A fiatal punk, akit kivégeztek az előítéletek
A társadalom előszeretettel skatulyázza be bizonyos rétegeit: a rockerek sátánisták, a punkok agresszív huligánok, a skinheadek rasszisták, a bevándorlók afrikai kannibálok és megerőszakolják nagyanyáinkat, a meleglobbisták már az óvodában átműttetnék a gyerekeinket, satöbbi. Persze, mindennek van alapja és a prekoncepciók segítik átláthatóbbá tenni a világunkat. De a sztereotípiák szükségszerűen gyűlölethez, sok esetben erőszakhoz, gyilkossághoz vezetnek. Ennek lett áldozata 1997. december 12-én az amatőr punkénekes, Brian „Sunshine” Deneke is.
Brian Theodore Deneke 1978. március 10-én született a kansasi Wichitában, Mike Deneke és Betty Bieker két fia közül ő volt a fiatalabb. A tősgyökeres kansasi család 1981-ben elhagyta Wichitát, és a texasi Amarillóba költöztek. A helyi általános iskolában Brian egy cserkészcsapat táncosa volt, de több művészeti ág iránt is élénken érdeklődött. Amarillóban a Belmar Elementarybe, a Paramount Terrace Elementarybe, a Crockett Middle Schoolba és az Amarillo High Schoolba is járt, mígnem harmadévesen otthagyta a középiskolát, és érettségit szerzett.
Deneke a Dynamite Museum ’Stanley Marsh 3’ projektjének egyik művésze volt. A „múzeum” az Amerikai Egyesült Államok történelmének legnagyobb urbánus művészeti projektje, egy ma is létező, Amarillóban szétszórt installáció, amely több ezer átfestett útjelző táblából áll. Mindemellett Brian a The White Slave Traders nevű punkzenekar énekese is volt, és híres zenész akart lenni. A The White Slave Traders tipikus gimnazista barátokból összeverbuválódott csapat volt, amelynek egyébként tagja volt Brian bátyja, Jason is. Amatőr szinten zenéltek, a gázsijuk nagyjából egy kis sörre volt elég, de helyi szinten azért már ismertek voltak.
Barátai jámbor, karizmatikus figuraként emlékeznek Brianre, aki a helyi punk szcéna vezetőjének számított, számos zenei esemény szervezésébe is bevonta magát, ugyanakkor lázadozott az amerikai kormány és a társadalmi normák ellen. A „Sunshine” becenévre hallgató fiatal jellegzetes, tüskés mohawk frizurát hordott, szegecses bőrkabátban járt és házilag készített tetoválásai is voltak. Lelkes gördeszkás is volt, ezáltal került be a punk körökbe is. Más amarillói punkokhoz hasonlóan Deneket is gyakran zaklatták és bántalmazták, és abuzálói olyan beceneveket aggattak rá, mint a „lyukacsos” vagy az „ökölmágnes”. Szülei ellenezték fiuk életmódját, és többször figyelmeztették is őt az amarillóiak esetleges előítéleteire.
A Western Plaza bevásárlóközponttal szemközti International House of Pancakes (IHOP) az amarillói tinédzserek kedvelt szórakozóhelye volt. 1997. december 6-án, szombaton összetűzés történt az IHOP-nál Dustin Camp középiskolai focista és John King helyi punk között. Egy szemtanú, Kendra Petitt állítása szerint Camp a parkolóban hesszelő punkok közé próbált hajtani Cadillacjével, de elvétette, ehelyett King egy gumibottal betörte az autó szélvédőjét. Camp és barátai később vallomásban tagadták, hogy ez az esemény megtörtént. Ez a konfrontáció a következő hétre is megalapozta az érintettek közötti feszültséget.
Masszív iszogatást követően, 1997. december 12-én, pénteken éjjel 11 órakor Dustin Camp és társai éjjel visszatértek a Western Plazahoz, hogy balhézzanak egyet a punkokkal. Nem is kellett sokat várni a hirig kitörésére a sportolók és a punkok között. A harc közben Camp beült a Cadillacjébe, eleinte úgy tűnt, hogy elhajt, de egy éles kanyar után Deneket célozta meg, majd elgázolta. Utasai a bíróságon, eskü alatt állították, hogy mielőtt áthajtott a punk srácon, a következőt kiabálta: „Egy nindzsa vagyok a Caddymben!”, az eset után pedig azt mondta, hogy „ez biztos tetszett neki”. Brian Deneke a helyszínen életét vesztette. Barátnője végignézte az esetet. Dustin Camp szándékosan és teljes tudatában gyilkolta meg Brian Deneke-t. Sosem kísérelte lefékezni az autót vagy elfordítani a kormányt, miközben a Cadillac Brian felé tartott. Elmenekült a bűntett helyszínéről és hazudott a rendőrségnek.
Brian Deneke, Dustin Camp
1999-ben Dustin Campet ártatlannak ítélték Brian meggyilkolásában. Erős felindulásból elkövetett emberöléssel ítélték el. Feltételes szabadlábra helyezték és tízezer dollár bírságot kellett fizetnie. Az ügyet ejtették. 2001-ben nyolc év börtönbüntetésre ítélték többszörös törvénysértés miatt, de 2006. július 31-én felügyelet mellett feltételesen szabadlábra helyezték. Deneke halála megrázta Amarillót, és megrémítette a punk szubkultúrát. Az amarillói punkok arról számoltak be, hogy már az incidens előtt is gyakran bántalmazták és zaklatták őket a focisták nézeteltéréseik miatt; a bírósági tárgyalás után az volt az általános vélekedés, hogy Camp szabadon sétált, mert „jó gyereknek” tekintették, ellentétben a punkkal. A Camp elleni enyhe ítélet közfelháborodást váltott ki, és vitát szított arról, hogy a város toleráns hely-e. Amarillo polgármestere, Kel Seliger megpróbálta elhatárolni a várost az ítélettől azzal, hogy „ez nem közösségi ítélet volt, hanem 12 ember véleménye”. Ennek ellenére a gyilkossági per arra késztette a polgármestert, hogy felhívja a figyelmet az egymás iránti toleranciára és kölcsönös tiszteletre. Deneke édesapját nem lepte meg az enyhe ítélet: „Őszintén, fel voltunk készülve erre. Ha jobban megnézzük, hogyan működik az igazságszolgáltatás, ez egy mindennapi esetnek számít”.
Brian Deneket egy fehér futballista gázolta el az apja Cadillacjével. A fiú azért halt meg, mert máshogy nézett ki. Ilyenek történnek. Egy fiú megöl egy másikat, egyértelműen bűnös, még el is ismerik azt. Az esküdtszék úgy érezte, egy punk megérdemelte a halált, mert úgy nézett ki, ahogyan. Nemcsak, hogy megölték, de a tárgyalás alatt ismét megölték, mert kritizálták életstílusát.
Deneke történetét egy film is feldolgozta, melyet 2017-ben mutattak be.
Brian Deneke idén lenne 45 éves. 19 évet élt.
Ez az eset a sokféleségről és a toleranciáról szól. Az eset arról szól, hogy hogyan ítéli meg valaki a másikat kinézete és stílusa miatt. A sztereotipizálásnak sosincs jó vége.
Somogyvári Ákos
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
