"30 évet gyilkosságért sem adnak" - Ganxsta Zolee és a Kartel 30. éves jubileum (koncertbeszámoló)
Ganxsta Zolee és a Kartel 30., Curtis,Essemm + DJ Gerysson - Papp László Sportaréna, 2025. január 17.
Sok olyan zenekar létezik a világon, amit vagy szeretünk, vagy utálunk, köztes út nem létezik. Ezeket a bandákat általában azért könnyű ennyire szélsőségesen kezelni, mert valami egyedit csinálnak, nem állnak be a sorba, és nem akarnak mások lenni, mint amik valójában. A Ganxsta Zolee és a Kartel is ezek közé tartozik, mert eddig bárkivel beszéltem róluk, csak ezt a két véleményt kaptam. Van, aki nem szereti, és van, aki imádja őket, de kétség nem fehér hozzá, hogy mindenki elismeri - ha nincs a Kartel, nincs magyar gengszter rap sem. A stílus hazai alapköveinek lerakása pedig immár 30 éve történt, amit a csapat a Papp László Budapest Sportarénában ünnepelt meg, és tette fel a lécet a többi előadó számára.
A vonaton ülve eszembe jutott hogyan ismertem meg a Kartel zenéjét. Egyszer az egyik általános iskolai osztálytársam hozott egy másolt kazit, amire válogatott össze dalokat, és szerepelt köztük a Való világ - TKO - Ez itt nem az triumvirátus, amikbe én rögtön beleszerettem. Természetesen édesanyám teljesen ki volt akadva, amikor a Való világot már egy nap múlva kívülről fújtam 8-9 évesen, de túl jó volt ahhoz, hogy ne hallgassam rongyosra.
Az emlékek felidézése közben már be is értünk a Délibe, én meg rohantam, mert egy kicsit meg voltam csúszva a munka miatt, és szerettem volna az "előzenekarra" is odaérni.
Ezt azért teszem idézőjelbe, mert valójában csak három ember volt felelős a bemelegítésért. DJ Gerysson, Essem és Curtis.
A két rapper produkciójának a felére végül odaértem, és nagyon kíváncsi voltam, hogy mit tudnak produkálni aréna környezetben.
Nagyjából azt kaptam, mint amire számítottam, egymást dalonként váltva voltak a színpadon, néha együtt is, és előadtak egy best of show-t, mindegyikük a legjobbjait hozta. A hangzás nem volt rossz, a 808 basszus a földbe döngölt, de elég halkan szólt az egész. Nyilván ilyenkor az a bevett szokás, hogy a főzenekaré a max. hangerő, de szerintem itt túl halkra sikerült a bemelegítő produkció. Ahogy a srácok próbálták felpezsdíteni a közönséget, azzal semmi baj nem volt, az emberek pedig vették is a lapot. De, ha már emberek, ekkorra szinte az egész küzdőtér tele volt, és szépen gyűlt a nép a lelátóra is, senki nem akart lemaradni a nyitányról.
20:29-kor pedig sötétbe borult az aréna. Elkezdődött a felkonf, és mintha a mindennapos dolog lenne egy aréna koncert, a zenekar felsétált a színpadra, élükön Ganxsta Zoleeval, Big Daddy Lacával és Siska Finuccsival - ez a hármas front a jelenlegi felállás -, elindult a Boom a fejbe, a nézőtér pedig felrobbant.
Hihetetlen volt átélni, hogy mennyi energia szabadult fel pár másodperc alatt, és hogy mennyire ki voltak éhezve az emberek erre a koncertre. A dal a refrén után átváltott a Telepi gyerekekbe, de nem ez volt az egyetlen medley a koncerten. Az erős kezdés után Big Daddy a színpadra szólította Steve-et, így egy alapító taggal többen lettek, zötyöghetett is a Kartel a Szerb határ felé. Aztán megjött O.J. Sámson is, aki hihetetlenül energikusan nyomta az egész buli alatt, de amikor belekezdtek az O.J. Bond-ba, megmutatta, hogy bizony ő még a régi, és felszántja a színpadot.
Alapító tagok tekintetében itt már négyen álltak a színpadon, de jött az a pont, amire én kifejezetten kíváncsi voltam - hogyan szerepel Dopeman ismét a Kartelben. Lelövöm a poént, csillagos ötös volt. Lehet mondani, hogy mostmár amolyan állam az államban, és lehet őt szeretni vagy utálni, de elvitathatatlan, hogy hatalmas szerepe volt a Kartel csúcsra járatásában. Egy borosüveggel a kezében lépett színpadra, majd mintha ő is 30 éves lenne, leuralta az egész színpadot az Indul a menetben, majd a Bérgyilkosokban is maradandót alakított. És itt hágott a buli a tetőfokára, mert megjött Lory B, akit mindenki messiásként várt, bár ezen talán nem is lepődünk meg. A koncert előtt egy podcast-ben azt mondta, ha a többiek igényt tartanak a szolgálatára, akkor valószínűleg visszalép. Nos, én követelem, hogy Lory B újra tag legyen, mert amit ez az ember művel a színpadon, az valami egészen fantasztikus. Olyannyira, hogy konkrétan ha nem mozogtam volna ritmusra, akkor sem maradtam volna mozdulatlan, mert az egész lelátó mozgott alattunk. Rengetegen táncoltak az ülőhelyeken, és az azok fölött lévő folyosókon is. (Amikor az elején beléptem a szektorba, akartam egy képet készíteni, de a biztonsági őr elég mogorván és flegmán közölte velem, hogy "vagy leülsz, vagy kifele!" A fő produkció alatt ugyanez az őr csalódottsággal az arcán kerülgette azokat az embereket akiknek egyik opció sem felelt meg, és hát elég sokan voltak.)
Na de vissza a koncertre... Hatalmas taps fogadta Csőre Gábort és Janklovics Pétert, akik elszavalták a Ki a fasza gyereket, megsüvegelendő volt az előadásuk, és nekem külön tetszett, hogy a tömeg is beszállt a versmondásba. A buli egyik leghangosabb produkciója volt a nezőtér részéről.
Apropó hangerő, nagyjából a negyedik dal után állt helyre a világ rendje, és lett olyan a hangosítás, mint amilyet ez a buli érdemelt. A zenészek pedig varázslatosak voltak, hidegvérű profiként, hiba nélkül tolták le a két órás műsort. Vendégként beugrott Lekvárherceg is, és természetesen Szaszát sem felejtették otthon, aki nélkül szintén nem lenne Kartel. Ganxsta Zolee megmutatta a Nincs erőben, hogy tud gitározni is, majd jött a Big Daddy Lacára kihegyezett rész, a Big Daddy L/MiTiSzó'/Vato Loco hármassal. Laca a mai napig jól nyomja, nála sincs nyoma az öregedésnek, és rajta látszott az egyik legjobban, hogy mennyire önfeledten éli meg a pillanatot. A soron következő medley végére pedig berobbant Vitáris Iván, és mindenki fejét leénekelte a helyéről. Őserő az ember, és ezt itt is bebizonyította. Zolee felkonferálta az este talán legmeghatóbb dalát, a Néhány jó dolgot, illetve a lányát, Zana Zoét is, aki gitáron játszotta el velük a számot. A Keleti oldal, nyugati oldal erre csak rátett egy lapáttal, a végén az egész aréna a vakuk fényébe borult, az emberek pedig ritmusra lengették a telefonjukat, varázslatos látványt nyújtva.
Szeretnék Siska Finuccsi előtt is tisztelegni, hiszen nagyon jól illik a Kartelbe, és sokszor a porondmester szerepét is átvette, ő is maximálisan élt a színpadon.
Itt vége is lett az alap programnak, majd a ráadásra a mindenki által ismert Tunyogi Orsi - Ha lemegy a nap című dalával jöttek vissza, ezzel nem kis táncolást kiváltva az emberekből. Az utolsó három dalt pedig nyugodtan nevezhetjük Szent Gráloknak, ugyanis a Való világ, majd A Jó a Rossz és a Kartel következett, és ha itt befejezik, már az is nagyot szólt volna, de egyfajta keretbe foglalva a bulit, ismét megszólalt a Boom a fejbe! intrója, és az immár végig eljátszott dal alatt minden fellépő a színpadon állt, és mulatott. Méltó zárása volt a két órás shownak, és egy ilyen pályafutás megünneplésének.
Még a koncert előtt egy negyvenes férfi úgy érkezett a helyszínre, hogy "De jó, hogy újra 17 éves lehetek, b*meg!", és úgy gondolom, hogy többezer ember egyetért vele. Ezen az estén visszarepültünk az időben, hallhattuk a klasszikusokat, és azokat is amik nem voltak slágerek, így biztosan mindenki megkapta azt, amit szeretett volna.
Az ember úgy érezte, hogy egy közülük, nem volt semmiféle allűr, cicoma, vagy hype. Ez egy vérbeli Kartel buli volt, rengeteg embernek, nagy helyszínen, zseniálisan előadva.
Úgy tűnhet, hogy elfogult vagyok, mert csak szuperlatívuszokban tudok beszélni a buliról, de valójában ez nem elfogultság, ezek száraz tények.
A Kartel ismét bebizonyította, hogy nem véletlenül létezik 30 éve, és bár voltak kisebb mélypontok a karrierjükben, cserélődtek, vagy hullottak ki tagok, még mindig mindenki tudja, hogy ki a fasza gyerek.
A koncerten elhangzott dalok:
01. Intro - Kész vagytok gecik?
02. Rap keresztapák
03. Boom a fejbe (részlet)
04. Telepi gyerekek
05. Balhé lesz
06. Szerb határ felé
07. OJ Bond
08. Indul a menet - Bérgyilkosok
Vers mindenkinek: Ki a fasza (Csőre Gábor, Janklovics Péter)
09. Ki a fasza gyerek
10. Rossz vér
11. Nincs jemmi jobb, mint egy ringyó - Szűzoltók - Stricik és kurvák
12. Egyenesen a gettóból
13. Semmi sem véd meg
14. Nincs erő
15. A bohóc
16. Egy élet se számít
17. Legendák - Miénk az utca
18. Big Daddy L - Mitiszó - Vato loco
19. Prezi - Oh yeah - Gerilla
20. Route 66
21. Néhány jó dolog
22. Heroin
23. Fekete ló
24. Keleti oldal, nyugati oldal
25. Ha lemegy a nap
26. Való világ
27. A Jó, a Rossz és a Kartel
28. Boom a fejbe
Konta László István
Fotók: Béres Máté
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
