Bejelentkezés

x
Search & Filters

Old Time Rock ’N’ Roll – Ötvözd össze a Bluest, a Rock ’N’ Roll-t és a Jazz-t. Az eredmény Jack Bruce



„Egy korszak ezennel lezárult.” – írja Jack Bruce-ról való megemlékezésében a Black Sabbath kiválósága, Geezer Butler. A Cream legendás basszusgitáros/énekese 71 évesen a napokban hunyt el hatalmas veszteséget okozva ezzel a világ Rock ’N’ Roll történelmének.

Skóciában született 1943. május 14-én. Fiatalkorában rengeteget utaztak, így Jack tizennégy különböző iskolában tanult, végül ösztöndíjat nyert Skót Királyi Akadémia zene és dráma tagozatára, ahol cselló szakra járt. Már az akadémiai évei alatt is zenével kereste kenyerét, a Jim McHarg Scotsville Jazzband-ben játszott, de ezt az iskola nem nézte jó szemmel így választás elé állítótták: Vagy abbahagyja a zenélést, vagy el kell mennie az iskolából. A választ tudjuk.

Érettségije után Olaszországban is turnézott, sőt a későbbi Rolling Stones dobossal, Charlie Watts-al is zenélt egy bandában a ’60-as évek elején. A Cream-et 1966-ban hozták össze Eric Clapton gitárossal, és Ginger Baker dobossal, Clapton ötletéből adódóan, aki akkoriban látta Buddy Guy-t zenélni és ráeszmélt, hogy egy trió felállásból is nagyon sokat ki lehet hozni. A megalakulásnál egyébként Baker és Bruce nem igazán szimpatizáltak egymással. A sajtó már supergroup-ként jelölte meg őket, hiszen Clapton és Bruce együtt játszottak John Mayall együttesében a John Mayall & The Bluesbakers-ben. A power trio nagyon megszilárdult és olyan későbbi együttesekre voltak hatással, mint a The Jimi Hendrix Experience, a Motörhead, vagy épp a Police. A ’60-as évek végére a Cream világszintű sikereket ért el. Stadionokat töltöttek meg, és sokáig vezették a lemezeladási listákat, végül 1968-ban feloszlottak.


Bruce természetesen nem tudta abbahagyni a zenélést, számos híres zenésszel, köztük Lou Reed-del, Frank Zappa-val, és Mitch Mitchell-el zenélt közösen. Persze szólókarrierbe is belefogott, 1969-ben kiadta első saját lemezét, ”Songs for a Tailor” címmel, melyen Dick Heckstall-Smith és Jon Hiseman működött közre. Második albumának nagy részét, 1968 augusztusában írta, még a Cream feloszlása előtt. Ez volt az 1970-ben megjelent ”Things We Like”, melyet szintén a két fent említett kiváló szakember segítségével készített el. A ’70-es években több formációt alapított, számos zenész lemezén működött közre, de az évtized végére élete egy sötétebb irányba haladt.


Bruce-nak 3 felesége volt a ’70-es évek végéig. 1979-ben súlyos drogproblémák gyötörték. Rengeteg pénzt elszórt kábítószerre és kellett valaki, aki kirángatja ebből. Margrit Seyffer volt az, aki Jack negyedik feleségeként egyből elkezdte rendbe rakni a zenész üzleti dolgait. 2003-tól a saját menedzsere is lett. A ’80-as évek nagyon sikeres lett számára, játszott a Rocket 88-ban, a Montreux-i dzsessz fesztiválon Didier Lockwood és David Sancious társaságában, szájharmonikázott és énekelt a Golden Palominos egyik dalában.

 

1989-ben ismét összeállt Ginger Baker-rel és összehozták a ”Question of Time” szólólemezt. Később együtt turnéztak és felkérték Rory Gallaghert hogy csatlakozzon hozzájuk néhány dal erejéig.


’93-ban számos zenésszel közösen Kölnben megünnepelték Bruce születésnapját. A színpadon a gitár legenda Gary Moore is ott volt. Az előadás egyébként ”Cities of the Heart” címmel kiadásra került még ’93-ban. Az együttműködésnek folytatása is lett BBM (Bruce, Baker, Moore) néven power trio-t alapítottak. ”Around the Next Dream” címmel meg is jelent egy nagyon sikeres lemezük, de a régi ellentétek újra feltámadtak Baker és Bruce között, így a csapat feloszlott.

A 2000-es évek szintén zenélésben gazdagon teltek Bruce számára. Bár az évtized elején májrákot diagnosztizáltak nála, egy majdnem végzetes kimenetelű májátültetés után végül talpra tudott állni.

2005-ben egy négy alkalmas telt házas bulit adott az újra összeállt Cream, a londoni Royal Albert Hall-ban, mely később CD és DVD formájában is megjelent ”Royal Albert Hall London May 2–3–5–6 2005” címmel.

Betegségét követően 2006-ban állt igazán talpra és újra gőzerővel zenélt. Állapota annyira javult, hogy 2008-ban már egy szabadtéri koncertsorozatot is elvállalhatott. Koncertezett Japánban, az Egyesült Államokban. Újra a régi volt.

2011-ben a brit blues 50 éves fennállását ünnepelték, ahol a Big Blues Band-el lépett fel. A korábban elhunyt Gary Moore-t a fiatal titán, Joe Bonamassa helyettesítette.

Jack haláláig zenélt. A blues és a jazz körök legelismertebb előadója, az ember, aki szinte mindenhol és mindenkivel képes volt zenélni. Munkássága a jelenkor legnagyobb basszusgitárosaira is nagy hatással volt. Emléke és a zenéje örökké megmarad nekünk.


Mocsok
 
Címkék: 
jack bruce
cream