Elfeledett magyar zenekarok - Hard Légió
Van egyfajta varázsa a magyar rock hőskorszakának, a benne rejlő őszinte, fiatal lázadásnak, melyet előszeretettel fejeztek ki korabeli zenekarok. Olyannyira maradandó együttesek és nem csak korszakos dalok születtek ezen időszak alatt, hogy gondolataik a mai napig hétköznapjaink részei. Minden bizonnyal ebben a nyomtávban kívánt utat törni magának a Hard Légió is. Alapvetően egy interjúval terveztünk, de a rengeteg válasz helyett egy komplett történetet kaptunk Pálya Tamástól és a zenekartagoktól. Úgyhogy elő a popcornt, mert most egy igazi sztorizgatós történet következik!
Tamás: “Nos. Talán azzal kezdeném, hogy mi, a 60-as évek szülöttei baromi szerencsés generáció vagyunk. Amikor elkezdett kinyílni a szemünk, hatalmas rock élet folyt a világ minden részén, még kishazánkban is. A hippi korszaknak ugyan már leáldozóban volt, de a Hair, Hendrix, Clapton, Zeppelin, Purple és még sorolhatnám, hihetetlen életérzést sugárzott. Jómagam 13 éves koromtól minden május elsején a Tabánban voltam. A "hegyoldalon", ahol még a fákon is emberek lógtak. 1978 környékén beszivárgott a punk zene. Egyik osztálytársam (apja külkeres volt), tele volt mindenféle lemezekkel. Kitalálta, hogy csináljunk egy punk zenekart, ahhoz nem kell tudni zenélni. Bohóckodtunk midenféle saját készítésű hangszerekkel, mulatságos volt, de arra ráébresztett, hogy igenis kell tudni zenélni.
Ha még nem hallottál a Hard Légióról, vagy éppen felidéznéd, akkor hallagassd meg legjobb dalaikat:
Aztán 1982-ben, lánykori nevén a Kaffka Margit gimnázium "dohányzójában" összeakadtam egy figurával. Dumálgattunk, szóba került a zene, nem sok kellett hozzá, hogy egy hullámhosszra kerüljünk. Akkor még egyikünk sem sejtette, hogy ez a beszélgetés lényegében az egész életünkre befolyással lesz. Az úriembert Bogdánffy Miklósnak hívták. Elmondta, hogy dobol és szeretne végre zenekart alapítani. Meghívott a lakásukra, hallgassam meg, van egy-két ötlete. Volt egy csehszlovák gitárja, azon mutogatott egy ujjas, egy húros témákat és mindenféle verseket, dalszövegeket. Én már akkorra megtanultam az alap akkordokat, kvintet fogni, stb. és mutattam neki, hogy így próbálja meg. Nagyon bejött neki, sorozatban írta a dalokat. A gimiben elég hamar sikerült találni vállalkozó szellemű srácokat, így még abban az évben megalakult a Hard Légio zenekar. Ének: Funk László, gitár: Pálya Tamás, basszus: Süle Attila, dob: Bogdánffy Miklós formációban. (Az egész produkció nagy részben Bogdánffy Miklós műve. A dalszövegek, a zenék 98%-a. Lényegében vele nőttem fel, a mai napig a legjobb barátomnak tekintem.)
Borzalmas cuccokon panel lakásban, de nyomtuk mint az állat. Közben fejlődtünk, tanultunk, hallgattuk a nagyokat. Ramones, Motörhead, Judas, Sex Pistols, sorolhatnám. No és a magyar ikonokat. Fellépés nulla, házibulikon játszottunk.
Aztán 1983 tavaszán az iskola vezetése úgy döntött, hogy túlságosan öntörvényű vagyok, nem rejtem véka alá a véleményemet, ezért kirúgtak. Egy év sem kellett, Bogdánffyról is így döntöttek. Ezért a dolog egy kicsit szétcsúszott, Funky és Attila lemorzsolódott, de mi a Miklóssal tovább próbálkoztunk. Nehéz idők voltak. Egyszerűen nem találtunk egy normális fazont, aki értené, hogy mit akarunk csinálni. Én akkor belefáradtam, elment a kedvem az egésztől, de Miklóssal megmaradt a kapcsolat.
De 1985 tájékán megismerkedett egy-két új arccal, akikkel összeraktak egy blues bandát. Hamar kiderült, hogy életképtelen a dolog, ezért mutogatott a többieknek saját szerzeményeket és ez bejött. Ekkor hirtelen a képbe került egy dobos srác és Miklós átvette a frontember szerepét. A zenekar ebben az időszakban a következő felállásban létezett: Ének: Bogdánffy Miklós, gitár: Vajda Kálmán, basszus: Zavilla Tibor, dob: Csaplár Zsolt. Sok koncertet adtak, többek közt az FMH-ban is, de az élet megint közbeszólt. Konkrétan a magyar néphadsereg.
Miklós, mint állandó jövőmenő, összeakadt Boros Gábor gitárossal, aki csábítgatta dobolni a zenekarába.1988-at írunk. Katona voltam. Egy eltávozáskor felhívtam Míklóst, hogy mi a helyzet vele. Közölte, hogy dobol a Sarlatán zenekarban, ha van kedvem menjek el a próbájukra. Naná, hogy elmentem. Ketten voltak még csak ott, ő és a szólógitáros. Egy azóta ikonikus ős-Légio alapművet rakosgattak össze; egyből levettem, hogy itt valami készül. 1988 februárban leszereltem, első utam Miklóshoz vezetett. Akkorra már egyben volt az új csapat: Ének: Bogdánffy Miklós, gitár: Boros Gábor, basszus: Zavilla Tibor, dob: Csaplár Zsolt
Csatlakoztam én is, néhány hónap múlva pedig már koncerteztünk közösségi és művelődési házakban. Felléptünk Kecskeméten a Beatrice előtt, bár a 15 percnyi időnkből csak az utolsó 3 percben nyitották ki a kaput, azért a beözönlő népek látványa és lelkesedésük igencsak szívdobogtató élmény volt. Nem beszélve a buli után az öltözőben Miklóskával és Lugosi Lacival (akinek szintén lesz még szerepe a történetben) találkozásról.
Szóval egész jól haladtunk, de egyszer csak jöttek a csapások. Gábort is elvitték katonának, így egyedül maradtam gitárosként, ami elég nagy kihívás volt, mert alapvetően két gitárszólamra voltak már akkor elkészítve a nóták. Csaplár Zsolti is kezdett kimaradozni a próbákról, Zavilla Tibit pedig a szomszédban játszó zenekar csábítgatta. Végül megint ketten maradtunk Miklóssal.
Azonban talán a "kisistenek" (by Pratchett) játékának köszönhetően hamar fordult a kocka. Miklós, aki akkoriban szenes legényként dolgozott, édesapja tanácsára ("Legyen legalább egy szakmád fiam!") beiratkozott a kéményseprő iskolába. Az első tanítási napon megismerkedett egy nagyon hosszú hajú, nagyon rockeresen öltöző sráccal, akiről kiderült, hogy gitáros. Elhívta próbára, hogy amíg Gabi nincs mégiscsak legyen meg a két gitár. Már említettem, hogy Zavilla Tibi is már kikacsintgatott a zenekarból és aznap nem is jött el. Meghallgattuk a srácot (ez mi a sz*r?) Mondom neki: figyelj már, ott az a basszusgitár, próbáld ki. Fél óra múlva ő lett a Hard Légio basszerese, Deák Gyula.
Ezzel párhuzamosan, szinte egy időben, az akkori technikusunk egy koncerten felfigyelt egy fiatalemberre, aki a leghátsó ülősorban a combján hozta ritmust. Megszólította: dobos-e vagy? Nem, de szeretnék dobolni. - válaszolta. Ok, van egy zenekar aki épp dobost keres, gyere ekkor meg ekkor ide és ide! El is jött, bevallotta, hogy még nem látott közelről dobszerkót. Bemutattuk egymásnak őket: látod azok ott a dobok, ott egy szék is, oda kell ülni. Leült, csapkodott ezt-azt, láttuk, hogy teljesen nem tud semmit, de mégis sugárzott belőle valami "ösztönös" lendület. Miklós mutatott neki néhány alap dolgot és a próba végére ő lett az új dobosunk: Gyöngyösi Levente.
Elkezdtük a munkát. A két új tag kiválóan fejlődött, hamarosan kisebb fellépések következtek. Erre az időszakra datálható az én legnagyobb, felejthetetlen koncertélményem. A Závodi és barátai nevű formáció (Závodi János, Döme Dezső, Zsoldos Tamás) előtt játszhattunk. Új próba helyre költöztük, végre Gábor is leszerelt. Ekkor már együtt volt a klasszikus formáció. Ének: Bogdánffy Miklós, gitár: Boros Gábor, gitár: Pálya Tamás, Basszus: deák Gyula, dob: Gyöngyösi Levente. Heti minimum három próba, rengeteg meló, fellépések. Lehetőségünk nyílt a Nagy Feró szerkesztésében és kiadásában készült Garázs II 1991-es lemezen megjelenni.
Időközben, annyi saját dalunk összegyűlt, hogy egy demó formájában fel is vettük őket szintén 1991-ben. Ekkor kezdődtek a problémák. Miklós teljesen elszállt, úgy gondolta, ettől kezdve nincs akadály, sztárok leszünk. Ragaszkodott hozzá, hogy vonuljunk rendes stúdióba, csináljunk egy lemeznyi anyagot, Feró kiadja és nem lesz megállás. Vitába keveredtünk, nem tudtam meggyőzni, hogy ez még korai, rengeteget kell még gyakorolni, tanulni, nem vagyunk erre még kész. Ő ragaszkodott az elképzeléséhez, megvásárolta a stúdióidőt. Én közöltem, hogy egy dalt elvállalok, de utána rám nem számíthat. Megcsináltuk, majd kiléptem. Valószínűleg Levente is az én álláspontomon volt, mert néhány héten belül ő is távozott a zenekarból, de az album anyagának felét még ő dobolta fel. Őt követte Fűrész Zoltán, sajnos nem sok sikerrel. Gyula megismerkedett Hary Attilával, aki 90-ben költözött Kolzsvárról Budapestre, akiről kiderült, hogy dobol. Így 1991-ben megjelent a Hard Légió első hivatalos albuma, “Sötét van” címmel.
Sűrű időszak kezdődött. Stúdió, heti rendszeres Fekete Lyuk (Tankcsapda mint előzenekar!), Almási tér, PeCsa, vidéki koncertek. Előzenekarként a már említett Beatrice, Prognózis, HBB, Sing-Sing. A legnagyobb közönség előtt a Hősök terén a Republic, EDDA, Metal Lady stb.-vel közösen léphetett fel a zenekar több ezer ember előtt. Aorta, Ki mit tud (elődöntő), és egy vidéki, senki nem emlékszik hol 3-dik helyezés, ahol nem voltak külön kategóriák, de a zsűri kitalálta, hogy Gábornak különdíj jár mint legjobb szólógitárosnak. 1992-ben “Még mindig sötét van” címmel megjelent a második hivatalos albumunk.
Még ebben az évben Miklós megkereste Lugosi Lacit, (már nem játszott a Ricsében) hogy ugyan már hallgassa meg a bandát. Így is lett. - Mit szólsz, Laci? - Attól függ, mit akartok ezzel, válaszolta. Ha magatokat szórakoztatjátok, akkor jó. Ha fel akartok lépni, akkor maximum disznóólban, mert bár pontosabbak vagytok mint a P. Mobil, ez így szar. - Egy hónap múlva visszajövök, és ha ezt így megcsináljátok, - ketyegett egy kicsit a gitáron - akkor segítek. Attilának odaszólt: - Te meg fiam nem dobolsz, hanem kalapálsz. Ismerkedj meg a metronómmal. Ati azóta takk-ra nyomja. Eltelt a hónap, Laci megjelent. Meghallgatta, OK. Elkezdtek együtt dolgozni, Laci csak tanította a bandát egyáltalán hogyan kell próbálni. Kis idő múlva lehozta a gitárját, beállt ő is. Brutális volt. Gabinak dagadt a melle, hogy az ország egyik legjobb gitárosával játszik együtt. Rengeteg fellépés, többek közt az első Diáksziget. Laci nevéhez fűződik az 1994-es kislemez két dala, az Álmok kapujában című, valamint a Búcsúdal újraértelmezése. Az év második fele már szomorúbb képet festett. Miklós egyre kiszámíthatatlanabb lett, valahogy fásulttá kezdett válni az egész. Laci elment. Gábort megkereste egy régi ismerőse, aki a Hisztéria frontembere volt, hogy szeretne egy új bandát, ő bevállalta. Csináltak egy zenekart Detroit Raiders néven, de ez sem volt hoszzú életű. Ekkor Gabinak elment a kedve az egésztől, a gitárját csak úgy otthagyta.
Lugosi László
Miklós felvert egy sátrat a Börzsönyben, több mint egy évig ott "meditált". Attila folytatta. A Great Fun Blues, majd a Tir-up zenekarokban dobolt. 2000-ben a De Facto dobosa lett, miközben több más zenekarnak is besegített egészen 2020-ig. Gyula sem adta fel. Több zenekarral is próbálkozott. Garázsmenet, NoKomplett, Dominó, Relégio, Futótűzfészek, de egyik sem volt hosszú életű. 2000-ben volt egy próbálkozás a Hard Légio feltámasztására, de a beszélgetéseken túl semmi nem lett belőle. 2002-ben úgy éreztem, eljött az idő. Összerángattam a társaságot, Miklós, Gyula, Levente és én úgy döntöttünk, hogy mehet a dolog. Sajnos Gábor teljesen elzárkózott, négyen kezdtük újra. Két koncertig jutottunk. Később volt még egy-két próbálkozásunk új dobossal (Pap Gergely), de a dolog hamar hamvába holt.
2016-ban Hard Légio Tri(o)bute néven a maglódi Nagy Híd fesztiválon egy egészen sikeres bulit csináltunk. Gyula énekelt, Gergő volt a dobos és én gitároztam. Ezzel lezárulni látszott a történet.
2017. Miklós ötvenedik születésnapján összejött az egész társaság, még Gabit is el tudtuk csábítani. Rá néhány hónapra Miklós hív, hogy menjek el, Gabi vett gitárt és prüntyögtünk valamit. El is mentem, baromi jó volt vele felidézni a régi dallamokat. Aztán egyszer csak Gabi hív, csináljuk meg! Elkezdtük. Dobos, énekes keresgélés, majd végül Fűrész Zolival kezdtünk el újra dolgozni. Ekkor így néztünk ki: Ének, basszus: Deák Gyula, gitár: Boros Gábor, gitár és ének: Pálya Tamás, dob: Fűrész Zoltán. Maglódon egy egészen elfogadható fellépésünk volt.
Jött a hír: a De Facto búcsúkoncertet ad. Gábor egyből lecsapott Attilára. Ő azonnal igent mondott. Azóta ő dobol. Kis problémánk, hogy szükség lenne egy énekesre, de folyamatosan próbálunk és dolgozunk. Nos itt tartunk most.” Zárta a Hard Légió sztorit, Tamás.
RockerBel,,l
Támogatónk a Nemzeti Kulturális Alap és a Hangfoglaló Program.
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
