Jól áll nekik az élet. Itthon a Deep Purple előzenekaraként és az Egyesült Államokban egyaránt. Az Ivan And The Parazol nemrég tért haza amerikai turnéjáról és nem sokáig váratták hazai rajongóikat, hiszen a napokban került sor új albumuk, a Mode Bizzare lemezbemutatójára. Ennek apropóján a Rockbook Amerikáról, a Deep Purple koncertről és természetesen jövőbeni terveikről faggattuk Ivánt.

Rockbook: - Hogyan kaptatok lehetőséget arra, hogy a Deep Purple előzenekaraként lépjetek fel? Szerintetek miért rátok esett a választás?

Iván: - Gyakorlatilag a sajtósunknak köszönhetően bekerült a nevünk abba a „kalapba” ahonnan választottak. Aztán a menedzsmentjük belehallgatott a dalainkba,  és úgy döntöttek mi leszünk azok, akiket az a megtiszteltetés ér hogy a legendáknak nyithatnak. Hogy miért ránk esett a választás? Remélem a zenénk volt az, ami meggyőzte őket. (nevet)

Rockbook: - Másképp készültetek erre a koncertre, mint bármelyik korábbi fellépésetekre?

Iván: - Nem különösebben. Mi abban a filozófiában dolgozunk, hogy mindenhol ugyanúgy a maximumot kell nyújtani. Ha 4 embernek játszol nekik is a Wembley setlistet kell kapniuk, és most ez esetben kicsit úgy éreztük, hogy most a Wembley kapja meg ezt a setlistet. Hihetetlen ilyen környezetben játszani, nagyon lehengerelt az érzés, de amikor felmentünk a színpadra, már csak mi voltunk ott öten meg a zenénk. Erről szól ez az egész, beindult a motor és alig emlékszem már arra szinte, hogy koncert közben mi történt, csak arra emlékszem, hogy nagyon jó volt.

Rockbook: - Mi történt a színfalak mögött, a koncert előtt illetve után? Leginkább az érdekelne, milyen volt a kontakt a Deep Purple tagjaival?

Iván: - Miután lejöttünk a színpadról, és visszamentünk az öltözőnkbe, kopogtak az ajtónkon. Kinyitottuk, és maga Roger Glover állt ott, jött gratulálni, hogy milyen jó volt a buli. Azt mondták a szervezők, nem történt még ilyen, hogy rögtön a buli után odajött volna a világsztár zenekarból valaki az előzenekarhoz. Hihetetlen érzés volt, és egy nagyon komoly megerősítés. Glover Úr elmondta, hogy örül, hogy zenét hallott a színpadon, és hogy jól adtuk elő, jó dinamikával és pontosan amit csinálunk. Azt hiszem miután kiment, én összeestem…

Rockbook: - Hogyan készültetek az amerikai turnéra?

Iván: - Ilyenkor mindig rengeteg energia kering bennünk, mert ugye arra készülsz ilyenkor, új közönségnek mutatod be a zenekart és a zenét. Sokat próbáltunk, de persze nem görcsöltünk rá a dologra.

Rockbook: - Mennyiben másabb az amerikai emberek mentalítása, ha mondjuk a zenét nézzük, és úgy általában az élet mindennapi dolgaiban?

Iván: - Szerintem nem érdemes összehasonlítani velük Magyarországot. Teljesen más történelem, más társadalom, más hagyományok. Ami a magyarokban jó az az amerikaikban nincs meg, ami pedig megvan az amerikaiakban az meg belőlünk hiányzik. Tény, hogy sok törekvésüket (zeneipar fejlődése, és a fogyasztói társadalom ottani hagyományai) érdemes átvenni, és sok mindent lehet tőlük tanulni. Nagyon befogadóak, és a végletekig pozitívak, ami nagyon jó dolog, főleg ha külsősként próbálsz betörni a piacukra. De emellett elég gyökértelen társadalom, nincs olyan történelem, olyan hagyományok, mint itt nálunk, akár a zenét is ideértve. Persze itt kivételt képez a könnyűzene, elvégre onnan származik a mostani rock zene legtöbb gyökere…

Rockbook: - Más volt a közönség összetétele, mint itthon?

Iván: - Hasonló, a fiatalok ott is szeretik a rockzenét, az idősebbek  pedig korukból fakadóan még mindig odavannak az ilyen zenéért. Jó látni, hogy kint is, és itt nálunk is egyre divatosabb, hogy családok együtt járnak koncertekre. Apukák elviszik a lányaikat-fiaikat, és fordítva, és mindketten élvezik.

Ivan & The Parazol - In Air

Rockbook: - Esetleg akadtak rajongók? Akik mondjuk konkrétan a ti koncertetekre mentek el?

Iván: - Igen. Ez nagyon furcsa érzés, főleg ha az illető Kanadából érkezett csak miattunk. Nagyon megtisztelő és jó érzés ilyesmivel találkozni, ez még több energiát ad nekünk, hogy tovább vigyük a dolgot.

Rockbook: - Hogyan telt egy átlagos napotok kint, ha nem léptetek fel aznap?

Iván: - Erről az Austin Porch Convention (APC) /Austini Veranda Gyülekezet/ tagjait, konkrétan Mátét Simit és Janit (Balla Máté-gitár, Simon Bálint – dob, Tarnai János- basszus) kéne kérdezni. Ugyanis a vendéglátóink verandáján hatalmas üldögélő sörözgetős - zenét hallgató napokat tartottak, amibe persze mi is betársultunk. De elég sűrűek voltak a napjaink. Én felkerestem elég sok lemezboltot, mert már egy ideje megszállottja vagyok a fekete lemezeknek. Jártunk interjúkra, és elég sok koncertet is meg tudtunk nézni szerencsére.

Rockbook: - Mit profitáltatok az amerikai turnéból?

Iván: - Rengeteg kapcsolatot, amiken jelenleg is dolgozunk. Most például egy publisher/promóter céggel fogunk vélhetően leszerződni, akik filmekbe adnak el zenéket, ezen kívül jó pár zenekarral vettük fel  a kapcsolatot jövőbéli turnék tervezésében.

Rockbook: - Nem először jártatok már az USA-ban. Terveztek újabb kiruccanást?

Iván: - Vélhetően fogunk még az államokban játszani, de rövidtávú célunk most az európai piac „kipróbálása” lesz. Szeretnénk kipróbálni magunkat egy hosszabb európai turnén.

Rockbook: - Az Egyesült Államokban szerzett élmények, tapasztalatok mennyire voltak hatással az új albumotokra?

Iván: - Nagy mértékben. Szerintem egy lemez írása arról szól, hogy a lemez megszületése előtt milyen hatások értek. Amikor úgy érzed felgyülemlett benned annyi mondanivaló, élmény, hogy most vagy „törlöd őket vagy kiadod”, akkor születnek meg sorra a dalok. Ez most is így volt. Az élmények ,amit a közönségünktől kaptunk, a csodás fesztivál szezon és a külföldi utak mind közrejátszottak abban hogy létrejött a Mode Bizarre.

Rockbook: - Mennyi részetek volt Mode Bizarre utómunkálataiban?

Iván: - Elég sokat ültünk a dalok felett, de nem minden momentumnál voltunk ott. A fő keverési irányvonalak, effektek használatánál mindig ott voltunk, de például editálásoknál (vágások, stb) nem.

Rockbook: - Szerintetek hogyan fogadta a közönség az új lemezt?

Iván: - Nagyon szerencsésnek érzem ezt a lemezt, mert pontosan azt váltotta ki az emberekből, amit szerettünk volna. Jó látni, hogy sokan ugyanazt gondolják a korongról, amit mi is. Szerintem a Mode Bizarre tetszik a közönségünknek!

Ivan & The Parazol - Take My Hand

Kaiser Vivi