Dalok terápiás jelleggel - Flowʍolꓞ interjú
Flowʍolꓞ: végy egy adag alternatív rockot, egy adag progresszív vonalat, keverd megfelelően össze vitathatatlan tehetséggel és fiatalos, de mégis a nagy „öregek” zenéiből építkező kreativitással, és megkapod a receptet. A zenekarban történt változások és történések kapcsán beszélgettünk Gera Domonkossal, a csapat gitáros/énekesével.
Rockbook: A közelmúltban basszusgitár poszton változás történt, és a legutóbbi koncertetek volt az utolsó a billentyűsötök számára is. Hogyan tovább, mit osztanál meg velünk a változással kapcsolatban?
Gera Domonkos: Azt gondolom így visszatekintve, hogy egy csodálatos időszakon vagyunk túl - debüt album, koncertek, tehetségkutatós eredmények - de az átstrukturálódás szükségszerű volt. Mind elkötelezettségben, mind műfaji szempontból kezdtük kicsit mindannyian más irányba elmozdulni. Korábbi basszerosunk (Marci) külhoni küldetésbe kezdett, még billentyűsünk (Előd) eredetileg is inkább más műfajok gyermeke. Mindketten nagyon sokat adtak hozzá, hogy a zenekar ma olyan legyen amilyen, de a változás természetes része minden zenekar életének, és most jött el az ideje, hogy ezzel közösen szembenézzünk!
Nagy szerencsénk, hogy ebben az időszakban rengeteg motivált es tehetséges zenésszel ismerkedtünk meg, többek között a Kill Monday tehetségkutatónak is köszönhetően, így basszusgitár fronton Petra hamar betöltötte a hiányt, és vele együtt haladunk tovább!
Illetve billentyű fronton még nem történt pótlás, most egy darabig 4 taggal folytatjuk, később kiderül mit hoz a jövő e téren!
Kissik Petra
Rockbook: A bemutatkozó album dalainak nagy része angol nyelven íródott, egy, a „Boldogság" kivételével. Angol vagy magyar nyelvű dalok várhatóak a jövőben, esetleg továbbra is mindkét nyelv elő fog fordulni?
G.D.: Igen, a Boldogság egy különleges dal, és egészen sokáig nem tudtuk hogyan fog majd beilleni a többi dal közé, de végül nagyon megszerettük és talán a közönség is. Terv szerint a dalok többségében továbbra is angol nyelvűek lesznek, de a készülő új számok között már most van egy magyar dalszöveg is, így ez a kettősség biztosan megmarad!
Rockbook: Éppen ehhez a dalhoz készült a zenekar első videoklipje is, mellyel a magyar klipszemlén is indultatok. Kérlek mesélj nekem a klip keletkezéséről és történetéről!
G.D.: A klip keletkezése elég viharos volt, eredetileg más történettel és szereplőkkel indult, és majdnem teljesen le is forgattuk, de aztán sajnos nem tudtuk használni az anyagot, így végül ez az alternatív verzió került megvalósításra, ami egy sokkal dekadensebb, sötétebb világot mutat meg! Mellesleg nekem ez a verzió jobban is tetszik!
Egyébként teljesen ismeretlenül írt nekünk az Instagramon Balázs (a klip rendező/operatőre), hogy szívesen dolgozna velünk, és rögtön érződött rajta, érti milyen hangulatot is képvisel a zenekar, a melankolikus hangulat és szimbolikusabb képek állnak hozzánk közel!
Plusz poén, hogy a Facebook ennek a klipnek a képei miatt tiltotta le az oldalunkat, ami sok bosszúságot okozott nekünk, dehát ilyen a soc. media!
Rockbook: Milyen visszajelzéseket kaptok a klipről nem mellesleg (Zuckerberg visszajelzésén kívül)? A klipszemlén milyen ötlettől vezérelve indultatok el és hogyan érett az elhatározás meg bennetek, hogy ez a dal érdemel mozgóképet az albumról?
G.D.: Eddig abszolút pozitív a reakció mindenkitől a klipre nézve, kaptunk természetesen konstruktív kritikákat is hiszen első klip lévén, elkerülhetetlenek az apróbb malőrök, de ezekből tanulunk, épülünk, szóval ezekért a visszajelzésekért még hálásabbak vagyunk!
A dal mondhatni közönségkedvenccé nőtte magát az elmúlt időszakban, illetve a Petőfi rádión is elhangzott néhányszor, így szinte kérdés sem fért hozzá, hogy ehhez a dalhoz szeretnénk klipet először!
A klipszemlés nevezés ötlete pedig barátainktól jött, és feltörekvő zenekarként szeretünk minden lehetőséget megragadni, hogy elérjük szűk, de annál lelkesebb célközönségünket!
Rockbook: Sok dalotok nagyon érzelmes, mély témákat dolgoz fel, talán túlzás nélkül kijelenthető, hogy zenétekre általánosságban illik a melankolikus jelző. Hogyan születnek meg a dalok, hozzá a szövegek, és honnan merítetek ihletet?
G.D.: Igen, sokszor merítkezünk az élet sötétebbik oldalából, azonban célunk az, hogy dalainkkal felhívjuk a figyelmet a nehézségekkel való megküzdés fontosságára, hiszen maguk a dalok is többnyire terápiás jelleggel íródnak. Ha születik egy szöveg, az legtöbbször egy nehezebb időszakom lecsapódása, ez után kerül a dalkezdemény a többiek elé, akik aztán elborult ötleteikkel teszik teljessé és valóban Flowʍolꓞ-ossá.
Rockbook: Hogy zajlik le nálatok a dalszerzés folyamata, hogyan kell ezt elképzelnünk?
G.D.: A dalok általában úgy készülnek, hogy adott egy feldolgozandó érzelmi téma, ami köré általában először gitárdallamok, akkordmenetek társulnak a fejemben, majd ezeket játszva, vagy ezeket dúdolva eltelik némi idő akár napok, hetek is. Ezalatt sok érdekes érzetet, szót próbálok összeírni, majd, amikor úgy érzem kb. elég ötlet gyűlt össze, illetve a hangulat is megfelelő (ez általában este vagy éjszaka van nyugiban itthon) megírom a dalszöveget. Utána persze még rengeteg finomítgatás, a dal és a szöveg összepasszintása történik mielőtt elviszem a zenekarnak, olykor a kettő nem találkozik, ilyenkor ezek a fiókba kerülve várják zene vagy dalszöveg párjukat, hátha később megtalálják egymást. A próbákon a dalokat általában szétszedjük az alap akkordokat kicsit módosítjuk, hozzá rakja minden tag a saját elborultságait, ötleteit, érzelmeit, és szépen kész dallá gyúrjuk az ötleteket! Eddig csak az én tollamból származtak dalok a zenekarban, de örülnék neki, ha ez idővel változna, és a többiek is hoznának majd saját szövegeket, dalötleteket!
Gera Domonkos
Rockbook: Ha jól tudom, éltél Angliában egy darabig. Mennyit hatott rád és a zenei világodra egy „idegen” ország kultúrája? Volt olyan hatás ott, mely végleg beépült a zenei ízlésedbe? Esetleg konkrét zenekart is tudnál említeni?
G.D.: Az Angliában eltöltött évek nagyon sokban befolyásolják a mai zeneiségem, Londonban láttam rengeteg olyan kedvenc zenekaromat élőben, akiket addig nem volt lehetőségem, és óriási hatással vannak rám ezek a koncertek a mai napig! Ezek közül talán Steven Wilson, Royal Albert Hallos koncertjét emelném ki, ahol többször akaratlanul is könnyek árasztottak el az előadás alatt!
Emellett átéltem olyan kalandokat, nehézségeket, amiket itthon sosem tudtam volna. Megküzdeni a világgal, a tömegben egyedül túlélni, idegennek lenni stb.
Illetve az angol nyelv, amit az itthon hallgatott anglisztikai ismeretek után teljesen át kellett értékelnem, újra megismernem, megszeretnem!
Ja és nem mellesleg itt íródott a debüt album dalainak több mint fele!
Rockbook: Említetted Steven Wilsont az imént jelentős élményként, azonban a Flowʍolꓞ zenéje az ő stílusától összességében eltérő, itthon igazán különleges hangzásvilágot képvisel. Hogyan találtatok rá a saját stílusotokra, és kik voltak a legnagyobb zenei inspirációitok?
G.D.: Steven nagy hatással volt rám, és egy két motívumot kölcsönzünk is tőle, de valóban nem ő az alapja a dalainknak. Valójában az az akkordozós gitárzene lapul a dalok gyökerében, amit a tizenéves éveim magyar alter rajongása égetett belém, ettől szabadulni nem is tudnék, de nem is akarok. Aztán ez kap egy progos/pszichedelikus elborult köntöst, hol egy bonyolultabb ritmusképlet, hol egy szokatlan gitárszóló formájában. Tehát végeredményben hívhatnánk magunkat progresszív alter zenekarnak is, de azt hiszem ez már egyeseknek sok lenne.
Ezek alapján kettős az inspiráció is, a Quimby, Hiperkarma, Tape Underground stb. vonal és a Porcupine Tree, Thrice, Rush irány, aminek kettőse alkotja a zenei DNS-ünk.
Rockbook: Hogyan indult Flowʍolꓞ? Mióta létezik maga a zenekar?
G.D.: A zenekar ötlete szintén a londoni évekhez köthető, itt merült fel a név és a zenei koncepció is, valamint az első dalok demói is itt készültek egy kis kétsávos hangkártyán, minden hangszert egyedül feljátszva. Ez kb. 2015 és 2018 között zajlott.
Ez után hazaköltözésemkor, 2018-ban vált reálissá, hogy ebből egy élő zenekar lehessen, ekkor kerestem meg azokat a zenész ismerőseimet, akikről úgy éreztem mind zenei tudásban, mind műfajilag hozzá tudnának adni a projekthez! Nagy örömömre, kifejezetten lelkesen álltak a dologhoz és el is kezdtük a próbákat. Aztán jött a pandémia, és mindent felborított, így végül 2021 nyarán tudtunk debütálni a közönség előtt!
Rockbook: Ha valaki nem ismer titeket, sajnos elég nehéz rátok találni a közösségi médiában és a youtube-on is. Habár egyedileg írjátok a zenekar nevét, (bár azokat a karaktereket nem könnyű előhozni hétköznapi módon), ha egyszerűen beírjuk azt, hogy „Flowwolf”, gyakran más tartalmat lehet lelni. Ennek a kiküszöbölésére van esetleg javaslatod?
G.D.: Köszönjük a kérdést! Igen, a nevünk valóban nem kereshető egyszerűen, ezért állítottuk be handle-nek mindenhol a @flowwolfband nevet, amivel mindenki könnyen megtalál minket mindenhol. Ez alól a FB kivétel, ott a flowwolfband2 az új oldalunk tagje (sajnos a "flowwolfband" ott tiltásra került a teljes korábbi oldalunkkal együtt).
Rockbook: Hogyan látjátok a magyar zenei piacot manapság? Milyen kihívásokkal szembesültök mint underground zenekar?
G.D.: Elég kettős a helyzet jelenleg, mert úgy látjuk van kereslet az új zene iránt, több olyan kisebb közösség is van, akik támogatják a zenekarokat és aktívan járnak koncertekre. Ráadásul rengeteg elképesztően igényes zenekar létezik az undergroundban, akik mind egyedi es izgalmas dalokat írnak!
Viszont tagadhatatlan, hogy a gazdasági helyzet hatással van ránk is, az undergroundnak helyet adó kis klubokra, illetve a közönség koncertre járási "kedvére". A zenekari költségeket nem is említve.
Tehát nem egyszerű a dolog, igaz ez a biznisz sosem volt az! Meg nem is ezért csináljuk!
Rockbook: Indultatok a KMM Rock/Metal Tehetségkutatón, mely pont az országosan még kevésbé ismert zenekarok számára van kitalálva. Milyen tapasztalatokat szereztetek és hogy ítéled meg a zenekar szereplését?
G.D.: Nagyon sokat tanultunk belőle, és rengeteg új zenekart, zenészt, barátot találtunk itt. Sok építő kritikát és támogató szót kaptunk mind a zenésztársaktól, mind a zsűritől!
A szereplésünk jól indult a selejtezőkön, aztán sajnos pont utána történt a tagcsere, így az elődöntőre sajnos nem tudtunk megfelelően felkészülni, de így is egy nagyon értékes tapasztalat volt! Tanultunk belőle, és jobban látjuk mi szükséges ahhoz, hogy a produkciónk egy koherensebb képet, élményt adjon a befogadónak!
Rockbook: Milyen terveitek vannak a jövőre nézve? Várhatunk új albumot, esetleg kislemezt vagy további videoklipeket a közeljövőben?
G.D.: Lesz minden jó is, jól körvonalazódnak a jövő évi teendőink.
Most egy éves az Alcohol & Darkness albumunk, ezen évforduló alkalmából lesz egy klipmegjelenésünk, de ez legyen meglepi! Ezen túl januárban egy Turbinás, áprilisban egy S8-as koncerten találkozhat velünk a közönség, mind nagyon izgalmas zenekarok kíséretében. Továbbá tavasz környékére tervezzük kiadni a következő kislemezünket, melyhez klip is készül majd!
Ezen felül pedig szeretnénk jövőre elhagyni Pest megyét, és minél több vidéki klubba is eljutni!
Rockbook: Köszönjük az interjút!
Gede Norbert
Fotók: Herczeg Balázs, F8 camera shop, Kissik Petra, Dömök Laura