Amerikai életérzés, bluesos, countrys hangulatok és klasszikus rock: John Corabi koncertbeszámoló - Analog Music Hall, 2026.04.30.
John Corabi The Great Alone - Analog Music Hall, 2026.04.30.
Van az a koncert, ahol nem kell túlgondolni semmit, elég hátradőlni, hagyni, hogy a tempó vigyen, és együtt énekelhessünk minden refrént a zenekarral. John Corabi budapesti fellépése pontosan ilyen volt, laza, táncolós, hamisítatlanul „amerikás”, mégis szívből jövő és őszinte előadás...
Az Analog Music Hall-ban azok gyűltek össze ezen az estén, akik pontosan tisztában van Corabi képességeivel. Az énekes ezúttal is egyedi, ízes, kiválóan felépített produkciót hozott, és bebizonyította, hogy még mindig elképesztő formában van. A haverokból verbuvált zenekar hibátlanul, erősen ’70-es éveket idéző hangulatban játszotta végig az estét.
Bemelegíteni a The Great Alone érkezett, ám teljesítményük sajnos nem hagyott mély nyomot. Sem stílusuk, sem a megszólalásuk, sem az énekesnő produkciója nem tudta igazán felkelteni az érdeklődést. Egysíkú, borongós, túlgondolt dalokat kaptunk, és a terem is meglehetősen foghíjas maradt. Az a bizonyos bemelegítő energia, amelyet egy előzenekartól joggal várnánk, ezúttal elmaradt, így jelenlétük inkább indokolatlannak hatott.
Aztán színpadra lépett John Corabi, immár saját zenekarával, és egy csapásra minden a helyére került. Könnyed, bluesos, rock’n’rollos műsorral érkeztek, és pillanatok alatt olyan hangulatot teremtettek, hogy „a fal adta a másikat”. Az új szólóalbum dalai mellett természetesen előkerültek a jól ismert tételek is korábbi zenekaraiból, amelyekkel Corabi bármikor képes megmozgatni a közönséget.
Érdekes módon a terem nem telt meg teljesen, ami talán annak is köszönhető, hogy ez a fajta klasszikus zenei attitűd ma már kevesebb figyelmet kap a rohanó világban. Pedig amit ezen az estén a zenekar – és különösen Corabi – kisujjból kirázott, az egészen fergeteges volt.
Miközben a The Dead Daisies éppen pihenőt tart, ez az ötcsillagos felállás gyorsan összehozott egy új albumot, amely a napokban jelent meg. A koncertet rögtön ennek címadó dalával, a „New Day”-jel indították, mindenféle felvezetés, intró vagy túlzás nélkül. Egyszerűen csak belekezdtek, és működött.
A zenei világ Corabi védjegye: laza, klasszikus rock, enyhe country-s beütéssel, amely azonnal a ’70-es évekbe repíti a hallgatót. Ebben nemcsak a hangzás, hanem a zenészek megjelenése is szerepet játszott. A doboknál Troy Luccketta (Tesla) játszott precízen és energikusan, billentyűkön, néhányszor gitáron is Paul Taylor (Winger) hozta a tőle megszokott muzikális alázatot, basszuson pedig Michael Devin (Whitesnake) stabilizálta a hangzást. A gitáros poszton Jeremy Asbrock játszott visszafogottan, mégis karakteresen.
A fókusz azonban természetesen most is Corabi hangján volt. Teljesítménye libabőr. Az erő, érzelem és technika tökéletes egyensúlya jellemzi. A zenekar végig erős vokálokkal támogatta, így az összkép egy felszabadult, jókedvű, mégis profin felépített koncert lett.
Az új dalok hangsúlyos szerepet kaptak, de a régi kedvencek is pontosan azt hozták, amiért szeretjük őket. A közönségénekeltetés és garantált hangulat. A The Dead Daisies-dalok közül az „I’m Gonna Ride” elsöprő volt, míg az akusztikus blokkban a „Love (I Don’t Need It Anymore)” finoman ringatta a hallgatóságot.
Külön érdekesség volt a Mötley Crüe-klasszikus, a „Hooligans Holiday”, amely ebben az új, Corabi/ Frederiksen-féle megközelítésben teljesen más karaktert kapott, mégis megőrizte erejét, csak kicsit másképpen érintett most bennünket. A „Midnight Moses” ezúttal is ütött, a zárásként érkező „Man in the Moon” pedig tökéletes finálénak bizonyult. Akusztikus kezdésből építkezve egy érzelemdús power balladává nőtte ki magát, amelyben a zenekar minden energiája kiteljesedhetett.
A koncert végén sem volt túlzásba vitt show vagy ráadás, a zenekar megköszönte az ovációt, majd levonult. Mégis, ez a bő egy óra így is teljesnek hatott, egy olyan este volt, amely méltó helyet foglal el John Corabi pályafutásában.
Összességében egy kiváló hangulatú, ízes koncertet kaptunk, remek zenészekkel és egy karizmatikus frontemberrel. Az új album pedig mindenképpen megéri a meghallgatást, mert Corabi zenéjében ott van minden, de leginkább az a bizonyos megfoghatatlan, hamisítatlan rock’n’roll életérzés.
John Corabi setlistje:
01. New Day
02. That Memory
03. I'm Gonna Ride
04. One More Shot
05. Love (I Don't Need It Anymore)
06. Do Your Own Thing
07. Good to be Back Here Again
08. Father, Mother, Son
09. Love That'll Never Be
10. When I Was Young
11. 1969
12. Hooligan's Holiday
13. Midnight Moses
14. Man in the Moon
Rici
Fotók: Hetessy-Németh Tünde (John Corabi), The Great Alone (Máté Évi)
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
