Bejelentkezés

x
Search & Filters

Earthship, ZAUM koncertbeszámoló - Szeged, Live Music Club 2015. április 07.

Szegeden zajlik az élet. A város folyamatosan változik, az emberek nyüzsögnek, így kikapcsolódásra több lehetőség nyílik. Miközben szinte egymásba érnek a tavasz beköszöntével a különböző fesztiválok, a klubélet folyamatosan jobbnál jobb koncertlehetőségeket is kínál.

 

Az End Hits nevezetű helyi szervező kollektíva évek óta bizonyít sikeresen e téren: évekkel ezelőtt az amerikai Jucifer, tavaly márciusban az olasz OvO és Mombu, illetve július környékén a francia Celeste és az orosz REKA koncertjeinek voltam szem és fültanúja, így hát ezen a keddi napon úgy döntöttem, hogy a Napfény városa felé veszem az irányt.

 

Kivételesen borongós idő volt aznap, (igaz eső nem esett) de ez nem szegte kedvemet. Amikor leértem a Belvárosi Mozi közelében található Live Music Club tekervényes lépcsőin, elégedetten nyugtáztam, hogy sikerült időben érkeznem, ugyanis épp az első zenekar soundcheck-jére értem oda. Egy korsó, csapolt Kőbaltás társaságában aztán a színpad széléről figyeltem a Németországból származó Earthship zenekar előkészületeit. Négyes felállás, egy vagány basszeros csajszi, gyakorlatilag rajta kívül mindenki szakállas rock and roll arc volt, két gitárral méghozzá. A zenét pedig úgy kell elképzelni, mint ha a Mastodon korai, nyersebb, direktebb vonalát összekevernénk a jellegzetes svéd gitárhangzással, mely mellé megy némi R’N’R feeling is. Arányosan, telten szóltak koncerten, mondjuk miután majdhogynem megtelt a terem emberekkel, kissé halknak ítéltem meg az egészet.

 

 

Úgy kb. a harmadik, negyedik szám környékén a gitáros Marcel „Johnny Doe” Schulz (aki nem mellesleg ügyes-kezű-szemű grafikusa is a bandának) olyan szerencsétlenül lépett a deszkákon, hogy összeesett, majd miután gyakorlatilag levedlette magáról a gitárját, rükverc pókjárásban tűnt el a füstbeburkolt színpadról… Az Earthship azonban nem állt meg, zúztak tovább. Később kiderült, hogy kifordult a térde, alig bírt lábra állni, de minden fájdalma ellenére Marcel, tökös gyerekhez méltóan végignyomta a bulit. Respekt érte, jobbulást neki! A set-jük végén eljátszották még a svéd Entombed örökérvényű klasszikusát, a „Wolverine Blues”-t, amely tökéletes zárása volta programjuknak. Az Earthship egy fasza stoner/sludge metal zenekar, érdemes lesz rájuk jobban odafigyelni!

 

 

Utánuk a kanadai ZAUM következett, akik nem először jártak már nálunk, így hát kíváncsian vártam, hogy mi fog kisülni az egészből. Összesen két tagot számlál a banda, Chris Lewis (ritmusszekció) és Kyle Macdonald (basszeros, énekes, effektek). Amikor Kyle pedalboard-ját csomagolta ki éppen (már az előző bandánál is szép cuccok biztosították a megfelelő hangzást…) pont azt néztem, hogy életemben nem láttam még ennyi torzító-pedált összekapcsolva, max. vmi noise-setben, de itt aztán volt minden. Chris dobcucca viszont nem volt túlbonyolítva, de érdekes kúpok, cinek vették körül, meg egy olyan pergő, amit ha megütött rendesen (márpedig ő meg is ütötte!) gyakorlatilag, olyan volt mintha egy vékony pengével szurkálnák a testedet és lassan leválik a húsod. Ehhez egy olyan basszus sound társul, amit mondjuk egy Sunn O))) lemezen hall az ember, erre jött rá egy nagyon érdekes, kántáló, mantrázó ének és máris a ZAUM világában találtuk magunkat.

 

 

Hosszú, 10perc pluszos dalok, leginkább talán az amerikai OM-hoz tudnám hasonlítani a bandát (ugyanez a koncepció és a felállás is) de annyi különbséggel, hogy a ZAUM sokkal súlyosabb és agresszívebb megközelítésben játssza a drone/doom metal-t. A szó szerint hatalmas Kyle (basszeros/énekes) ugyanolyan átéléssel az arcán pengette az éteri, pszichedeliába hajló, karavános utazásokat, mint az arcletépő ólóm-súlyú riffeket. Chris pedig nagy átéléssel, a zenéhez tökéletesen idomulva, hozta a masszív dob alapot. Körülbelül 4 vagy 5 számot játszottak, a dalok közt, érdekes hangok bukkantak elő a hangszórókból és Kyle pedal-board-jából, meditációhoz hasonló állapotot előidézve. A műsoruk egésze, a tavaly megjelent „Oracle” lemez nótáira épült, és ha emlékeim nem csalnak volt egy új szám is.

 

 

A koncert után volt szerencsém a tagokkal beszélnem, végtelenül kedves és barátságos emberek, vettem is egy csodaszép pólót tőlük (Johnny Doe munkája szintén) melyhez ajándékba kaptam az Európa turnéjuk plakátját. Pazar. Ha továbbra is ilyen minőségi munkát fog végezni a ZAUM, akkor olyan bandákkal fogják őket hamarosan egy lapon említeni, mint a Bong, Om, Sleep, Earth vagy mondjuk a Grails, de hosszú még odáig az út…

 

Úgy gondolom, köszönettel tartozunk az End Hits-nek és LMC-nek, hogy ismét egy emlékezetes koncertnek lehettünk a részesei, reméljük, hogy a közeljövőben is hasonlóan igényes eseményekkel örvendeztetnek meg bennünket. Soha rosszabbat!

 

A koncerten készült képekért köszönet Mester Gábornak melyek itt megtekinthetőek.

 

Earthship facebook oldala, bandcamp oldala

 

ZAUM facebook oldala, bandcamp oldala.

 

Lupus Canis

Címkék: 
Earthship
ZAUM