Ma ünnepli 25. születésnapját a Dio zenekar 'Magica' című albuma (lemezismertető)
25 évvel ezelőtt, a mai napon látott napvilágot a Dio zenekar 'Magica' című lemeze. Egy háromtételes mű első részének készült, de önmagában is megállja a helyét.
Ronnie James Dio. Egy olasz származású, amerikai zenész. Egy ember, aki szívét-lelkét kitette szeretett műfajáért, aki olyan zenekarokban fordult meg, mint a Rainbow és a Black Sabbath. Olyan zenészekkel játszott együtt, mint Ritchie Blackmore, vagy Tony Iommi. Nem adta fel az elveit, játszotta azt a muzsikát amit a legjobban tudott és szeretett. Létrehozott egy fantasy világot (mert ne legyünk álszentek, a fantasy és a heavy metal nem áll messze egymástól) és karizmatikus hangjával énekelte meg ezeket a történeteket. Elévülhetetlen érdemei vannak a műfaj sikereinek és életben maradásában is.
A Magica szólókarrierjének nyolcadik lemeze. Ez egy konceptalbum, egy háromrészes műnek az első tétele, de sajnos Ronnie nem tudta befejezni. 2010. május 16-án hunyt el. De az első rész megvan, ez teljesen a rendelkezésünkre áll. Nézzük, hogy milyen lett.
Előre leszögezem, én valahogy idegenkedem a konceptalbumoktól, pontosan nem tudom, hogy miért, de nem kedvelem őket. Van sztorija, amibe nem mennék bele, annyit azért érdemes róla megjegyezni, hogy Dio a gonosz szemszögéből írta. A lemezt egyébként az alábbi csapat rögzítette Ronnie mellett. Graig Goldy gitáros, Simon Wright dobos ex- AC/DC, Scott Warren billentyűs és Jimmy Bain basszusgitáros ex-Rainbow. Jimmy sincs már köztünk ő 2016-ban hunyt el. Elég veretes névsor és úgy is játszanak, nekem leginkább Simon Wright játéka tetszik. Az az igazság, hogy mivel a történet összefügg, nehéz szétbontani dalokra a lemezt, de azért én valamennyire ezt mégis megtenném, mert egyrészt jó dalok vannak rajta, másrészt pedig szerintem egyik- másiknál érdemes elidőzni. Ezért nem is haladnék sorban. Az első ami szembetűnő, hogy elég komor az album, ennek jó példája a Lord Of The Last Year. A Fever Dreams-nek pofon egyszerű, de hatásos riffje van és ez is komorabb dal. Ezt követi a gitárszólóval induló és ugyanazzal a riffel, csak gyorsabban eljátszott Turn To Stone. Ronnie verzében hallható énekétől libabőrös lettem. A Feed My Head, középtempós, komor hangulatú, mondogatós refrénje van. Az Eriel nekem a Holy Driver-t idézi. Szerintem a lemez egyik legjobb dala, a szépen áramló Challs.
Még az amúgy szép, lírai, As Long As It’s Not About Love-ban is érezni némi komorságot. A Losing My Insanity középkori dallamokkal indul és úgy is fejeződik be, a mai power metal zenekarok játszanak ilyen dalokat, de ez is jó nóta.
Az Otherworld viszont egy kicsit nehezebb szám. Az egész keretbe van zárva a Magica és a Lord Of The Last Day-el, a legvégen pedig az utolsó tizenkét perces dalban Dio meséli el a történetet. (Most mégis sikerült sorban haladnom).
A lemez jól szól, Dio nagyon jól énekel, úgy ahogy csak ő tud és amiért szeretjük.
A Magica tetszett a rajongóknak, de még a kritikusoknak is, akik egyébként azt mondták róla, hogy a Holy Driver és a Long Live Rock and Roll találkozása. Ők is kihallották belőle azt, amit Ronnie szeretett volna megidézni, az említett két lemez és még a Mob Rules szellemiségét.
Ronnie James Dio-t talán az jellemzi a legjobban, amikor egy interjúban a sztárságról kérdezték. Az volt a válasza, hogy ő ugyanolyan ember mint bárki más.
Ördögvilla!!!
AZ album dalai:
01. Discovery
02. Magica Theme
03. Lord of the Last Day
04. Fever Dreams
05. Turn to Stone”
06. Feed My Head”
07. Eriel
08. Challis
09. As Long as It’s Not
10. Losing My Insanity
11. Otherworld
12. Magica (Reprise)
13. Lord of the Last Day
15. The Magica Story
Fodor Attila
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
