Ted Nugent gitárfenomén hosszú pályafutását végigkisérték a vitás ügyek és kritikák. Bár senki sem kérdőjelezi meg kivételes zenei tudását, rendszeresen támadták jobboldalisága miatt, a fegyverek imádata miatt és a vadászat iránt érzett szenvedélye miatt. Mindemellett szót kell ejteni arról, hogy Ted példás családi életet él és egyike azon kevés rockernek, akik egész karrierjük során elvetették az alkoholt és a drogokat.
Nugent Detroitban született 1948 december 13-án. A rockzene iránt már kora gyermekkorában elkezdett érdeklődni. A Rolling Stones és a Yardbirds hatására már fiatalon több zenekart alapított (Royal High Boys és Lourdes). Ezek után megalakította az Amboy Dukes zenekart, mellyel megízlelhette a sikert és sztárságot. Ebben az időben kezdett el a Gibson Byrdland gitáron játszani, mely társa lett egész karrierje során. A csapat többi tagja nem osztotta Nugent drogoktól mentes életvitelét, erről tanuskodik a "Journey to the Center of the Mind" című dal is. Erről később azt nyilatkozta Ted, hogy nem tudott róla, hogy tudatmódosító szerek hatása alatt álltak társai a dal keletkezésekor. Az együttesnek Nugent volt az egyetlen állandó tagja, körülötte folyamatosan cserélődtek az emberek. A sok tagcsere hatására a 70-es évek elején Ted Nugent & the Amboy Dukes-ra változtatták a csapat nevét.
A 70-es évek közepére Nugent úgy döntött, hogy teljesen dobja az együttes nevét és saját nevén folytatta karrierér. Át akarta venni teljesen az irányítást és ez természetesen nem nagyon tetszett a többieknek, több demokráciát akartak. Ennek eredményeképp 1976-ban kilépett St. Holmes, az énekes és a helyét egy ismeretlen fiú, egy bizonyos Meat Loaf lépett be. A 70-es évek végére a Ted Nugent volt az egyik legkeresettebb rockbanda. Nugent a koncerteken barlangi embernek öltözve állt ki a színpadra és Tarzan-üvöltéssel köszöntötte közönségét. A siker ellenérre a bandatagok nem voltak felhőtlenül boldogok és otthagyták Nugentet. 1980-ra gyakorlatilag tönkrement.
A 80-as években mindenesetre folytatta a turnézás és albumokat is adott ki átállt a dallamos pop-metal műfajra az addigi nyers és ordibálós zene helyett és ez sikerre vezetett. Ebben az időszakban kipróbálta magát a színészi pályán is, A Miami Vice sorozat egyik epizódjában egy drogdílert alakított (érdekes, hogy pont ő játszott drogdílert). A dekád végén csatlakozott a Damn Yankees szupergruphoz egy lemez erejéig.
Ezután visszakanyarodott szólókarrierjéhez és azóta is lemezeket jelentet meg. A zenén kívül bekapcsolódott a politikába, egy nagy hallgatottságú reggeli rádióműsort vezet Detroitban, van saját vadásztársasága és fegyverüzlete, kinevezték a Nemzeti Fegyver Társulás egyik vezetőjévé és különböző magazinokban cikkeket jelentet meg. 2001-ben megírta önéletrajzi könyvét.
