A Mayhem - 'De Mysteriis Dom Sathanas' sztori
A Mayhem frontembere Per Yngve „Dead” Ohlin, a norvégiai Kråkstad melletti erdőben található otthonában 1991. április 8-án felvágta az ereit és a torkát, majd egy shotgunnal fejbe lőtte magát. Így annak ellenére tudott az 1980-as évek végén megszületett black metal színtér legendájává válni, hogy egy zenekar stúdiólemezén sem szerepelt. Rövid élete alatt így teremtette meg a metal legszélsőségesebb ágának arculatát és egyúttal adott annak súlyt tettével. A búcsúüzenetében pedig többek között azt is írta: „Elnézést a sok vérért és azért, hogy a helységben használta a puskát.”
Története tulajdonképpen csak így érhetett véget. Bár az internet előtti korban városi legendának tűntek a róla szóló történetek, időközben az őt ismerők saját szavukkal erősítették meg, hogy a férfi tényleg betegesen rajongott a halál gondolatáért. Kifejezetten azért nem evett, hogy éhezési sebeket kapjon, pólóira pedig gyászhírek voltak rányomatva. Koncertek előtt sok energiát fordított arra, hogy halottnak sminkelje magát, hetekre a földbe ásott, rohadó ruhákban lépett fel, és gyakran vagdosta a karját a színpadon. Gyerekkora óta depressziós volt. A bátyja szerint 10 éves korában a társai rengetegszer nagyon megfélemlítették, egyszer egy nagy verést is kapott, amitől belső vérzése lett, megrepedt a lépe. Kórházba vitték, és egy darabig a klinikai halál állapotában is volt.
Hogy milyen is volt az épp formálódó norvég black metal színtér, arra jó példa a tény, hogy „Dead” egyetlen igazán közeli barátja, Øystein „Euronymous” Aarseth elmondása szerint is kifejezetten támogatta az énekes öngyilkossági terveit, egyes pletykák szerint az öngyilkossága előtt azért hagyta ott a súlyos mentális betegségekkel küzdő barátját, hogy megléphesse végre tervét. Ha igaz is ez, ha nem, az biztos, hogy „Euronymous” találta meg a holttestet. Majd mielőtt hívták volna a rendőrséget, elszaladtak egy fényképezőgépért, hogy megörökítsék a pillanatot. Szárnyra kelt a pletyka, miszerint „Dead” agyának egy részéből pörköltet is főztek és megették, és hogy a csapat gitárosa „Euronymous” pedig a koponya szilánkokból nyakláncot fűzött.
De mindezek mellett sokan csak azt gondolják, hogy a gitáros rá akart erősíteni az együttes gonosz arculatára. Ahogyan azzal is, hogy azt terjesztette: „Dead” azért ölte meg magát, mert a black metal túl kommersz lett. A koponya darabokat végül „Euronymous” szétküldte a black metalos ismerősei között. Minden ilyen ismerősének írt egy levelet, melyben mellékelve elhelyezte „Dead” koponyájának egy darabját is. Ez a megtiszteltetés érte Vámosi Tamást, aki a kultikus magyar black metal zenekar, a Tormentor menedzsere és „Euronymous” kiadójának, a Deathlike Silence-nek is a képviselője volt akkoriban. Az alábbi két oldalas levél, „Dead” öngyilkossága után öt nappal került legépelésre, melyben „Euronymous” kifejezi, csak azok a black metalos ismerősei kapnak egy darabot „Dead” koponyájából, akik megítélése szerint hiteles arcok. Nem mellékesen a Serial Killers Ink. (amely egy bűncselekményekhez kötődő emléktárgyakat gyűjtő cég) kínálatában is feltűnt ez a levél, potom 3500 dollárért. Hogy miképpen, azt nem tudni.
Az öngyilkosság után a Mayhem tagjai elhívták a nem sokkal korábban feloszlott, de mint utóbb kiderült, néhány külföldre keveredett demónak hála, Norvégiában egész népszerű, budapesti Tormentor énekesét, az éppen Mayhem művésznéven hörgő Csihar Attilát, hogy fejezze be velük a ”De Mysteriis Dom Sathanas” albumot.
Csihar Attilla a következőképpen emlékezik vissza erre az eseményre: „A Tormentor első lemeze, jobban mondva kazettája, az „Anno Domini” a nyolcvanas évek végén valahogy eljutott Norvégiába is, és mint később kiderült, elég nagy feltűnést keltett keményebb metalos körökben. Egészen szürreális volt, amikor írtak nekem, hogy ők a Mayhem zenekar, az első nagylemezük felvételére készülnek, és szeretnék, ha én énekelném fel az anyagot, mert én voltam az egyik kedvence az énekesüknek, aki öngyilkos lett. Mondom, mi van? Ez valami vicc? Fura volt, mert a Tormentorban én Mayhem név alatt futottam. Azt hittem, ez valami szívatás. De annyira erősködtek, hogy végül a barátnőmmel vonatra ültünk, és elutaztunk Norvégiába. Ez 1993-ban volt. Gondoltam, ha nem stimmel valami, legalább világot látunk. Még akkor sem voltam biztos benne, hogy komolyan gondolják.
Tormentor zenekar
De komolyan gondolták, ott vártak minket a pályaudvaron sodronyingben meg mit tudom én. Kicsit meg is ijedtem. Otthonaikban meg halomban álltak az újságok a templom gyújtogatásokról szóló cikkekkel meg a halott énekes véres fotóival. Na ne, mondom, ti meg vagytok őrülve. Én sem tegnap kezdtem, megvolt bennem a fogékonyság a bizarr dolgok iránt, de azért ez kicsit sok volt, de kellett egy-két nap, amíg megemésztettem. Nem értettem egyet a templom gyújtogatással, de akkori fejjel inkább érdekesnek tűnt számomra, mint visszataszítónak. Az öngyilkosság, és ami körülötte történt, na az jobban elborzasztott. De utána jól összehaverkodtunk, és nagyon tetszettek a számok, amiket mutattak. A gyors dobot különösen imádtam, ilyen tempóval én akkor még nem találkoztam.
Számomra az egész út nagyon extra volt, szóval nekem eleve vibrált minden. De a felvétel különösen izgalmas volt. Totál be voltunk zsongva, az énekes csere miatt régóta csúszott a lemez, és bizony elég felfokozott volt a hangulat, komoly elvárásoknak kellett megfelelnünk. Már tapintható volt a feszültség a zenekaron belül, ment a piszkálódás, de a felvételek hihetetlenül jól alakultak és folyamatosan próbálgattuk a szokatlan, riasztó hangzásokat. Hatalmas produkció volt, a dobokat a Grieghallenben, Bergen híres koncerttermében rögzítették, hogy kihasználják a terem akusztikáját. Nem aprózták el a munkát, ha kitalálták, hogy gong kell a „Funeral Fog” elejére, szereztek egyet. Kevesen tudják, de Moog szintetizátor is van a lemezen. Az ének felvétele is különlegesen zajlott: a kérésemre függönyt húztak a süketszoba üvegére, így senki nem láthatott a felvételek alatt. Teljesen besötétítettem, egy gyertya fénykör közepén énekeltem, miközben transzban táncoltam. Akkor találtam ki, hogy ez a furcsa hangulatú, beteg zene még meghökkentőbb lehet, ha a sikítás helyett inkább azt a mély, papos hangomat használom, amivel azóta is azonosítanak. A dalokat „Euronymus” írta, szerintem mindegyiket. De hozzátett valamit Necro is, meg amíg benne volt, addig Hellhammer is. Állítólag Snorre is tett hozzá, bár én ezt nem tudom, mert amikor találkoztam vele, akkor nem mondta, inkább arról volt szó, hogy majd ő fogja az új lemezt írni, de állítólag ő is írt egy-két riffet.”
A felvétel után nem sokkal 1993-ban történt egy tragédia. Varg Vikernes, a zenekar basszusgitárosa halálra szúrta a gitárost, Oystein „Euronymous” Aarseth-et, még a „Mayhem - De Mysteriis Dom Sathanas” lemez megjelenése előtt. Varg azt állította, hogy önvédelemről volt szó, aminek azért némileg ellentmond, hogy összesen 23-szor szúrta meg egykori barátját. De erről már csak itthon értesült Csihar Attila.
A következőképpen emlékezik vissza: „Varg Vikernes, a zenekar basszusgitárosa több évvel fiatalabb nálam, de volt sütnivalója. Felsőbb osztályból jött, nagy pecója volt, fjordra néző terasszal, és háborús játékokkal játszott a terepasztalán hónapokig. Kívülről vágta Tolkient, és hozzám képest sokkal választékosabban beszélt angolul. Hasonló figura volt ”Euronymous" is. Intelligens srácoknak tűntek, egyáltalán nem suttyónak. Voltak persze extrém beszélgetéseink, de ezek akkor nem tűntek annyira extrémnek, mert én is épp el voltam szállva az okkultizmusban. Olvasgattam könyveket a mágiáról, és volt egy spirituális ébredés élményem. Úgy éreztem, kezdem felfogni a világot, emiatt könnyen tudtam idomulni a beszélgetéseikhez. De engem már akkor is a zene érdekelt igazán, nem a körítés. Nem mondom, hogy azt gyerekesnek tartottam, mert ez nem lenne igaz, de nem izgatott. Az új lemez demóira voltam rákattanva, amik nagyon előremutatónak tűntek.
Euronymous
Hogy miért történhetett ez? Biztos benne volt a rivalizálás, de ez akkor nekem nem jött le. Ezért is sokkolt a hír, amikor megtudtam, mi történt. A lemezfelvétel után hazajöttem, és telefonon tartottam a kapcsolatot Euronymous-al. Úgy gondoltam, ez volt a legszuperebb út az életemben: „Euronymous” ki akarja adni a Tormentort, az elektronikus zenekarom, a Plasma Pool lemezét Varg szeretné megjelentetni, és még a Mayhemet is csináljuk. Aztán egyik nap kérdezi egy barátom, hallottam-e, hogy meghalt a Mayhem gitárosa. Mondom, rosszul ismered a sztorit, az előző énekes lett öngyilkos, nem a gitáros halt meg. Tovább erősködött, ezért vettem egy Metallica Hungaricát, és az apró hírek közt ott volt, hogy Varg Vikernes megölte „Euronymous”-t. Sokkot kaptam. Nem akartam elhinni, hogy megtörtént. Meg is állt a zenekar egy időre.”
Varg Vikernes a '90-es évek elején
A norvég black metalban az éj fekete zenéhez gyakran sátánista arculat társult. Bár ez általában tényleg csak polgárpukkasztó imidzs volt, páran komolyan vették az ideológiát, és „a keresztény hatalom elleni lázadásból” felgyújtottak számos norvég templomot. A média szenzációs riportokban számolt be a „sátánista terrorakciókról” még azután is, hogy a rendőrség nem talált valódi sátánizmusra utaló nyomokat. A sokáig sötétben tapogatózó rendőrök végül úgy találtak rá a fő felelősre, Varg Vikernesre, hogy az maga árulta el egy norvég újságban, hogy a black metalos közösség tagjai felelősek a templom égetésekért. A rendőrség még ekkor sem tudta rábizonyítani a bűntetteket, Varg viszont elérte célját, mert nyilatkozatával ráirányította a figyelmet zenekaraira, a Mayhemre és a Burzumra. Lépését a társai mégsem díjazták, mert ezek után óriási médiafigyelem és közutálat irányult az underground közösségre. A színtér másik vezetőjével, a Mayhem gitárosával, „Euronymous”-al annyira megromlott Varg viszonya, hogy az végül gyilkosságig fajult. Varg megkéselte zenésztársát, de a helyszínen megtalálták az ujjlenyomatait, és a Norvégiában kiszabható maximális büntetést, azaz 21 év börtönt rótták ki rá gyilkosságért és három templom felgyújtásáért (ennyit tudtak rábizonyítani). Varg 15 év letöltése után, 2009-ben szabadult.
Varg Vikernes napjainkban
Arról, hogy „Dead” halott fotója később egy Mayhem kalózlemez borítója lett, Attila a következő képen vélekedik: „Azon nagyon kiakadtunk. Sokan azt hiszik, ez „Euronymous” műve, pedig a halála után történt. Lehet, hogy tényleg szerette volna plakátokon vagy flyereken használni ezt a képet, de az biztos, hogy nem tette volna rá egy borítóra. Vagy egy rajongó csinálhatta, vagy egy nagy kiadó főnöke stikában, aki így akart hasznot húzni a zenekarból. Mivel ez a fotó ritkaság volt, amit nagyon kevés ember látott, van egy tippem, melyik opció lehetett… Aláírni sem szoktuk ezt a lemezt, ha dedikálni hozzák, mert az nagyon nincs rendben, hogy valaki hasznot húz a barátunk szétloccsantott fejéből, és kiad valami szar próbafelvételt, amit mi soha nem hoztunk volna nyilvánosságra.”
A történtek után a Mayhem romokban hevert. A tagok vagy meghaltak, vagy börtönbe kerültek, csak Hellhammer és én maradtunk. Eleinte szó sem lehetett arról, hogy megjelenjen a lemez. „Euronymous” szülei ellenezték, hiszen a fiuk gyilkosa is játszott rajta. Hellhammer-nek kellett kiharcolnia, hogy legyen egyáltalán lemez. A szülők azt szerették volna, hogy levegyék Varg basszusgitár sávjait a lemezről, Hellhammer végül csak lehalkította azokat. Amikor végül 1994-ben megjelent a De Mysteriis Dom Sathanas, akkora hatást gyakorolt, hogy az sok kaput megnyitott a black metal zenekarok előtt.
A történtek később az író társadalmat is meginspirálták, amely végül a „Lords Of Chaos” megírásához vezetett. A könyv 2003-ban jelent meg. És igaz a Mayhem helyenként pontatlannak tartja a könyvet, ennek ellenére kiugróan nagy sikert aratott, ami nem sokkal megjelenése után bestsellers-é is avanzsálódott.
A „De Mysteriis Dom Sathanas” album már 1993-ban elkészül és ha hányattatottan is, de 1994-ben megjelennie is sikerült. Mégis az album első turnéjára 2014-ben került sor. Az okokat Attila így foglalta össze: „Mindig tervbe volt véve, hogy meg kéne csinálni ezt, de valahogy az idő meg a hely nem volt alkalmas, vagy inkább így mondanám, a felállás nem volt annyira stabil a Mayhem-ben. Blasphemer nagyon jó gitáros, de ő elzárkózott, nem annyira volt oda az ötletért, érthető módon. Mondjuk én szerettem volna már akkor, hogy ezt megturnéztassuk, de azzal is egyetértettem, hogy az időzítés nem alkalmas. Aztán amikor ő kiszállt, akkor jött-ment egy-két gitáros, de valahogy nem volt elég stabil a felállás. Most pedig a Morten-nel meg Charles-al valahogy teljesen a helyére kerültek a dolgok. És akkor csak valahogy jött ez az ötlet. Igazából nem volt nagyon megtervezve, de valahogy mindig a levegőben volt, úgyhogy úgy döntöttünk a végén, hogy jó, akkor csináljuk meg most.”
Egy és fél évtizeddel a történetet felölelő könyv után, a filmesek világa is érdeklődni kezdett a történet iránt. Meg is született egy film elkészítésének az ötlete. A mozit Magyarországon forgatták és nem mellesleg Csihar Attila fia, Csihar Arion is szerepet kapott, méghozzá apja szerepében. A Mayhem elzárkózik a Lords of Chaos filmtől, mert nem az ő koncepciójuk alapján készült, ezért nem is akartak semmilyen szinten részt venni benne. A Mayhem nóták azonban mégis felcsendülnek az alkotásban, igaz helyenként egy másik banda által játszva. Attilának a filmről a véleménye pedig tömören: „Szo-szo”.
Hiába vette ki Attila a részét ebből, a tagadhatatlanul minden idők, egyik leghíresebb black metal lemezéből, soha nem részesült annak jogdíjaiból, hiába volt írásos bizonyítéka is a megegyezésről. A kiadó nagyot kaszált, Attila viszont évekkel később annyit tudott csak elérni, egy csapat norvég ügyvéd segítségével, hogy limitált példányban kiadhassa azt az öt számot, amit anno a stúdióban ő maga rögzített kazettára a felvételek készítése során. Így született meg a „Life Eternal”, amely a saját kiadójánál, a Saturnus Productions gondozásában jelent meg 2020-ban.
Igyekeztünk az eseményeket a lehető legkomplexebb módon bemutatni. Így ehhez minden elérhető információt felhasználtunk, ami segített tovább kerekíteni az írást. Így 24.hu - Bielik István, Lángoló Gitárok - Goldmann-Görög Viktor, Kronos Mortus - Cryonus, Magyar Narancs - Kocsács Marcel, HammerWorld - Soós Tamás, Metal.hu, Index - Kovács Bálint, Azonnali - Fekő Ádám korábbi munkáiból is merítettünk.
RockerBel,,l
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
