„A platánfák holdvilágos árnyékában” - Perihelion: Hold EP kritika
„szépül, bomlik az égre
fényén táncol a kék űr
szikra vetődik, lelkén bomló láncról
árad az élet, csodaszép szirmát vágyod…”
Ez a csodás versrészlet a „Feneketlen” című új Perihelion dalból van. Mint ahogy ígértem, a „Zeng” album kritikája után a friss kislemezükről is írok, mely a „Hold” nevet kapta.
4 számot rejt a közel fertályórányi korong, a 3 saját mellett még (egy eredetileg Badalamenti/Lynch által jegyzett szerzeményt) a „Sycamore Trees”-t, ami sokaknak, a hamarosan újra TV csatornákra kerülő, kultikus Twin Peaks-ből lehet ismerős. A „Feneketlen” nyitja az EP-t, hatalmas nóta (önmagukhoz mérve) sajátos slágeressége ellenére is megmarad benne a mélység. Viszonylag egyszerű felépítés jellemzi, a dallamvilág/refrén még napok után is a hallgató füleiben marad. Nem mellesleg a videoklip, amit e dalhoz forgattak, szerintem nem hogy hazánk egyik legjobb, átlagon felüli minőséget képviselő alkotása (melyre méltán büszkék lehetünk) hanem már nemzetközi szinten is elismert. Történt ugyanis, hogy a London Golden Scout International Film Festival megválasztotta az év legjobb videójának. És nem véletlenül.
A „Szárnyakon” szintén nyugodtabb, békésebb képet fest mint bármi eddigi Perihelion dal, ez valahol úgy vélem a „Hold” jellegzetessége lehet. Lassú, kimért tempók, a black metal-os vágtáknak nyoma sincs, Gyula éneke végig magasan szárnyal, inkább epikus az egész, mintha ez maga lenne a belső esszencia. A gitártémák, dallamok lenyűgözően jók. A „Hold”-ba annyira észrevétlenül csúszunk át, hogy észre se venni, csak, hogy ugrott a számláló a hifin. Éteri hangulat, az elszállós/elmélkedős kezdést egy rituális, majd post-rock-ra jellemző lüktetés veszi át, kiválóan. Valahol azt olvastam, hogy ambient-post-metal a műfaj neve, amiben a srácok utaznak (a Vágtázó Halottkémek black metal-ba oltva hasonlatot pedig ma már végképp nem értem) ebben némi igazság is lehet, de ez a 3 saját szerzemény új arcát mutatta meg a Perihelion-nak. Sokkal több rejlik bennük és bízok benne, hogy ez majd albumok, koncertek formájában hamarosan hallható/látható lesz. A kislemezt záró „Sycamore Trees” cover (A Tűz jöjj Velemből!) igazából finom hab a tortán, a legjobb helyre került és méltó feldolgozása az eredetinek.
A „Hold” az Apathia Records gondozásában jelent meg igényes digipak formájában, az artwork ismételten Costin Chioreanu műve.
Szánjatok időt és figyelmet a Perihelion-ra. Megérdemlik. A „Zeng” kritikáját itt olvashatjátok.

A zenekar facebook oldala itt elérhető.
Lupus Canis


