Sodró dinamikájú, markáns, ütős, gondolatébresztő zenei világ - Ozone Mama: 'Cosmos Calling' lemezkritika
A zenekar 2015-ös albuma, a Sonic Glory „behúzta” a legrangosabb itthoni zenei elismerések egyikét, a kemény rock kategória Fonogram díját, így fokozott várakozás előzte meg a hazai rockéletet követő közönség körében az Ozone Mama új albumának megjelenését.
Mindenféle más együttesek életéből ismert verzió elképzelhető volt: a hazai és nemzetközi sikerek lebénítják a gárdát...önismétlővé válnak, túlzottan ragaszkodni fognak zenéjük bevált elemeihez....ellenkezőleg, valamiféle újítási kényszer vesz erőt rajtuk és erőltetett önmegvalósító próbálkozásokkal „lepik meg” a közönséget...
Tessék megnyugodni! A Cosmos Calling című új anyag az Ozone Mama zenéjének minden erényét továbbviszi, azzal, hogy az összprodukció talán még érettebb, kiforrottabb, mint korábban.
Sokan leírták már az Ozone Mamával kapcsolatban, hogy zenei gyökereik milyen szinten hatolnak le a rock első nagy korszakáig, a Led Zeppelin-ig pl. Igaz. Leírták már azt is előttem, hogy a The Black Crowes, a Cult, a Trouble muzsikájának hatása is ott vibrál a zenéjükben. Ez is igaz. És persze rengeteg mozzanat mindabból, ami a rockban a 90-es évek óta történt.
E sorok írójának mindezeken túl az ejtette meg a szívét, hogy az említettek alatt, fölött és mellett felfedezni vélte egy Magyarországon kevésbé ismert amerikai irányzat, nevezetesen a southern-rock hatását, mely történetesen e sorok írójának titkos kedvence. A címadó Cosmos Calling-ban és a The Alchemist című nótában éreztem egyértelműen azt a fajta vagabond törvényen kívüli (Outlaws) feelinget, ami ennek a stílusnak a legjobbjait jellemzi.
Számról számra ugyanakkor nem szeretném méltatni az albumot, annál is inkább, mert egységes egésznek érzem, amiből kiemelni egyes darabokat nem szeretnék. Amellett azért nem lehet elmenni, ahogy a Moon Pilot című szám zárja az albumot – az egy katartikus 10-es, zenei-szerkesztési mestermunka.
Remélem már az eddig írtakból is kiderült, mi az, ami a legérdekesebb az Ozone Mama zenéjében: semmilyen rockmúzeum jellege nincsen, abszolút jelenkori muzsika, de minden erőltetett modernkedés nélkül. Felvállalva a műfaj múltját építenek mának szóló, sodró dinamikájú, markáns, ütős, de egyben gondolatébresztő zenei világot. Mivel a jelen írás nem csak az új album megjelenését van hivatva jelezni, hanem ennek bemutató koncertjét is célja beharangozni, meg kell említenem, hogy az a sodrás, ami már az anyag hallgatása közben is elkapott, élőben feltehetőleg kábé 100x-os hatású lesz! – ennek a stílusnak és zenei, zenészi hozzáállásnak sava borsa, csúcsa, igazi beteljesítője mindig az élőzene!
A Cosmos Calling' album dallistája:
01. Evil Ways
02. Straight On Till Morning Lihgt
03. Doppelganger
04. High Ride
05. Feel So Alive
06. Shout At The Sky
07. Cosmos Calling
08. Freedom Fighters
09. Cold Light Of Day
10. The Alchemist
11. Moon Pilot
- Pt.1. In Search Of Shangri-La
- Pt.2. The Void
Csak buzdítani tudom azokat, akik soraimat olvassák, hogy hallgassanak bele (de figyelmesen!) az Ozone Mama új albumába, ugyanis aki szentel ennek a kozmikus hívásnak pár percet, az biztos, hogy koncerten is látni akarja majd az zenekart...
És lehet! A lemezbemutatóra az A38 Hajón kerül sor február 17-én!
El Bandi
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
