Bejelentkezés

x
Search & Filters

Bulgária is felvéste nevét a világ metál-térképére - Project Arcadia: A Time Of Changes (2014) lemezkritika

Urban breed – igen, így, kisbetűvel, személyes kívánságának megfelelően – nem régen még egy igazi urbánus vámpír faj könyörtelen képviselőjeként osztogatta harapásait a Bloodbound vérkötelékében, ám tévedés ne essék, hősünk nem a tiniregények simulékony modorú androgün terméke. Ennek folyamodványaként kétszer is sikerült otthagynia a bandát, személyi és zenei nézeteltérésekre hivatkozva, ami breednél könnyen előfordulhat, tekintve, hogy a Tad Morose-on kívül egy zenekarban sem tudott hosszasan meggyökerezni.

Legutóbb ugye az oldalunkon is recenzált "Trail Of Murder" soraiban tűnt fel, majd a hírek egy újabb szupergrúp, a Serious Black énekeseként élesztette fel a reményt a rajongókban, hogy végre képes lesz a jelenben is Tad Morose-os morózusságra, már amit a vándormadár jelleg – bocsánat, faj – ellenében képes lesz tanúsítani.

Most azonban még egy meghívásos munka gyors abszolválásának lehetünk tanúi, méghozzá a Project Arcadia nevű bolgár csapat felkérésére. Boguslaw Balcerakhoz, a másik Kelet-európaihoz hasonlóan ők sem bízták a véletlenre a vokális kihívás megoldását, és természetesen nem is lőttek mellé, ami valószínűleg csak abban az esetben következhetett volna be, ha breed nem kap szabad kezet a dallamok megformálásában, és rossz szokásának megfelelően angolosan – bocsánat, svédesen – távozik. Innentől fogva aztán bekopizhatnám Taruffe kolléga kritikáját az említett Trail Of Murderről, mert a zene az a powerben fogant, dallamos power, aminek oly nagy hagyományai vannak a svédeknél – és most már a bolgároknál is.

 

 

A hangzás szerencsére nem balkáni – hiába, a mixelést a modernebb metal hangképek avatott szakértője, Jonas Kjellgren (Scar Symmetry, Sonic Syndicate) követte el –, és a zenészek felkészültsége is a "hanyatló nyugatot” idézi. Breed – no, ugye, sértődés nélkül le lehet írni nagy kezdőbetűvel a nevet? – a Dio iskola klasszikus képviselője, akinek hangjában ugyan ott az amerikai elit karcossága, de teljesítményét inkább az a jellegzetes orgánum emeli ki a pusztán jókéból, ami Padavonát is trónra emelte. Az instrumentális szekció igyekszik alkalmazkodni, és a csapat gitárosa, a bandaalapító Plamen Uzunov elismerésre méltóan kovácsol némi neoklasszikus élt a penge alapoknak, a lemez fő erénye azonban főleg az érzelmesebb és szikárabb, poweresebb részek egészséges integráltságában rejlik, mint azt a mellékelt videón is hallhatjátok. (A lepukkant környezetben felbukkanó rozsdás kombi Zsiguli azonnal a balkán-metál metaforájává avanzsálja a képeket – nesze neked, US-power!)

A számok élvezetéhez a stílusból adódóan nem kellenek a nagy megfejtések, és jóllehet, a szerkezeti felépítés ad némi "intelligens" jelleget a daloknak, ez bizony büszke heavy metal, amit azonban mind balról, mind jobbról, azaz a hard rock és a progresszív stílusok felől érkezők is kedvtelve hallgathatnak.

Bulgária ezzel az albummal felvéste nevét a világ nagy metál-térképére – aminek értékéből a lízingelt figyelemfelkeltő sem von le semmit –, és az, aki kételkedik a kijelentés igazságtartamában, bólintson egyet – persze jó, ha tudja, hogy ott bizony a fejcsóválás jelenti az igent!

 


Garael

Forrás: Dionysos Rising

Címkék: 
Project Arcadia