Bejelentkezés

x
Search & Filters

Órási hangsúlyt kapott a zene a Stranger Things sorozatban

Ezen írás azért születhetett meg, mert egyrészt valószínűleg a tárgyát képező széria az oldal olvasói közül sokakat érdekelhet, de esetleg még nem is hallottak róla, másrészt pedig nem kevés zenei vonatkozása is van, de erről majd később. A Stranger Things ötlete a Duffer testvérpár fejéből pattant elő, melyben nem titkoltan a reneszánszát élő retro-hullámot próbálták meglovagolni – a lehető legnagyobb sikerrel: az utóbbi évek (egyik) legjobb sorozata lett az eredmény. Azért nem írom, hogy televíziós, mert a forgalmazó az amerikai Netflix, mely egy internetes szolgáltató, egyébként mára az egyik legmegbízhatóbb, ha valaki egész estés filmek helyett hosszabb sztorikban keresi a szórakozást. (A sorozat adatlapjához klikk ide!)

Az első, 8 részes évad tavaly júliusban, egy a Netflixhez hűen blokkban jelent meg, és azonnal lenyűgözött mindenkit, akinek addigra még nem lett elege a retro dolgokból. Nos, mindenkinek ajánlom figyelmébe a sorozatot, aki szándékoltan nem nézte eddig, ugyanis a legtökéletesebb módon vegyül benne Stephen King és Steven Spielberg munkássága, de gyakorlatilag a teljes ’80-as évekbeli popkultúra rengeteg utalással, a 21. századi megoldásokkal. Az aláfestő zene is a kornak megfelelő, a The Clash 'Should I Stay Or Should I Go'-ja nagy hangsúlyt kap. A történet 1983-ban játszódik a képzeletbeli Hawkins városában, Indiana államban, amikor a 12 éves Will Byers (Noah Schnapp) szerepjátékozásból hazafelé tartva rejtélyes módon eltűnik. Az évad gyakorlatilag az ő keresésével és megmentésével telik, sokat nem írhatok róla spoilermentesen, inkább megpróbálom más megközelítésből összefoglalni a lényeget. Stílusát tekintve gyakorlatilag mindenből merít egy kicsit: sci-fi, horror, thriller, kaland, tinidráma, jó adag misztikummal és borongós hangulattal fűszerezve úgy, hogy a középpontban egészen fiatal gyerekek állnak. Bizony, a játékidő nagy részét a gyerekszereplők töltik ki, el is viszik a hátukon a sorozatot mind forgatókönyvileg, mind teljesítményileg, a felnőtt karakterek gyakorlatilag a végére már félőrült édesanya (Winona Ryder) és az önpusztító seriff (David Harbour) kivételével viszonylag a háttérbe szorulnak. Az erősebb drámai vonal is a gyerekekhez kapcsolódik, felfedezés, barátság, összetartás („Friends don’t lie”), felnőtté válás, ezeket mind rajtuk keresztül kapja a néző. Mindezt ilyen formában, ennyire egységesen, zseniálisan összegyúrni úgy, hogy meglegyenek a kötelező zsánerelemek, de mégse legyen kiszámítható a végeredmény, ennél jobban talán csak David Lynch tudná. A szakmai elismerés sem maradt el, 19 Emmy-jelölésből végül 5-öt zsebeltek be a készítők.

Angol nyelvű előzetes:

 

 

A 9 epizódos második felvonás pedig éppen a napokban jött ki szintén egyszerre, szóval éppen aktuális a cikk is. Folytatást ennél jobban nem nagyon lehet elképzelni, a szereplőgárda többnyire maradt a régi, az új embereket is szépen építették be a cselekménybe. Egy évvel vagyunk az előzmények után, és az évforduló nem is múlhat el szörnyűségek nélkül. Persze itt már minden nagyobb, hangosabb és veszélyesebb, a horror elemek is direktebbek, ijesztőbbek és véresebbek, nincs meg az előző évadra jellemző lassú, rejtélyes építkezés, de hát nem is működne annyira a dolog, ha mindent ugyanúgy ellőttek volna megint. Nagyobb hangsúlyt kapnak a felnőtt szereplők, a fiatalokat szétválasztják, kapunk érdekes és meglepő párosításokat is, kevesebb a gimis dráma, a tét viszont már nem más, mint a világ megmentése. A popkultúra, kimondottan a zene még nagyobb szerephez jut, ami néhányaknak nem igazán tetszett, de én pont ellenkezőleg voltam vele. Gyakorlatilag nem telik el úgy 5 perc az egész évad során, hogy ne szólalna meg valami klasszikus, sok esetben szívet melengető dal. Van itt kérem szépen Gary Paxtontól kezdve a Queenen át a Rattig minden, köszönhetően többek között a kötelező rocker-rosszfiú karakternek. Az alább meghallgatható soundtrack ennek ékes bizonyítéka. A halloweeni cukorkagyűjtésre szellemirtóknak beöltözve érkeznek a gyerekek, közben Monster Mash szól, egy házibuliban közben a Shout At The Devil-re táncolnak a fiatalok a Mötley Crüe-től, ez pedig a legjobb választás volt a forgatókönyv párhuzamában. A Duffer fivérek tehát ismét odatették magukat, a zárásnál meg azért arra is emlékeztetnek minket, hogy a főszereplők még mindig gyerekek. Illetve arra, hogy már készül a harmadik évad, amire egy évet kell várnunk és vélhetően 1985-ben fog játszódni, én pedig epekedve várom.

 

 

Az elhangzott dalok:

 

01. Oingo Boingo - Just Another Day
02. The Romantics - Talking In Your Sleep
03. Scorpions - Rock You Like A Hurricane
04. Gary Paxton - Spooky Movies
05. Devo - Whip It
06. Ray Parker Jr. - Ghostbusters
07. Ted Nugent- WangoTango  
08. Swing Set - Blackout
09. Motley Crue - Shout at the Devil
10. Kenny Rogers & Dolly Parton- Islands in the Stream
11. Bobby Pickett - Monster Mash  
12. Duran Duran - Girls On Film
13. Whistle On The River - The Mercy Brothers
14.Jim Croce - Greatest Hits - You Don t Mess Around With Jim
15. Tones on Tail - Go!
16. Psychedelic Furs - The Ghost In You
17. Al Casey Combo - Cookin
18. Ill Repute - Clean Cut American Kid
19. This is Radio - The Clash
20. Paul Engemann - Push It To The Limit (Scarface)
21. Carroll Lloyd - Try My Love
22. Carl Weathers - You ought to be with me
23. Bobby Bare - Green, Green Grass of Home
24. Shock Therapy - Can I do what I want
25. Hittman - Metal Sport
26. The Jetzons - When The Sun Goes Down
27. Channel 3 - Strength in Numbers
28. Billie Holiday - No More
29. Philip Glass, Douglas Perry & Michael Riesman - Open the Kingdom
30. Queen- Hammer To Fall
31. Artie Shaw and His Orchestra - There Is Frost On the Moon  
32. Billie Holiday - You Better Go Now
33. Roy Orbison - Blue Bayou
34. Ratt - Round and Round
35. Bon Jovi - Runaway
36. Big Giant Circles - Outside the Realm
37. Fad Gadget - Back To Nature
38. John Carpenter & Alan Howarth - The Bank Robbery (Escape From New York)
39. The Runaways - Dead End Justice
40. Icicle Works - Whisper To A Scream
41. Jack Cook - The Love You Save May Be Your Own  
42. Metallica - The Four Horsemen
43. The Clash - Should I Stay or Should I Go
44. Barbra Streisand - The Way We Were
45. Donna Summer - I Do Believe I Fell In Love
46. Tangerine Dream - Rare Bird
47. Bobby Helms - Jingle Bell Rock
48. Pat Benatar - Love Is a Battlefield
49. Olivia Newton-John - Twist of Fate
50. Cyndi Lauper - Time After Time
51. The Police - Every Breath You Take

 

Somogyvári „Rossi” Ákos