Csihar Attila: "úgy érzem, most nőttem fel eléggé ahhoz, hogy a halállal foglalkozzak"
A Mayhem egy Realm Of Endless Misery című új dalt mutatott be a február 6-án megjelenő Liturgy Of Death lemezről, amelynek központi témája a halál és a halandóság, és a banda magyar frontembere, Csihar Attila is ezzel kapcsolatban adott interjút a Blabbermouth-nak.
"Sosem tervszerűen választok témát. Nincs egy listám, amin csak úgy rábökök egy fogalomra, hogy aztán arról írjak szövegeket. Meditálás közben érkezett valahonnan ez a sugallat és komoly kihívást jelentett. Ha belegondolunk, a halál egy rendkívül intenzív téma és mindenhol megjelenik a művészetektől kezdve a mitológián és a filozófián át a vallásig. 55 éves vagyok, és úgy érzem, most nőttem fel eléggé ahhoz, hogy a halállal foglalkozzak, ráadásul a zenekar több egykori tagja is elhunyt, szóval ilyen szempontból akár logikusnak is tűnhet a témaválasztás. Egyébként minden nap gondolok a halálra, de nem túl sokat. Az alkotás során persze sötét hangulatban vagyok, de azért van fény is az életemben! 
Amikor a fiamnál voltam Kaliforniában, eszembe jutott, hogy bent voltam a szülőszobában, amikor a világra jött. Egészen elképesztő volt, ahogyan előbújt az anyaméhből, de aztán elgondolkoztam, hogy az élete igazából nem akkor kezdődött, hiszen életben volt már öt perccel, egy héttel, sőt, hónapokkal korábban is. De akkor hol van a valódi kezdet? A fogantatásnál? Bizonyos szempontból olyan, mintha egy másik dimenzióból kerülnénk erre a világra a méhen keresztül. Az is érdekes, hogy a szülést milyen csodálatos dolognak tartjuk, pedig valójában iszonyatosan fájdalmas és sok szenvedéssel jár, sőt, régen rengetegen bele is haltak, ezért az én szememben minden édesanya szent.
Abban is van valami furcsa, hogy minden este elalszunk, másnap reggel pedig felébredünk. Az előző napra persze emlékszünk, de az a konkrét pillanat megfoghatatlan, amikor álomba merültünk. Olyan, mintha egyszerre lennénk itt és valahol máshol is. A kisbabákkal is ez a helyzet. Fizikailag itt vannak, de az eszük egész máshol jár.
Nemrég volt nálam egy villanyszerelő és valamiért úgy érezte, hogy én az a típus vagyok, akivel megoszthat ilyen dolgokat, úgyhogy elmesélte, hogy egy áramütés miatt öt percig a klinikai halál állapotában volt és ugyanazt tapasztalta, amit mások, akikkel ez történt: egy átjárót látott, amelynek a végén egy fényes és békés másik dimenzió volt, amelyből olyan nyugalom áradt, hogy nem is akart visszajönni, de az orvosok visszahozták. Azóta teljesen megváltozott az élete és elkezdett hinni bizonyos dolgokban.
Szóval ezek mind a halálhoz kapcsolódnak számomra és persze egy Mayhem albumról beszélünk, úgyhogy a szövegeknek nagyon részletgazdagnak és kreatívnak kell lenniük. A halál nagyon fájdalmas tud lenni, de az is megeshet, hogy csak békésen elalszunk örökre. Az biztos, hogy a szenvedés és a zűrzavar végét jelenti és olyan egyetemes, mély és húsbavágó téma, amin előbb-utóbb mindenki elgondolkozik."



