Bejelentkezés

x
Search & Filters

Átlag 10 perces, technikás death metal dalok: Symphony Of Symbols - Stupefying Beliefs lemezkritika

„Stupefying Beliefs” azaz „Elképesztő Vallások” a Symphony Of Symbols lemezének a címe, ami az ukrán Metal Scrap Records jóvoltából jelent meg CD-n még 2012-ben. A részben székesfehérvári/szegedi ötös a technikás death metal mellett tette le a voksát és abból is inkább a progresszív stílus áll hozzájuk közel. Súlyos, komplex zenéről beszélünk, rengeteg-téma és tempóváltással megspékelve, nem is tudom, utoljára talán a Depths Of Depravity meg a Gutted volt ilyen, de úgy gondolom, itthon nem sok banda értelmezi hozzájuk hasonlóan, e nehéz műfajt.

Két dolog is eszembe jutott néha a lemez hallgatása közben: az egyik, hogy a norvég Emperor hatása tagadhatatlan (a modernkori Emperor-ra gondolok, csak billentyűsök nélkül), a másik pedig, hogy a többnyire hörgős énektémák miatt egy teljesen más irányba kanyarodik el az anyag. Még mielőtt bárki azt gondolná, hogy ebből a különös keresztezésből valami kaotikus, értelmezhetetlen dolog jönne ki, az téved. Jól megírt számokból épül fel a „Stupefying Beliefs” váza, melyen 13 nótát hallhatunk, bő 60 percben. Ebből 7 szám hangulatos, bevezetőként/átvezetőként szolgál, a többi 6 számban pedig kapjuk az arcunkba a riffelős, szét-tördelt, zúzós, duplázós death metal-t. Forró István játékát jólesik hallgatni, remekül dobol, maximálisan kihasználja a tudását. A brutál-gyors kétlábgépes megoldásokkal nem spórol, de a tört ütemekben is elég otthonosan mozog.  A gitárosok korrekt módon riffelnek: néhol iszonyatosan megy a tekerés, de egy fanyar, ügyesen kicsavart dallammal is simán megbirkóznak, elég csak meghallgatni a „The End Of Material Life”-ot. Párszor a Pestilence, Death és a korai Deicide szelleme is megjelent a lemez hallgatása közben, de szerencsére a srácok törekedtek a sajátos megoldásokra. Az átlagban 10 perces dalok tele vannak durva technikai törésekkel, sokszor egy téma csak egyszer van, ezért le a kalappal előttük. Olykor színesítő jelleggel szintetizátortémák és fura effektek is vannak, (például az átvezető nótákban) de nincsenek túlzásba víve. A Limb For A Limb-ből és Gutted-ből ismerős Hajnali Sándor magabiztosan és érthetően hörög, néhol egy magasabb, black-es károgás is elhagyja a torkát, amikor a zene megkívánja. Néha meg komor szavalásra „vetemedik”, amitől még változatosabb az éneke. A lemez utolsó előtti nótája, a „Things That Only the Magus Knows” elég erősre sikeredett, ez a kedvencem. Ebben az egész Symphony Of Symbols fegyverarzenál megmutatkozik, nincs üresjárat, mindig történik valami érdekesség a dalban.
 


Az anyag szépen, erőteljesen szól, kihallani minden hangszert, ami a Noiselab Studio-s Fehér Dávid munkájának köszönhető. Amit viszont sajnálok, hogy a kiadvány külalakja nem éppen a legjobb lett. A borító sötét tónusai miatt, kissé nehezen olvasható a logó és lemezcím, illetve a számcímek a hátoldalon, gondolom nem pont így tervezték a srácok. De ez legyen a legkevesebb bajom ugyanis a zene a leglényegesebb. Kíváncsian várom a folytatást.

Symphony Of Symbols: Stupefying Beliefs

01. Cold Season 1
02. Time Has Come
03. Cold Season 2
04. The End of Material Life
05. Cold Season 3
06. Fire for the Body
07. Cold Season 4
08. The Fire of Revenge
09. Cold Season 5
10. Roaming
11. Cold Season 6
12. Things That Only the Magus Knows
13. Cold Season 7

Symphony Of Symbols facebook: https://www.facebook.com/symphonyofsymbols?fref=ts

Lupus Canis
 

Címkék: 
Symphony Of Symbols