A zene repülő szőnyegére terelt bennünket az iLAND a MOMkultban - 2022.09.06. (koncertbeszámoló)
iLAND lemezbemutató koncert – 2022. szeptember 6., Budapest, MOMkult
iLAND lemezbemutató koncerten jártam a MOMkultban, és akkora élménnyel gazdagodtam, amit bármikor szívesen átélnék újra. Ha a fiúk a jövőben a kedves olvasók közelében játszanak, senki ne hagyja ki a koncertjüket, mert nagyon megéri az a két óra önfeledt zenei utazás!
Már magától a helytől is nosztalgikus emlékek törtek fel bennem, ugyanis nagyon régen jártam ilyen, kifejezetten csak a zenére fókuszáló előadáson. Utoljára tizenévesen, még a szentesi színházteremben voltak hasonló élményeim, többek között éppen egy East koncerten is: semmi látvány, csak néhány lámpa, csillogó hangszerek és a zene varázslata.
Nem véletlen a zenekar említése, hiszen az iLand tagjai az East hagyatékát viszik tovább, méghozzá úgy, hogy Pálvölgyi Géza, Dorozsmai Péter, Takáts Tamás és Madarász Gábor hosszú évekig játszottak együtt az anyazenekarban, s most ugyanazon a járt úton mennek tovább, csak már kicsit érettebb fejjel, gazdagabb tudással, de nagyon jó arányérzékkel lavírozva a progresszív és a könnyen befogadható muzsika határán. Természetesen nem feledkezhetünk meg a legújabb tagról sem, annál is inkább, mert Kontor Tamás ezúttal basszusgitáron lett méltó társa a többieknek, az iLAND pedig immár ennek az ötösfogatnak a közös gyermeke.
A műsor este hét után néhány perccel kezdődött, három új tétellel. A dalok nagyon rendben vannak, és helyenként felsejlik bennük egy kis Genesis, sőt, valamennyi Pink Floyd is. A zenészek érezhetően nagyon koncentráltak voltak, a hangosítás pedig remekül sikerült, minden kiválóan szólt. A zenekar már az első dal után olyan vastapsot kapott, hogy Madi a képzeletbeli óráját mutatta hátra Pálvölgyi Gézának és Dorozsmai Péternek, jelezve, hogy így talán nem is végeznek ma este. A közönség elismerése persze teljesen indokolt volt, mivel a zenészek valóban beletettek a produktumba mindent, amit ott és akkor lehetett.
Pálvölgyi Gáza, Madarász Gábor, Takáts Tamás
A koncert abból a szempontból nem klasszikus értelemben vett lemezbemutató volt, hogy teljesen elkülönültek volna az új szerzemények és a régi slágerek, hanem szépen vegyítették a dalokat, amelyek közt sorjáztak az Eastben alkotott csodák is, vagyis a tagok jó kémikusok módjára kiváló arányérzékkel keverték az újat a régivel. Szerencsére nem is lett volna indokolt különbséget tenniük és határvonalat húzniuk az akkori és a mostani közösen alkotott műveik között, mert az iLAND-nél is magasan van az a bizonyos léc az új nótákban.
Takáts Tamás hangja közel volt a tökéleteshez. Olyan, mint az a bizonyos jó bor: az évek elteltével ugyan kicsit érettebb és vastagabb lett, de továbbra is nagyon jól szól. Pálvölgyi Géza billentyűs témái hol a könnyeket csalták ki az ember szeméből, hol pedig a zene repülő szőnyegére tereltek bennünket, és vittek magukkal, különböző hangulatokba (Óóó, az a MOOG de jól is szól!). Dorozsmai Péter remek dobos: kellően emészthető témákat tesz a dalokba, és magamutogató dobszólóval sem tölti öncélúan az időt. Minden taktus a helyén volt.
Dorozsmai Péter
Madarász „Madi” Gábor kis hazánk egyik legjobb gitárosa. Ebben a formációban most a míves pengetések közepette éneklésre is adja fejét, és persze ez is megy neki… Ki érti ezt? Jelenkori játékában egyébként apró Knopfleres finomságokat véltem felfedezni.
Ismét szót ejtenék a már említett új tagról, Kontor Tamásról, akiről sokan tudjuk, hogy kiválóan énekel és gitározik, itt viszont basszuson bizonyította, hogy méltó utódja Móczán Péternek. Nem egyszerű prüntyögéseket kellett a régi dalokba beletennie, de remekül megoldotta a feladatot, és persze a már közösen alkotott iLand számokban sem egyetlen hang dominál, így Tomi ennek megfelelően kellően agyas témákat pakolt a hangfalakba és természetesen a vokálokból is alaposan kivette részét, ha már ilyen orgánumot kapott az égiektől.
Kontor Tamás
Az élő megszólalást gépről bejátszott kis női vokállal, némi billentyűvel és néhány apró gitártémával gazdagították, a színpadi produkció pedig felejthetetlen élményt nyújtott. A nézőközönség nagyon sok energiát kapott, de legalább ugyanennyit vissza is adott a zenészeknek, így mindenki gazdagabban, feltöltődve mehetett haza ezen az estén.
Minden dalt hosszú vastaps követett, ami őszinte örömöt és meghatottságot váltott ki a főszereplőkből: még Pálvölgyi művész úr is elmorzsolt néhány könnycseppet. A zenekar kétszer jött vissza, és teljesen érthető is, hogy a publikum nem akarta elengedni őket, hiszen ezt a muzsikát bármeddig lehetett volna nézni, hallgatni és érezni.
Pálvölgyi Géza
Ezek a dalok ugyanis szólnak valamiről és van mondanivalójuk, a tagok pedig zenei csemegék tömkelegét halmozzák egymásra és az érzelmeinket sem hagyják hidegen. Minden nóta remek volt, és az iLAND dalok is olyan magas színvonalat képviselnek, hogy méltán beleilleszthetők a tagok életműveibe, és bármely koncertprogramban megállnák a helyüket.
Csodálatos utazásban volt része a jelenlévőknek, és még véletlen sem az ismeretlenbe... Köszönet a szervezőknek és a MOMkultnak az élményért!
Rici
Támogatónk a Nemzeti Kulturális Alap és a Hangfoglaló Program.
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
Facebook kommentek