A tökök sosem alszanak: Helloween 40 éves jubileum az Arénában (koncertbeszámoló) – 2025.10.26., Budapest Aréna
Helloween, Beast In Black – 2025.10.26., Budapest Aréna
Nem túlzás azt állítani, hogy igazi power metal ünnepre készülhettünk vasárnap este, hiszen a Helloween – elsősorban – abból az apropóból turnézik, hogy 40 éves lett a zenekar, különleges vendégként pedig a Beast In Black sorakozott fel melléjük, akik szintén elég komoly névnek számítanak már, így borítékolható volt, hogy a műfaj szerelmesei nem lesznek csalódottak.
Nem meglepő, hogy a koncertet hatalmas érdeklődés övezte és bár az Arénában ezúttal a már sokszor látott „lefelezős” megoldást alkalmazták, azért így is jó pár ezer metalos gyűlt össze és gyakorlatilag teljes telt ház fogadta a zenekarokat. A Beast In Black-et valószínűleg már senkinek sem kell bemutatni, ráadásul – bár alapvetően finn csapatról van szó – a felállás sokszínű és nemzetközi, és számunkra nyilván nem elhanyagolható tény, hogy itt játszik a két „világjáró” Máténk egyike, hiszen míg Bodor Máté az Alestorm-mal turnézik mindenfelé, Molnár Máté a tíz évvel ezelőtti kezdetektől fogva a Beast In Black basszusgitárosa. A bandát többször is láthatta már a hazai közönség – csak a Nightwish vendégeként kétszer léptek fel a Budapest Arénában – így az újdonság varázsa a jelenlévők egy részénél értelemszerűen elmaradt, de azért ettől függetlenül is nagyot dobbanhatott a szívünk, amikor a zenekar színpadra lépett.
Annál is inkább, mert a Beast In Black zenéje élőben különösen jól működik. Bevallom, otthon nem hallgatom rendszeresen a dalaikat, koncerten azonban már harmadszor volt szerencsém hozzájuk és ezúttal is magával ragadott a produkciójuk. A hazai vonatkozás miatt persze Mátét kiemelt figyelem övezte, de nem vitás, hogy az együttes legnagyobb jelensége a görög frontember, Yannis Papadopoulos, aki egyrészt igazi showman, másrészt pedig elképesztő hangi adottságokkal és hangterjedelemmel rendelkezik, amit meg is csillogtat az olyan dalokban, mint a Cry Out For a Hero, a Blind And Frozen, vagy éppen a No Surrender. A zenekarnak ezúttal nagyjából egy óra jutott, de ha valaki ezt kevesellte volna, jó hír, hogy a Beast In Black jövőre önálló turnéval tér vissza Budapestre, egész pontosan 2026. november 1-jén a Barba Negrába.
A Beast In Black remek felvezetésnek bizonyult, de azért egyértelműen érződött, hogy a közönség elsősorban a Helloween-re várt, ami persze nem is csoda, hiszen nemrég jelent meg a Giants & Monsters című új album, emellett pedig a 40 éves jubileum is garanciát jelentett a különleges setlistre.
Bármilyen hihetetlen is – és meglehet, hogy eleinte nem is sokan fogadtak volna erre nagyobb téttel – lassan már tíz éve van együtt az úgynevezett Pumpkins United felállás, azaz Michael Kiske, Andi Deris, Kai Hansen, Michael Weikath, Markus Grosskopf, Sascha Gerstner és Daniel Löble, egy ilyen összetételű zenekar pedig gyakorlatilag bármit csinálhatna a színpadon, biztosan lenne rá kereslet. A Helloween persze nem éri be akármivel és már az első percekben egyértelműen jelezték, hogy itt bizony semmin sem fognak spórolni, hiszen azelőtt kaptunk egy kisebb tűzijátékot – szó szerint és átvitt értelemben is – hogy a banda egyáltalán színpadra lépett volna, a March Of Time pedig zeneileg is nagyszerűen megadta az alaphangot az egész koncerthez.
Tökéletes setlist valószínűleg nem létezik, hiszen mindenkinek megvannak a maga személyes kedvencei, amelyek közül biztos ezúttal is voltak kimaradók, de a Helloween a lehetőségekhez képest és az észszerűség határain belül mégiscsak egy gyakorlatilag hibátlan, közel két és fél órás koncertprogramot rakott össze, amelyben olyan daloknak is helyet szorítottak, amiket a jelenlegi turné előtt évek, sőt, bizonyos esetekben évtizedek óta nem játszottak élőben. Akár az összes ilyet fel lehetne sorolni, de a legnagyobb dobás alighanem a Twilight Of The Gods volt, ami 1987 után került vissza a repertoárba, Michael Kiske pedig felvezetésként azt is megjegyezte, hogy mindössze 18 éves volt, amikor annak idején felénekelte a stúdióban.
Azonban ha az este legemlékezetesebb pillanatát kellene kiválasztanom, számomra mégsem ez volt az, hanem az In The Middle Of A Heartbeat-ből és az A Tale That Wasn’t Right első feléből álló akusztikus blokk, amelyben előbb Michael Kiske kísérte Andi Deris-t, majd pedig szerepet cseréltek. Az érzelmes pillanatok közé azért egy kis poén is belefért: az énekesek szerint ugyanis azért volt szükség arra, hogy a gitározást is magukra vállalják, mert a többiek nem bírták tovább cigiszünet nélkül.
A múlt mellett jól megfért a jelen is, azaz a már említett Giants & Monsters lemez, amelyről négy dal hangzott el, ezek közül talán a This Is Tokyo és az A Little Is A Little Too Much működött a legjobban élőben, de azért most még nehéz lenne megtippelni, hogy hosszabb távon mi marad majd bent a setlistben.
A koncert végén természetesen csupa klasszikus sorakozott: az Eagle Fly Free, a Power, a Dr. Stein és a Keeper Of The Seven Keys részlete önállóan is nagyot szólt volna, egymás után pedig végképp akkorát szóltak, hogy mindenki megnyalhatta mind a tíz ujját, aki kedveli a műfajt és a zenekart.
A Budapest Arénában megbizonyosodhattunk róla, hogy a Pumpkins United felállás továbbra is megunhatatlan, a jelenlegi koncertprogrammal együtt pedig különösen olyan élményt nyújt, amit látni és hallani kell.
A koncerten elhangzott dalok:
01. March Of Time
02. The King For A 1000 Years
03. Future World
04. This Is Tokyo
05. We Burn
06. Twilight Of The Gods
07. Ride The Sky
08. Into The Sun
09. Hey Lord!
10. Universe (Gravity For Hearts)
11. Hell Was Made In Heaven
12. I Want Out
13. In The Middle Of A Heartbeat (akusztikus)
14. A Tale That Wasn't Right (akusztikus)
15. A Little Is A Little Too Much
16. Heavy Metal (Is The Law)
17. Halloween
18. Eagle Fly Free
19. Power
20. Dr. Stein
21. Keeper Of The Seven Keys (részlet)
Tóth Mátyás
Fotók: Béres Máté (A teljes galériához klikk ide!)
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
