Híres pankrátorok menő bevonulózenéi a rock, metal világából
Talán nem meglepő, hogy a pankrátorok közül sokan szeretik a rock és metal zenéket, sőt, szép számmal akadnak köztük olyanok is, akik a kedvenc bandájuktól választottak bevonulódalt maguknak. A Louder most ezekből válogatott össze tízet.
- Triple H: Mötörhead - The Game: a WWE egyik legnagyobb sztárjának számító Triple H évekig egy instrumentális dalra vonult be, de miután igazán nagy névvé vált, meggyőzte a Motörhead-et, hogy vegyék fel a nótát, Lemmy pedig még szöveget is írt hozzá.
- CM Punk: Living Colour - Cult Of Personality: CM Punk olyan zenekarok dalait használta az évek során, mint az AFI, a Slayer, a Hatebreed, a Killswitch Engange és a The Bouncing Souls, 1988-ban pedig a Living Colour funk metal klasszikusára esett a választása.
- The Undertaker: Kid Rock - American Badass: a rajongók egyik legnagyobb kedvence eleinte Chopin Gyászindulóját használta bevonulózeneként, azonban ahogy a karaktere változott, új dalra volt szükség, ez pedig az American Badass lett.
- "Stone Cold" Steve Austin: Disturbed - Glass Shatters: a dal tökéletes választás volt Austin-nak, aki a szám elején hallható üvegtörés hangjára indult meg a ring felé, a rajongók pedig stílusosan pont ekkor koccintottak a söröskorsóikkal.
- Edge: Alter Bridge - Metalingus: bár az Alter Bridge nem feltétlenül tartozik a legkeményebb bandák közé, a Metalingus így is remek választás volt az őrült kanadai pankrátor, Edge bevonulásához.
- The Dudley Boyz: Powerman 5000 - Bombshell: a The Dudley Boyz egy meglehetősen furcsa páros, így érthető, hogy nem egy átlagos dalra esett a választások, hanem az indusztriális metalban utazó Powerman 5000 egyik nótájára.
- Sting: Metallica - Seek And Destroy: természetesen ezúttal nem az énekesről van szó, hanem az azonos művésznevet viselő pankrátorról, aki sokáig a WCW legnagyobb sztárja volt. Arcfestése és karaktere A holló című filmet idézte, így egy ehhez illő menő bevonulózenére volt szüksége, amit a Seek And Destroy-ban talált meg.
- Rob Van Dam: Kilgore - Walk: az érthető, hogy Van Dam a Walk-ot választotta bevonulózenének, az viszont már kicsit furcsább, hogy a Pantera helyett egy azóta rég feledésbe merült banda, a Kilgore verziója mellett döntött.
- The Ultimate Warrior: Jim Johnston - Unstable: Jim Johnston a WWE hivatalos zeneszerzőjeként számos bevonulózenét írt, de egyértelműen az Unstable riffje sikerült a legemlékezetesebbre.
- The Road Warriors: Black Sabbath - Iron Man: ha a szegecses ruhákat viselő két nagydarab fickó önmagában nem lett volna elég félelmetes és tekintélyparancsoló, a bevonuláskor még a Black Sabbath klasszikusával is rásegítettek a hatásos belépőre.
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
