A magyar népi hitvilágban, mondákban és mesékben a 3 és 7 számok mellett a 9-es a leggyakrabban előforduló szám, ami úgymond mágikus erővel rendelkezik. A hármas szám többszöröseként, gyógyító erővel is bír, emellett általában még tárgyak számát is jelöli: „kilenc fajta füvet, kilenc sírról földet, kilenc házból való lisztet, kilenc tetűt, kilenc árpaszemet kell felhasználni a gyógyításban.”

A napfény városában, Szegeden alakult Real Lies nem oly rég megjelent bemutatkozó lemezét, a „9”-et fogom a kezemben, amelyet a cikk alatt teljes egészében meghallgathattok. A tetszetős külalakkal megáldott cd aztán a lejátszómban landol, kis háromszög benyom, a zene pedig egy rövid felvezetést követően – szinte berobban. A négy tagot számláló zenekar; Mozsár Mátyás (dob), Nagy Gergely (basszusgitár), Szabó Attila (gitár/ének), és Váczi Balázs (ének/gitár) a modern felfogású rock zene mellett tette le a voksát immáron 10 éve. Miközben a trackeket hallgatom, az az érzésem támad, hogy szinte mindegyik dalba igyekeztek a fiúk valami fogós témát belecsempészni: például a kettes dal, a „46.2452N / 20.1646E” tört lüktetése, a hármas dal, a „Prizmaállandó” gitártémái vagy a mondjuk az elszállós, enyhén frusztrált feelinget árasztó 6. dal, a „Bont” is. Ez amúgy a kedvencem a kilencből, simán megállná a helyét akár a Petőfi Rádióban, remekül megírt sajátos hangulata van. Utoljára, a már sajnos földbeállt Isten Háta Mögött zenekarnál hallottam ilyet. Emlékezetes darab. Váczi Balázs énekhangja pedig tökös, erőteljes, pár helyen szépen ki is ereszti a hangját, ezeket jól esik hallgatni, van bennük kraft.

Persze vannak tagadhatatlan hatások, a Tool-t és az Audioslave-et említeném meg leginkább, mindezt nyakon öntve egy adag alternatív modernséggel, míg itthon az Angertea-val és Shapat Terror-ral tudnám rokonítatni őket. Nem megkerülhetetlen még Josh Homme, Billy Corgan és Tom Morello személye sem (Ők a gitártémákban néha visszaköszönnek a srácoknak, hogy: „Halló-halló!”) de ami miatt mégis szerethetővé válik a Real Lies zenéje az az, hogy mertek dalokat írni. Néhol egy-két rész erejéig beugrik még a japán nemzetiségű, instrumentális rock zenét játszó Mono neve és ez mindenképpen előnyére válik a srácoknak. Árnyaltan, de jelen van egy post-rock él is a Real Lies debüt anyagának dalaiban, de elsőre nem biztos, hogy észreveszi ezt a tisztelt hallgatóság. Az utolsó track, a „Forró És Kék, Széteső” olyan, mint egy gyors sodrású, impulzus-gazdag Jesu nóta, méltó zárása a „9”-nek.

A Vári Gábor hangmérnök vezette szegedi Black Hole Sound stúdióban rögzített lemez brutálisan szól, a szó legpozitívabb értelmében: mindent vadállat erőteljesen és tisztán hallani lehet, belemászik az arcodba a négy hangszeres emberünk keltette összes, hang és dallam. Néha moziztat, néha meg harap. Nincs gyengepont.

Visszatérve még egy gondolat erejéig a kiadvány kellemes design-jához: nem lett túlbonyolítva, de önmagába véve puritán módon szép alkotás. Így kell ezt csinálni – de nem csak a külalak a fontos, ha a zene nem volna az – és jelen esetünkben a ZENE az egyik legfontosabb és a Real Lies megmutatta, hogyan kell ezt manapság jól csinálni. Nagyon remélem, hogy nem kell sokat várnunk a következő anyagig, ugyanis a gyümölcs már beért, lehet menni, szüretelni.

Real Lies facebook oldal, bandcamp oldal.

Az albumot itt meghallgathatjátok!

Lupus Canis