Bejelentkezés

x
Search & Filters

Road 10 éves jubileum - Koncertbeszámoló, 2014. március 22., Barba Negra

Az idei jubileumi évébe lépő Road zenekar rendhagyóan, az ország tíz városában tíz dupla koncerttel ünnepli 10. születésnapját. Először egy egyórás akusztikus blokkot tolnak áthangszerelve saját sláger számaikkal külön hangszerekkel, álruhákban, öttagúra bővülve (Cséry Zoli – billentyű, Zanzibár, Subcribe), amire már egyszer volt példa a Petőfi Rádióban studiójában két éve pár kiválasztott rajongó előtt. Ezzel elkábítják a szájtáti közönséget, majd jön egy előzenekar, itt a Negrában gyöngyösi csajtrió, a Dorothy. Ha az eddigi látvány, hangzás által elvarázsolt rock rajongó népnek ez nem lett volna elég, mindezek után két óra alatt „szétzúzzák”őket. Hála az Úrnak, ott voltunk a fiammal, és erről írtam egy kis beszámolót, mert a szó elszáll, az írás megmarad.

 


A meghirdetett időpontra, fél kilencre már úgy néz ki a Negra hajója, mint egy afrikai menekült szállító. Még a csilláron is lógnak! Pörög a merch pult ezerrel (200 a matrica,10 ezer a zenekaros hosszú ujjú). Ragad a padló a kilötyögött piától, jó az indítás. Megjönnek a „Zoránnak” öltözött Roadok, pár keresetlen szó és jön a kilenc számos akusztik. De nem ám az ami két éve volt! A felfrissített verzió! Vevő a nép, buzdítani sem kell, megy a közös nótázás. Marha jól szól, egyértelmű siker. a „Ne mond”-dal nyitnak, majd aki szabad, annak megint nyár van rockabillyben.

 

 

Erős a track, mit mondjak. Csendben átváltoznak, majd szülnek nekünk egy korcsot (Emberteremtő), valami „Nagyon hideg kéket”. Beszarás. Így élőben is brutális, nem csak a U-tubeon! Akinek ez „Nem elég” az megkapja a „Világcsavargó”-t akusztikban. Kis döbbenet, amíg átáll a Dorothy, már így is zeneileg mellbevágós a buli, most jön a jó zúzás mellé a szemlegeltetés. A csajok lenyomják a tíz számból álló műsorukat, a frissiben megjelent albumukról, egy Hevesi feldolgozással, és egy Road Máté feat. Dorothy nóta: „Szeress utána”, hiába, csajok, pasik, r’n roll..Már van némi pogó, body surf, azt hiszem ez mutatja a hangulatot rendesen! A szünetben Brigit ki is faggatom, mi volt az oka, hogy hangolt két szám között párszor.Mondom: Te C-ből D-be hangolsz menetközben? Baszki akkor most itt letérdelek! Erre Ő: Á, csak pontosítok. Miért így nem térdelsz le? – De. Megérdemlitek, ügyik voltatok csajok! Loholok vissza, nem egyszerű…

 


Teljesen feltüzelve várja már a közönség a megszokott Road bulit, ami tizenegy előtt el is kezdődik (hogy elröpült az idő). Nyitásnak jön a „Balhé” meg a „Te vagy az egyetlen”. Jól egymásra épülnek szövegileg is. „Kicsit könnyebb így” szétzúzni a csapdába csalt közönséget (ha már így kezdtem a mesém). El van varázsolva mindenki, együtt lessük Máté szavait, „még, még, még”! Teljesen „felpörögve” mindenki, pogóóó, „táncolj velünk”: „Go és vissza három”. Akinek ez így „Nem elég”, mert minden „Rólunk szól, s a lelkekben nyár van megint” csak most már nem akusztikban. Hát Uraim, Nektek mindent szabad, így égig érhet az akarat! Jöhetnek a fojtogató csajok a sötétben (Fojts meg), micsoda környék! Á, inkább „Tünj el” bébi, itt szülinap van, a Roadok ünnepelnek a megigézett rockerekkel: Birthday song, mindenki Téged ünnepel, s valóban: Őrült party lett, fogyott a vagon szesz! Mellesleg a visszaválthatós sopronis pohár komoly biznisz lett, jó páran vadásszák. Jön a ráadás három dal erejéig: Na „Ne mond”…”Egyszer élünk” és „Nem kell más” zúzósan.

 


Összegezve az egészet: Még hogy a rock zenészek csak három akkordot tudnak! Akinek kétségei lettek volna, most az akusztikon effektek nélkül is bebizonyította a domoszlói banda, hogy piszkosul értenek a zenéléshez! A Road „kinőtte” magát! Helyük abszolút a magyar zenei élmezőnyben van. Bár nincs kalapom, rohadjak meg, veszek egyet és megemelem előttetek Máté! Ezt az akusztik verziót érdemes lenne megfuttatni a lemez piacon Uraim! Vagy dvd-n valamelyik dupla bulit kiadni (talán ezt?)… Aki nem volt még a jubileumi koncert valamelyikén, négy alkalommal még megteheti. Sürgősen vegye meg a jegyét elővételben, mert eddig minden helyszínen kint volt: MINDEN JEGY ELKELT!, s páran kint rekedtek! Azt hiszem,ez magáért beszél. Köszönöm az estét, az élményt! S, mivel meseként kezdtem, így is legyen vége: „Maradj ember, őszinte tiszta fejjel! Tanulj meg élni! Adni is, nem csak kérni. Így leszel halhatatlan”. Mi ebből a tanulság? - (mert minden mesének van egy tanulsága) Heves megye Roadjai sokáig élnek, és soha nem mennek nyugdíjba, mert aki szabad…

 

 

 

Juhász Peti
 

Címkék: 
Road
Dorothy