A lehető legösszetettebb kérdés, de megpróbálunk nagyon egyszerű és érthető választ találni rá. Lássuk be, ez pont az a kérdés, amire a legtöbb válaszoló azt mondja, hogy „hát ez bonyolult”, „ezt nem lehet csak így megmondani”, stb. Tény, hogy erre nem lehet pontos választ adni, mert minden kampányt egyénileg kell megtervezni, ettől függetlenül a laikus kérdező mégiscsak várna valami konkrétabb állásfoglalást rá. Hát most megpróbálunk valahogy közelíteni a megoldás felé.

A kampány alapból azt feltételezi, hogy egy időtávban meghatározott, intenzív tevékenységről van szó. A másik lehetőség a nem-kampány-időszak. Tök egyszerű. Egy kampánynak határideje van. Nos költségvetése is, de azt most hagyjuk, mert inkább a cél a fontos, amit a kampánnyal akar az ember elérni és jobb esetben ebbe hajlandó minden lét beleölni, hiszen tudja vagy akarja hinni, hogy visszahozza. A költségvetést már csak szakmai korrektségből is meg kell említeni, hiszen a jó menedzsernek a gazdaságosság az egyik számottevő szempont. Nem az „occsóba megoldjuk” és nem az eszetlen költekezés (Ami amúgy általában a szakértelem hiánya miatt is van. A váratlan kiadásokra tartalékokkal kalkulál a pénzügyi tervben a jó menedzser, méghozzá annál magasabbakkal, minél ismeretlenebb terület a projekt. Józan ész határán belül gondolkodjunk megintcsak. A kutatási projektek más kategória.).

Mivel intenzív és mivel média, ezért nem arra gondolunk, hogy löktem pár posztot fészbúkon, majd jól meglátják a rajongóim. Média, ergó fogod az összes médiumot és platformot és megnézed melyikre van pénzed. Illene mindre, de ezt nem várhatjuk el (rádió, online/oflline sajtó, tv, stb.). Hozzá kell tenni, minél szűköebbre húzzuk a költségvetést, annál jobban esik a hatékonyság és egész gyorsan át tud fordulni a „felesleges pénzkidobás” kategóriába. Magyarul vagy csináld rendesen vagy inkább sehogy. A „rendes” az pénzbe kerül. Jaj de szép is volt a hidegháború, amikor még elég volt röplapokat kiszórni Kambodzsa felett.

Hogy melyik médiumokban hirdess. Na most. Jut eszembe. A „hirdetés” szó mindig kis „i”! Hehe. Szóval médiumok. Ha metált játszik az ember, érdemes a leghallgatottabb rádióba szpotot betennie? A hallgatók hányad része lehet metálos annak a rádiónak? Kevés? Akkor tehát tök feleslegesen jut el a metált nem szeretőkhöz a hirdetésed, amiért fizettél 3-szor fél másodpercre százezreket. Megéri? Inkább nem. Van egyáltalán metálrádió? Nincs? Akkor a rádió, mint platform kiesett. Újság van? Sokan olvassák? Célközönség? Csak a legalaposabb olvasóknak szánjuk a hírt vagy azt akarjuk, hogy még az is meglássa, aki csak átlapozza? Mert nem mindegy, hogy 1/64-es felületet veszünk vagy egyoldalast. Persze, ahogy pénztárcánk engedi, de érdemes kidobni akármennyi pénzt 2 szóért vagy inkább csapjunk még hozzá egy kis lóvét és akkor tényleg üssön nagyot?

Egy újságban így lehet hatékony a hirdetésed, hogy egyszerűen nagy, de legalábbis szemetkiszúró. Nem csoda, hogy ezek a legdrágább helyek. Ugye túl sok verzió nincs, mert az ember csaklát, hall, érez. Máshogy nem jut el hozzánk a reklám. Ebből mi max a lát-hall-t használhatjuk, hiszen nem parfümöket árulunk. Bár ha bárkinek van ilyesfajta reklámötlete, hát hajrá, minden tisztelet a kreatív menedzsereké! Ne pazaroljuk talán a szót, hogy milyen felületeken lehet reklámozni, maradjunk annyiban, hogy minden törvényes eszköz megengedett, ha eltalálja célközönséget, legklasszik a rádió és az online/offline sajtó, na meg a fellépések. A sajtó, a sajtó képviselői szerint arról ír, amiről - idézem - kedve tartja. De egy intelligens megkereséssel jó ponttal indulsz. Aztán jöhet, hogy mennyire izgi a megkeresésed, aztán hogy mit tettél le eddig az asztalra. Tudom-tudom, kezdőként mit tehettél volna, de azért ha 1 éves létezésed alatt vannak kimagasló dokumentálható dolgaid, ami több, mint a megszokott, már az is valami.
Pár példa, amit egyáltalán ne vegyünk készpénznek, csakhogy érzékeltessük: 2 szezon végigkoncertezve esetleg saját szervezésben, bulik a legnagyobbak előtt, bulik külföldön, ordítóan jó EP, ordítóan profi kiállás élőben és médiajelenlétben, stb. Ezek mind kulcsrakész elérhető dolgok, amiért tényleg tehet magától a zenekar mindjárt az elején. Csakhát della, de ezt már megbeszéltük, hogy a sikerhez vezető út dollárjelekkel van kikövezve. Ha egy menedzser segítségét kéritek, ő talán megcsinálja ezeket, de akkor neki kell fizetni. $$$

Tehát a médiakampány titka a nagymennyiségű minőségi tartalom rövid időn belül való lehető legtöbb helyen való megjelentetése. Szép tőmondat. És az időtényező. Ezt mindenkinek a közönségét ismerve kell tudnia, hogy percenként a fészbúkon lógnak (pl. tini) vagy dolgozik és csak egyes időszakokban ül le elé (pl. dolgozók). Átfedés és kivétel persze van. Ha nem tudjuk, kérjük szakember segítségét.

Az emberben akkor rögzül bármi, ha sokszor látja. A klasszik marketing szerint 3x9-szer. Minél több helyen (9) minél többször (3). A kevés helyen túl sokszor idegesítővé válhat, de ha nincs elég platformod, hát nincs. Abból kell dolgozni, ami van. Csak akkor azért ne ugyanazokat a posztokat szórjuk óránként. Mert tényleg uncsi lesz. De hogy ne engedjük el az embereket így kétségekbe hagyva: egy albumot nem csak úgy lehet reklámozni, hogy „megjelent”. Persze időnként (minél többször) az emberek képébe kell tolni direktben, de a köztes megjelenések, posztok szólhatnak arról, hogy ki rajzolta a borítót, hogyan készült, mit kapsz a csomagban, pl a füzet belső borítója ilyen, de többet nem árultok el vagy van benne egy kód, amit ha beküldenek jegyet nyerhetnek a parkos koncertetekre. Ezt csak azoknak, akik még cd-t akarnak kiadni. Nem kéne, de mindenki ezt csinálja. Ellenben pendrájvot is árulhatsz dobozban vagy Spotify kupont vagy bármit. Legyünk picit 21. századiak. És kreatívok.

A cikksorozat előző részeit itt olvashatjátok:

1. Leszünk mi nagy zenekar?

2. Hogyan kerülhetünk be jó helyekre koncertezni?

3. Mennyi az annyi? Avagy mennyiből lehetünk nagy zenekar?

4. Dalokat adjak ki vagy lemezt? Hogyan tudom hirdetni nulla ismertséggel?

Támogatónk a Nemzeti Kultúrális Alap és a Cseh Tamás Program.