Bejelentkezés

x
Search & Filters

A vérbeli rock – ezúttal – Finnországból jön! Ben Granfelt: Another Day lemezkritika

Csodálkoztok? Én nem csodálkozom. (Nem mintha már bármin is, ennyi idősen.) Már-már több, ízlésem szerint való finn zenekart ismerek, mint pl. amerikait. A finnekre jellemző lelki érzékenység (aki látta Jim Jarmusch Éjszaka a Földön /Night on Earth/ című 1991-es filmjét, sejtheti, miről beszélek) és a magas fokú finn zeneoktatás kölcsönhatásának gyümölcsei bizony, jócskán beértek mára.

Mondom ezt annak ellenére, hogy a rutinos gitáros Ben Granfelt saját zenekarával még nem volt alkalmam találkozni – sem lemezen, sem pedig személyesen. Sajnos. Utóbbira kétszer is lett volna esélyem, a legutóbbi évek Gary Moore-emlékestje kapcsán. Örülök, hogy a legutóbbi albuma okán megadatott számomra az újabb sansz, hiszen Ben Granfelt több, mint nagyszerű muzsikus.

A finn paródia-bandában, a Leningrad Cowboysban (amivel én inkább a Laibach-kal, mint sem a Toy Dolls-szal vonnék bármiféle párhuzamot) történt „felnőtté válást” követően szakmailag aligha a véletlen kategóriájába tartoznak a ma tán kissé alulértékelt Wishbone Ash-ben eltöltött évei. A változatosság hiányára tehát nem lehetett panasza tehát Bennek, a saját neve alatt indult karriere előtt. Azt hiszem, utána sem, pedig mostanra a 13. saját neve alatt futó lemezét készítette el! Sőt.

Az Another Day helye különleges: nem kevesebb, mint a beérett (és beérkezett?) muzsikus munkájának lemezre préselt nyomata. Nem hagy helyet a példaképek egy-egy száma feldolgozásának, holott ez korábban jellemző volt rá. Immár készen áll kizárólagosan a saját dalaival megmutatkozni (egyik-másik szövegét is maga írta), és készen áll hengerelni velük!

És meg is teszi! A nyitó Hangmans Tree blues-hatású rockja élő példája annak, hogy mért szeretjük annyira ezt a műfajt – és talán az Erja Lyytinennek kifejezett köszönete (a lemezborítón, hol máshol) megerősíti mindezt. A sodró lendületű, de nem meglepetés-mentes címadó nóta a trió minden erényét megcsillantja aztán, az erőtejesen feszes ritmizálástól kezdve a csapategységen át a rövid, de míves gitárszólókig – mégpedig világszínvonalon! Nem mintha később alább adnák, egyetlen percre akár.

 

 

A Wayward Child érzelem-központú dallamot vezet fel, nem feledve a korábbi nótákban felvezetett zenei erényeket, megunhatatlan gitárszólóval fejelve meg és foglalva össze azokat. A Shine Like The Sun Over Me – egyéb megoldás híján – alig egyetlen lépést megtéve, de azt jó irányba – folytatja a megrajzolni kezdett zenei ívet. Az instrumentális tulajdonképpeni gitárszólót, a lírai Endlesst akár a végtelenségig elhallgatnánk. Ez azokból az alkotásokból való, amelyeket abbahagyni lehet csak, befejezni nem. Hát, így jártunk…

 

 

Innen aligha lehet élesen váltani, egy finom, ne nem igazán könnyed blues-rockkal (Open Road, Open Rock), mégis előbbre lépve, sőt, hanem megadva a módját alaposan! Aztán a Heart On Your Sleeve vagy a Pink Floyd tisztelete irányába mutat-e vagy sem, mindegy is, de észrevétlen nem marad a szám a lemezen, annyi szent. Kell nekünk ez a nóta is! A Rocking The Boat – ahogyan a cím sejteti – igazi rock a fedélzeten, és ezzel még nem mondtam semmit, amíg nem olvastad el az utolsó bekezdést. A Sweet Love lírája nem csöpög az érzelgősségtől, ezért aligha véletlen, hogy helyet kapott ezen a lemezen. Igaz ami igaz: a vége felé el is lehet andalogni rajta. A You Are What You Is pedig levezeti a felgyülemlett feszkót és ha kell, hazavezet végül. Soha rosszabb finálét! Kinek lenne kedve idő előtt a ruhatárhoz indulnia, ha a Ben Grandfelt-koncert ezzel a nótával fejeződne be? Mert akár ez is elkövetkezhet.

 

Az 'Another Day' album dallistája:

 

01. Hangmans Tree     
02. Another Day     
03. Wayward Child     
04. Shine Like The Sun Over Me     
05. Endless     
06. Open Road     
07. Heart On Your Sleeve     
08. Rocking the Boat     
09. Sweet Love     
10. You Are What You Is

 

 

Igen. Egy (alkotó)ereje teljében lévő, kreatív rock-gitárossal és kicsi, de csili-erős, alaposan összecsiszolódott csapatával találkozhatunk ugyanis február 6-án este, az A38 hajón. Facebook esemény itt!

 

A 2015-ös emlékestről egy felvételt itt megtekinthettek:

 

 

Olasz