megszavazták a '90-es évek legnagyobb művészének.

Karrier

Robert Peter Williams 1974. február 13-án született Angliában, Staffordshire megyében, Burslemben, Stoke-on-Trent 6 városrészének egyikében. Életének első évében a Victoria Park Road-on lakott a családjával Tunstall-ban. 1975-ben szülei beköltöztek a The Red Lion nevű pubba (Burslem megyében található), amely közel volt a Port Vale futballcsapat pályájához. Szülei üzemeltették a kocsmát.

Williams a mill hill-i Általános Iskolába járt. Tanára, Phil Rossiter így nyilatkozott róla: „Williams nem volt mindenki kedvence, néhány tanuló egy kicsit nagyképűnek és törtetőnek tartotta. De feltétlenül kitűnt abban, hogy a játékok nagy részében részt vett. Meglepődtem, amikor később a Take That-ben láttam, mert én úgy emlékeztem rá, mint egy 9 éves kövér kisfiúra.” Az énekes 1985-ben kezdte meg tanulmányait a St. Margaret Ward Római Katolikus Középiskolában, amely Tunstall-ban van, nem messze akkori otthonától.

Williams 3 éves volt, amikor szülei elváltak. Édesanyja, Jan Williams (eredeti neve: Theresa Jeanette Williams) a válás után egyedül nevelte 2 gyerekét, ő az, aki a legközelebb áll az énekeshez. Az anyja volt az, aki észrevett egy újsághirdetést, amelyben egy fiúcsapathoz kerestek új tagot és ahova felvették az akkor 16 éves fiút. Ez volt a Take That. Williams anyjának dedikálta a One of God's Better People című dalát.

Nem sokkal 2008 karácsonya előtt édesanyja szívproblémákkal kórházba került és bypass-műtétet hajtottak rajta végre. A műtét után egy cheshire-i magánkórházba szállították. Ebben az időszakban Williams barátnőjével, Ayda Fielddel Los Angelesben lakott.

Williams gyermekkorában színész szeretett volna lenni, nem énekes. Több szerepe is volt: 1985 szeptemberében Hanley-ben a Theatre Royal-ban Jeremy szerepét játszotta a Chitty Chitty Bang Bang című musical-ben. Utána bemutatták őt az akkori Lord Majornak a kulisszák mögött. 1988-ban eljátszotta Artful Dodger zsebtolvaj szerepét a Twist Olivér című musical-ben.

Kapcsolata a zenével: 1977-ben „nemzetközi” debütálása volt, amikor előadta a Summer Night című dalt, John Travolta dalát a Grease című filmből a spanyolországi Torremolinos-ban.

Take That

Williams korai karrierje a Take That nevű pop együttessel kezdődött. A banda 1990-ben alakult az Egyesült Királyságban. A Take That-tel közös években Williamsnek 7 első helyezett dala született. A Take That-ből való távozása után az együttes hamar feloszlott, de 2005-ben újra összeálltak nélküle és több slágerlistás daluk született. Hasonló népszerűségre tettek szert, mint más bandák az Egyesült Királyságban.

1995-ben Robbie egyre frusztráltabbnak érezte magát a Take That-ben, elment Glastonburybe az Oasis partijára és ezt követően el is hagyta az együttest. Miután ez 1995-ben megtörtént, az utolsó Take That-lemezt, a Nobody Else-t újra kiadták. Ezen az albumon Williams még vokálozott. Legemlékezetesebb dal a lemezről a Love Ain't Here Anymore. Valójában ezen a lemezen nem énekelt vezető vokált – a bandatagok később azzal vádolták őt, hogy nem volt eléggé elkötelezett, amikor rögzítették az albumot.

2005 novemberében, az ITV1 egy dokumentumfilmet tűzött műsorára a Take That-ről és ebben megemlítették az együttesből való távozásának okait is. Ez a keserédes dokumentumfilm Williamssal és az együttes tagjaival készített interjúkat tartalmazott. Williams visszautasította az újrakezdést, egy előre felvett videón keresztül üzent a bandának. Miután a Take That visszatért az Egyesült Királyságbeli turnéjáról (Williams nélkül), Robbie előadta A Back For Good című dalt 2006-ban, a saját világkörüli turnéján. Előzőleg ezt a dalt gúnyolódó keményrock-stílusban adta elő, mert ellenséges viszonyban volt Gary Barlow-val, a korábbi bandataggal.

2006-ban nyíltan reklámozták, hogy Williams szerepelni fog a Take That angliai turnéján. A megfelelő színhely Manchester lett volna, de végül a Take That csak egy hologram segítségével jelenítette meg Robbie-t a színpadon, személyesen nem volt jelen.

Miután otthagyta a Take That-et, Williams népszerűbb lett a magatartása és a merészsége miatt. Részt vett egy reklámkampányban, amely a drog és az alkoholizmus ellen szólt. E kampány alatt meghízott, szakállt növesztett, szakadt ruhákban jelent meg. Egy nyilvános szereplést követően az Oasissal, Noel Gallagher csak így emlegette őt: „az a kövér táncos a Take That-ből”. Ebben az időszakban állandó súlyproblémákkal és depresszióval küzdött és egyre jobban rongálta az alkohol és a drog a szervezetét, amiből nem igazán gondolta volna bárki is, hogy sikeres szólóénekes válik belőle. Egyedül Gary Barlow tippelt arra, hogy nagy sztár lesz Williams-ből.

Szólókarrier

Life thru a Lens (1996-1998)


Miután kilépett a Take That-ből 1996-ban Williams elkészítette a Freedom, című számot, amely George Michael dalának feldolgozása volt. A dal a 2. helyen végzett az Egyesült Királyság slágerlistáján, 26 hellyel magasabbra jutott, mint az eredeti.

A nehéz periódus után – miután saját stílusára próbált rátalálni, a Life thru a Lens című album felvételei elkezdődtek a londoni Maison Rouge Stúdióban 1996-ban.
Maga az album 1997 szeptemberében jelent meg, nem sokkal azután, hogy Williams kijött a rehabilitációs klinikáról, ahova Elton John vitette be súlyos alkohol- és drogproblémái miatt. Az albumot az Elysée Montmartre színházban mutatták be, Párizsban.

Az album először nehezen „indult be”, a 11. helyen végzett a brit listán, csak kb. 33 000 darabot adtak el belőle.

Miután Williams találkozott a Chrysalis lemezkiadóval, amelyik a karrierjét egyengette, kiadták a negyedik kislemezt, az Angels címűt. Ekkor még nem sejtették, hogy ennek a kislemeznek lesz a legnagyobb sikere. Az Angels című dalt egy ír zenésztől, Ray Heffernan-tól vásárolták és Williams írta át Guy Chambers-szel, 1997 decemberében jelent meg. A dal Williams bestsellere lett Angliában, kétszeres platinalemez lett a BPI-n. A dal nagy siker lett Európa-szerte és Latin-Amerikában is, világszerte több, mint 2 millió példányt adtak el belőle, „magasra szálló rakéta” lett. 28 hétig maradt a slágerlista első helyén, 40 hétig az első 10 között maradt a brit slágerlistán és összesen 218 hétig tartózkodott a listán, ezzel A Life thru a Lens lett az 58. valaha kiadott legjobb angol album, 2,4 millió font bevételt hozva. A szülőföldjén aratott siker ellenére a lemez nem tudott nagyobb hatást gyakorolni a nemzetközi piacra, kivéve Argentínát, ahol az album bekerült a legjobb 10 lemez közé 1998-ban. Végül is a lemez több, mint 4 millió példányban kelt el világszerte.

I've Been Expecting You: Európai siker 1998-ban

Az album anyagát Williams és Chambers 1998 tavaszán Jamaicában kezdte el készíteni. A Millennium című dal John Barry James Bond filmzenéje inspirálta. A dal Williams első No. 1 kislemez lett az Egyesült Királyságban, 1998 szeptemberében jelent meg és azonnal lesöpörte az All Saints együttest a lista éléről. Robbie ezt így kommentálta: „Valakit félre kellett söpörnöm, és ez a feleségem kellett, hogy legyen.”Williams és Nicole Appleton az All Saints-ből ebben az időben szakítottak egymással.

Amikor az I've Been Expecting You című album kijött 1998 október végén, rögtön az első helyre került a brit album listán, az év legnagyobb példányszámban eladott lemeze lett az országban, kétszeres platinalemez lett. Ekkor az album Anglián kívül is nagyobb figyelmet kapott és az európai és a latin-amerikai piacra is hatással volt olyan sikerdalaival, mint a No Regrets, amely az egyik leghíresebb dal lett a lemezről köszönhetően a Take Thattel töltött napoknak. A No Regrets világszerte nagy siker lett, több, mint 200.000 példányt adtak el belőle és ezüstlemez lett 2004 októberében, csaknem 6 évvel azután, hogy az eredeti kislemezt kiadták.

Az I've Been Expecting You csúcsot döntött, több, mint 3 millió példányt adtak el belőle az Egyesült Királyságban: tízszeres platinalemez lett, Williams legjobb albuma lett az országban és a brit könnyűzene történetében. Az eladásokat nézve a 30. helyen végzett. Világszerte ötmillió lemezt adtak el.

The Ego Has Landed: az amerikai piac megcélzása 1999-ben

A világsiker után Williams leszerződött az EMI amerikai lemezkiadójával, a Capitol Recordsszal. Belefogott egy amerikai promóciós turnéba és amikor az első ottani kislemeze, a Millennium kijött, csak a 72. helyen végzett a Billboard Hot 100 listán. A The Ego Has Landed 1999 júliusában jelent meg az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában, ott nem volt akkora sikere, mint Európában. A Billboard albumlistáján a 63. helyre tudott csak felkerülni, Kanada SoudScan listáján pedig a 17. lett.

Ennek ellenére jelölték a Millennium videoklipjét az MTV Video Music Awards-ra, a „Legjobb Férfi Video” címre, de ezt nem nyerte el, viszont a lemezeladást segítette a jelölés.
A Capitol Records megpróbált nagyobb sztárt faragni Williamsből, kiadták az album második kislemezét is. Ez volt az Angels című, amely nagyobb siker lett, mint a Millennium, a 41. helyen végzett a slágerlistán, de ez nem volt elég Williams-nek, a világ többi részére koncentrált inkább.

Sing When You're Winning: nemzetközi sikerek (1999–2001)

1999-ben, a promóció és a turné közepére Williams világhírű popsztár lett, elkezdett dolgozni harmadik stúdiólemezének anyagán, végre magabiztosabb lett, nem csak szemtelen, de sebezhető is volt.

Az album első kislemeze a Rock DJ lett. A dalt Ian Dury, Williams UNICEF-es mentora inspirálta. A videot cenzúrázta a Top Of The Pops brit zenei TV-csatorna, mivel sokkoló, véres képek voltak benne, több más csatorna is így tett, ez az Egyesült Királyságban és számos más országban problémát okozott. A videoban Williams táncol, próbálja felhívni magára a DJ lány figyelmét, levetkőzik, de nem ér el semmilyen hatást sem. Egészen addig, amíg el nem kezdi levetni a bőrét, izmait a körülötte táncoló lányokra dobálja, egészen csontvázig "vetkőzik". A dal világszerte nagy siker lett. Az Egyesült Királyságban a slágerlista élére került, ezzel szólóénekesi karrierje harmadik első helyezett kislemeze lett, pontosan egy évvel a Slane Kastélyban adott első koncertje után. A dal szintén első helyezett lett Írországban, Új-Zélandon, Mexikóban, Nepálban, Argentínában és bekerült a legjobb 10 dal közé Európában és Latin-Amerikában. Ennek ellenére, a kislemez nem tudott betörni az amerikai slágerlistákra, bár néhány televíziócsatornán, mint a Music Television és a VH1 megjelent a klipje.

Amikor a Sing When You're Winning című album megjelent 2000 augusztusában, szerte a világon első helyezett lett: Németországban, Új-Zélandon, Hollandiában és az első 10 dal közé került be Olaszországban, Ausztriában, Ausztráliában, Finnországban, Svédországban és más országokban. Angliában az album az első helyen debütált és kétszeres platinalemez lett rögtön az első héten, amikor kijött.

A második kislemez a Kids volt, amelyet Williams az ausztrál pop-ikonnal, Kylie Minogue-val közösen készített, akkor íródott, amikor Minogue felkérte Williams-t, hogy írjon egy dalt első nagylemezére, a Light Years című albumra.

A harmadik kislemez a Supreme (amelyet Williams Franciaországban is rögzített) és a Better Man nagy siker volt, több országban a világon bekerült a Top 10-be. Az Eternity című dal nem szerepelt az albumon, kislemezként 2001 nyarán jelent meg a The Road To Mandalay című számmal a B-oldalon, amelyet még korábban írt Williams. Az Eternity lett a negyedik első helyezett kislemeze az Egyesült Királyságban, több, mint 70 000 kópiát adtak el belőle csak Angliában a megjelenés hetében, és számos országban bekerült a Top 10-be: Németországban, Svájcban, Ausztriában, Olaszországban többek között.

Williams turnéra ment a lemezzel az Egyesült Királyságban és Európa többi részén 2001 nyarán.

Swing When You're Winning (2001)

A harmadik album sikere után Williams egy másik zenei irányzat felé akart nyitni. A turnéjából két hetet felszabadított, hogy felvegye a negyedik album hanganyagát, azét, amelyről mindig is álmodott.

A lemez Frank Sinatra iránt érzett örök szeretetéből született, a Have You Met Miss Jones? sikerével kombinálva, amelyet a Bridget Jones naplója című film számára készített 2001-ben. A lemezt a Capitol stúdióban vették fel Los Angelesben.

Williams megragadta az alkalmat, és számos duettet énekelt az albumon: gyerekkori barátjával, Jonathan Wilkes-szel, a Little Voice-sztárjával Jane Horrocks-szal, a Saturday Night Live-sztárjával Jon Lovitzal, Rupert Everett-tel és az Oscar-díjas Nicole Kidmannel.

Az első kislemez a Kidmannel készült duett volt, a Somethin' Stupid. Az eredeti felvétel Frank és Nancy Sinatra duettje volt. A szám Williams ötödik első helyezett dala lett az Egyesült Királyságban, mintegy 100 000 példányban kelt el az első héten, ahogy Németországban, Svájcban, Ausztriában, Olaszországban, Hollandiában, Belgiumban, Új-Zélandon is az első 5 közé került be. Összességében elmondható, hogy a dal a 2002-es év egyik legnagyobb slágere lett, mintegy 200 000 példányban kelt el az Egyesült Királyságban, és 2002 januárjában már ezüstlemezes volt.

Amikor a Swing When You're Winning-album (a 2000-es Sing When You're Winning albumra való hivatkozással) 2001 végén megjelent, a dal azonnal első lett az Egyesült Királyságban (hat hétig az első helyen volt). Írországban, Új-Zélandon, Ausztriában, Németországban és Svájcban is az első tíz között szerepelt, az egész világon több mint 2 millió darabot adtak el belőle, 2001 végére 7 milliót.

A Beyond the Sea című szám 2003-ban bekerült a Némó nyomában című rajzfilmbe, és Oscar-díjra jelölt dal lett.
A Robbie Williams Live at the Albert Hall című DVD ugyanazon az év decemberében jelent meg. Ez volt az egyik legjobban eladott zenei DVD Európában, 6-szoros platina lett az Egyesült Királyságban és 2-szeres platina Németországban.

Escapology (2002–2003)

2002-ben Williams rekordméretű, 80 millió fontos szerződést írt alá az EMI-vel. A szerződésnek számos kikötése volt, az énekest nem korlátozták az alkotói folyamatban és nem kötelezték, hogy törjön be az amerikai piacra. Mindezek után ez lett az angol történelem legnagyobb zenei egyezsége.

Williams egy év szünet után kezdett el dolgozni az ötödik albumán, az Escapologyn. Ez a lemez Williams új korszakaként lett beharangozva. Több szerepelt vállalt az album elkészítésében és ez egyre növekvő önbizalmat adott neki. A Guy Chambers-szel való szakítás után a One Fine Day, Nan's Song és a Come Undone voltak az első számok, amiket Williams írt. A legtöbb dalt Los Angelesben vették fel.

Az album második kislemeze, a Come Undone világszerte a legjobb tíz közé került, a vitatott videoklipjének köszönhetően. Az MTV cenzúrázta is a klipet, amely a hiányosan öltözött Williams-et egy átdorbézolt éjszaka után mutatja. A videoklip végül DVD-n jelent meg Európában és egy extra CD-n. A BBC 2-es rádió is betiltotta, a mögöttes tartalma miatt. Ekkoriban jelentették be hivatalosan is, hogy Robbie Williams és Guy Chambers együttműködése véget ért. A Come Undone kislemez-változata végül nem ugyanaz lett, mint ami az albumra került.

Williams 2003 nyarán indult el világturnájára, három koncertet adott Knebworthban. A három koncertet összesen 375 000 rajongója nézte meg.

Az Escapologyból végül majdnem 2 millió példányt adtak el 2003 végére, az Egyesült Királyságban 6-szoros platinalemez lett, a 60. legjobb valaha eladott angol album lett. Európában 5 milliós pélányban kelt el.

2003 szeptemberében Williams kiadta első élőben felvett albumát, a Live at Knebworth-ot, mely tartalmazta az azon év augusztusában felvett dalait is. Az album a leggyorsabban eladott lemez lett az Egyesült Királyságban, az első héten 120 ezer példányban kelt el, ezzel lekörözte az Oasist, amely együttes csak feleannyi lemezt tudott eladni ennyi idő alatt. Az album Németországban és Ausztriában az első helyre került, Európa többi részén, Délkelet-Ázsiában és Latin-Amerikában az első tízbe jutott be. Az album végül mintegy 600 ezer példányban fogyott az Egyesült Királyságban, ezzel 2-szeres platinalemez lett. Európában 2 milliót adtak el belőle.
Intensive Care (2004–2005)

2004 végén, miután Greatest Hits című albumával turnézott Latin-Amerikában, Williams a következő lemezén kezdett el dolgozni, hatodik stúdióalbumán. A lemezt Williams Hollywood Hills-en lévő házában rögzítették, az énekes Stephen Duffyval készítette a lemezt, amely 24 hónap alatt készült el.

A Louise című kislemez eredeti dalát a Human Leauge brit együttes adta elő, ez inspirálta Wiliamst a dal megírására. A dal egy férfiról szól, aki kilép egy kapcsolatból és csak később jön rá, hogy még mindig szereti a lányt.

Az album 2005. október 9-én jelent meg Németországban, Berlinben. Az egész világon elsöprő sikert aratott, első helyezett lett az Egyesült Királyságban, az első héten 373 000 példányt adtak el belőle és a német slágerlistákon is az élre került. Ezen kívül Svájcban, Ausztriában, Ausztráliában, Svédországban, Új-Zélandon, Hollandiában, Finnországban és más országokban is a slágerlisták élére került.

Williams Dél-Afrikában kezdte meg 2006 áprilisában a Close Encounters World Tour elnevezésű turnéját, amikorra befejeződött Európában a turné, 2,5 millióan jegyet adtak el a koncertekre, eután Latin-Amerikában és Ausztráliában folytatódott a turné, itt érte el a 3 milliós nézőszámot összesen. Az album promóciójának a végére bejelentették, hogy több, mint ötmillió példányt adtak el belőle Európában, itt ötszörös platinalemez lett az IFPI szerint, az Egyesült Királyságban szintén ötszörös platinalemez lett, ezzel a leggyengébben eladott lemeze lett az énekesnek az országban.

Rudebox: eltérő fogadtatások (2006–2007)

Williams hetedik stúdióalbuma, a Rudebox 2006 elején jelent meg. A Rudebox egy dance, illetve egy elektronikus zenei stílusú album, amely a Pet Shop Boys, William Orbit, a Soul Mekanik, illetve Joey Negro és Mark Ronson közreműködésében született.

Az album első kislemeze, az azonos című Rudebox premierje a BBC Rádió 1-ben volt, Scott Mills műsorában. A rádiós megjelenés vitát okozott, mivelt a lemezkiadó embargója ezzel megtört, bár Williams később támogatta a rádiót, hogy így döntött. Rögtön azután, hogy a kislemez megjelent, vitát váltott ki, mivel Williams radikális változtatásokat hajtott végre a kislemezen, amely emiatt különbözött az addigi kislemezeitől. A The Sun című angol napilap "A Legrosszabb Dal" címet adta a kislemeznek. Bár Victoria Newton, a cikkíró leszögezte, hogy voltak "holtbiztos" sikerdalok az albumon. A Rudebox szeptemberben jelent meg és a brit kislemez lista negyedik helyére került; bár Németországban, Svájcban és Olaszországban első lett.

A Rudebox Williams korát megelőző dance-elektro albuma lett, amikor 2006. október 23-án megjelent. Vegyes fogadtatása volt. Bár az album az első helyre került, az eladás messze elmaradt az EMI kiadó elvárásaitól, hiszen az összes eladást tekintve Williams korábbi együttesének, a Take Thatnek Beautiful World című lemeze jobban fogyott. Kicsit kevesebb, mint 500 000 példányt adtak el a lemezből az Egyesült Királyságban, ezzel a legrosszabbul eladott lemeze lett az országban, a BPI kétszeres platinalemezzé minősítette. Más országokban a közönség jobban fogadta a lemezt, első helyezett lett Németországban, Svájcban, Ausztriában, Ausztráliában, Finnországban, Olaszországban és Dániában.

Ebben az időben került be a Guinness Rekordok Könyvébe, amikor bejelentette 2006-os turnéját (World Tour for 2006), mert 1,6 millió jegyet adtak el egyetlen nap alatt a koncertekre.
Hogy népszerűsítse albumát, Williams több rövid filmet készített. A Goodbye to the Normals című filmet Jim Field Smith rendezte, aki közreműködik a Burslem Normals című számban.

Reality Killed the Video Star (2007–2009)

2007. október 4-én Williams visszatért a színpadra, csaknem 10 hónap után, amikor vendégként fellépett Mark Ronson koncertjén Los Angelesben. A The Charlatans együttes dalát, a The Only One I Know-t adta elő, amely Ronson Version című albumára is felkerült.

Az új, Guy Chamberssel közösen készítendő stúdióalbumának terve 2007 elején merült fel, az ismert elkötelezettség mentén, ami az EMI-hoz fűzte. Laura Critchley brit énekes-dalszerző nyilatkozott arról, hogy három készülő dalban vokálozott és szerinte a lemezt nem adják ki 2009-ig.

2008. január 16-án bejelentették, hogy Williams néhány dalon együtt dolgozik Chaz Jankelel, az Ian Dury and the Blockheads korábbi tagjával. Ugyanebben a cikkben arról írtak, hogy az újjáalakulás Guy Chamberssel még nincs kidolgozva és az anyag, amin Williams Jankellel dolgozik, az alapja lesz az új stúdióalbumnak. Mindamellett, hogy a Blockheads hivatalos honlapján megerősítették, hogy Chaz Williams szerzőtársa, a hír, hogy Guy Chambers többet nem dolgozik együtt Williams-szel, nem volt hivatalos. 2008 augusztusának végén, Williams barátja, Callum Blue nyilatkozott arról, hogy az énekes még mindig az albumon dolgozik.

Februárban bejelentették, hogy a dalokat Williams Guy Chamberssel és Mark Ronsonnal írta. Az énekes szóvivője, Tim Clark mondta, hogy Williams tervei szerint a felvételek 2009 márciusában fognak elkezdődni és a stúdióalbum 2009 őszén jelenhet meg. Valószínűleg ez lesz az énekes utolsó albuma, amely az EMI-nál jelenik meg. Tim Clark azt is bejelentette, hogy Williams ismét együtt fog dolgozni a Soul Mekanik nevű duóval. Az énekes további szerzőket és producereket is megkeresett, de egyelőre több közreműködőről nem tudott a menedzser beszámolni.

A Reality Killed The Video Star végül az alábbi időpontokban jelent meg a különböző országokban: elsőként 2009. november 6-án Németországban, Ausztráliában, Ausztiában, Svájcban és Mexikóban, november 9-én az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Magyarországon, november 10-én Spanyolországban, november 17-én az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában, november 18-án Japánban és november 24-én Brazíliában.

Williams 2009. október 20-án a BBC Electric Proms rendezvény keretében a londoni Roundhouse-ban adott koncertet, melyen teljes fúvós és vonós zenekar kísérte, új lemezének producere, Trevor Horn vezetésével.

November végén Williams Ausztráliába utazott, hogy fellépjen az ARIA Music Awards of 2009 gálán.
A nagylemez multi-platina minősítést kapott az Egyesült Királyságban, mivel csaknem 1 millió példányt adtak el belőle.

A Take That újjáalakulása

Williams, aki 90 millió angol fontot keresett, amióta kivált a Take That együttesből, 2008 decemberében bejelentette, hogy visszatér Angliába, hogy nyolcadik stúdióalbumát nyár végére elkészítse és elmondta, hogy talán újra csatlakozik a Take That-hez. Fotók készültek az énekesről, jobb karján lévő új tetoválásáról, amely a Take That logo-t ábrázolja.

2009. március 27-én Williams úgy nyilatkozott, hogy kész újra csatlakozni a Take That-hez. Ezt mondta: "Napi kapcsolatban vagyok velük, még Garyvel is, és úgy tűnik hétről-hétre jobb a kapcsolatunk. A fiúk, úgy tűnik, akarják és néhány ember azt hiszi, hogy ez már biztos ügy. Azt hiszem, jó móka lesz.

2009. november 12-én, a londoni The Royal Albert Hall-ban, a Children In Need alapítvány javára adott jótékonysági koncerten az énekes közösen lépett fel a Take Thattel és melegen üdvözölték egymást Gary Barlow-al a színpadon. Mind a ketten részt vettek a másik záró dalában az est végén. Williams következésképpen utalt rá egy interjúban, hogy a csatlakozás a bandához most nem időszerű.

In And Out Of Consciousness: Robbie's Greatest Hits 1990-2010

2010 júniusában hivatalosan is bejelentették, hogy az EMI kiadja az énekes második válogatásalbumát In And Out Of Consciousness: Robbie's Greatest Hits 1990-2010 címen, amellyel az énekesi pályán eltöltött 20. évét szeretné ünnepelni. A válogatásalbum első kislemeze a Shame című single, amelyet Williams Gary Barlow-val, a Take That tagjával írt közösen és amelyet együtt is adott elő. A kislemez 2010. október 4-én jelent meg, az album pedig 2010. október 11-én (CD és DVD formátumban).

Az album nem csak a második leggyorsabban eladott album lett ebben az évben, hanem a legnagyobb példányszámban eladott lemez is, hiszen a 2010. október 11-i megjelenése óta 120 000 darabot adtak el belőle. Ez több mint a legjobb 5 album eladott példányszáma együttvéve. A válogatásalbumot a BPI 2010. október 15-én platinalemezzé nyilvánította.

Videók