Nyolc év után új lemezzel jelentkezik a magyar punk szcéna egyik legeredetibb zenekara, a Prosectura. A lemezt 2015. október 10-én mutatják be a Dürer Kertben. Többek között erről is kérdeztük Imre Norbit, a zenekar frontemberét, de beszélgettünk pisi-kaki-punkról, nemzeti értékmegőrzésről, és a magyar punk kiürült festékes flakonjairól is.    
 
Rockbook: A Burzsoá Nyugdíjasok mondta anno az első kazettájuk megjelenésekor, hogy a punk nem halt meg, csak megöregedett. Ennek az interjúnak több apropója van. Az egyik az, hogy tavaly 25 éves fennállását ünnepelte a zenekar. Mondhatnám, hogy megöregedtetek. Na jó, nem mondom, inkább kérdezem. Különösen a nemrég közzétett, a Bennem háló fasz c. dal tükrében. Szóval, hogy állunk az öregséggel?

Imre Norbi, Prosectura: Oh, az csodálatos lehet! Nem tudom, hiszen ez ebben a korban ez még tényleg fejben dől el. Most nem érzem magam öregnek, sőt!

Rockbook: Ha azt mondom, punk, akkor első fogalmak, amelyek felidéződnek bárkiben, a lázadás, az anarchia (nem szigorúan társadalomfilozófiai értelemben). Erre az ember leginkább fiatalon fogékony, amikor az első társadalommal való súrlódások bekövetkeznek. Olyankor ez egyfajta válasz is minderre. Ti hogyan fogtátok fel a punkot egykor és hogyan viszonyultok hozzá ma?

IN: Mint minden „normális” tiniben, bennünk is munkált ez a „haragban a világgal” feeling. Ráadásul mi még a rendszerváltozás előtt voltunk tinik, amikor ellenségképet nem nagyítóval kellett keresni. Ehhez kézenfekvő eszköz volt a punk, ráadásul a zene is nagyon tetszett. A Ramones egy örök szerelem. Nagyon izgalmas volt itthon a ’80-as évek közepe, vége. Jártunk fel a Lyukba előtte még a Mutterba, életem meghatározó időszaka volt. Imádtam!

Rockbook: Azt is kérdezhetném - könnyeden tovább úszva az előző kérdésem farvizén –, sőt, muszáj megkérdeznem: hogyan ítélitek meg a mai punk szcénát? Van ma magyar punk? Hogy érzi ma magát a punkzene?

IN: Szerintem a mai, tizenéves gyakorló punkoknak ugyan olyan fontos ez a dolog, mint nekünk akkor. Ilyen értelemben mindenképpen van. Mindig utáltam azt a hozzáállást, hogy bezzeg régen a mi időnkben mennyivel faszább, jobb, több volt! Pedig így van… Lehet, hogy kicsit kiürültek a jelszavak és a festékes flakonok… De van, működik, mennek szervezések, klubok és vannak olyan zenekarok, akiket még a legfinnyásabb szurkolók sem kérdőjeleznek meg, hogy punkok.

Rockbook: Mondhatni "matuzsálemnek" számítotok a punk-szakmában, a színpadról meg sok mindent látni. Milyen átalakulások történtek az elmúlt 25 évben? A kérdés a közönség átalakulására és a színpad szereplőinek átalakulására is vonatkozik.
 
IN Ez nem szakma. Generációk jönnek-mennek. Mindig vannak tigrisek, nagy megmondók – ők évekig formálják a közízlést, aztán eltűnnek, mint szar a gazban. Mi pedig tesszük a dolgunkat, nem akarunk megfelelni senkinek, még a punkoknak sem – csak magunknak. És ez így nekünk nagyon oké. Szépen lassan kategorizálhatatlanok lettünk, aminek nagyon, nagyon örülök.

Rockbook: Ha a Prosecturáról szó esik, az mindenképp megemlítendő, hogy ti a magyar punkon belül egy sajátos vonulatot képviseltek. Mintha más problémák érdekelnének titeket, mint más zenekarokat, és jól is van ez így. De hogyan viszonyultok ahhoz a skatulyához, amint talán egy évtizeddel ezelőtt a következőképpen láttam megfogalmazódni: pisi-kaki-punk zenekar?
 
IN: Ezt a 2004-es lemezünkön énekeltük magunkról. „…megcsináltuk a pisi-kaki punkot …” Nincs ezzel semmi baj! Az soha nem zavart, ha a zenekar szövegeit fikázták. Mivel a szövegekhez elég sok közöm van, tudom, hogy milyen gondolatok vannak benne, mögötte. Ez van, akinek leesik, van, akinek csak pisi-kaki. Nagyon nem gond. Az új lemezen is előkerül egyébként ez a megfogalmazás.
 
Rockbook: Mivel hosszabb idő után sikerült új lemezt összehoznotok, talán jogosan merülhet fel az olvasóban a kérdés, hogy mi most nektek a Prosectura? Hivatás vagy hobbi, esetleg a kettő együtt? Mennyire vagy most "frontember" és milyen frontokon harcolsz főként?
 
IN: A Prosectura a mi hülye gyerekünk. Kicsit szefós, soha nem tudod elengedni a kezét… Mint apuka a gyagya gyerekéét! Ezért vélhetően még sokáig együtt fogunk lakni. Sokkal fontosabb számomra a zenekar, mint azt valaha is hittem! És nem lesz tesója, az biztos! Legalábbis, ha rajtam múlik.

Rockbook: Nem mellékes információ, hogy a zenekar teljes diszkográfiája újra megjelenik. Ennek kapcsán felmerült bennem egy fenemód gyakorlatias kérdés: honnan lehet pénzt szerezni erre? Vannak ma olyan emberek, akik potenciált látnak a punkzenében? Gondolom, nem a Cseh Tamás Program biztosított számotokra pénzt "nemzeti értékmegőrzés" címén...
 
IN: Nemzeti értékmegőrzés – ez fasza! Egyébként tényleg nem. A Hammernél vannak ilyen perverz alakok, akik úgy gondolták, hogy nem nőhet fel egy újabb generáció egy bőrbe kötött Prosectura Összes nélkül. És ez így van rendjén, hogy az összes sanzonunk a didkókról jusson el mindenkihez!
 
Rockbook: Annak örültem volna, ha már az új lemez ismeretében készíthetek veled interjút, de ennek híján azt kell kérnem tőled, hogy beszélj nekünk az új lemezről!
 
IN: Földi nyalandók a címe, és jó!
 
Rockbook: A következő kérdésem amolyan bevezető a marketing-elméletbe/gyakorlatba... Egyre ritkábbnak számító eset, hogy valaki lemezt vásárol, vagy zenekarokat támogat lemez fejében. Mégis, ha találunk olyan "elvetemült" zenehallgatót, aki dilemmában van, hogy megvegye-e a Prosectura legújabb lemezét, mivel próbálnád meggyőzni őt?
 
IN: Én nem. Majd ráküldöm Ginóékat, meggyőzik ők. Meg fogják venni!
 
Rockbook: Ismét lesz PUNKhenger Turné! Ez szerintem nagyon lényeges hír. Mire lehet tőletek és a turnétól számítani?

IN: Lesz ETA, Dirty Dawn. Prosectura és Picsa új lemez októberben. Szerintem elég erős lesz idén.
 
Rockbook: Az egyik volt kollégámnak megígértem, hogy megpróbálok választ kicsikarni tőled egy több mint 15 éve benne munkáló kérdésre. Volt nektek valamikor a kilencvenes évek végén egy Bukta túra című turnétok, ahol a belépőjegyek mellé buktát is ígértetek. A kérdés pedig így szól: a veszprémi Enyhe Fintor Klubban miért nem járt bukta?

IN: Abban az időszakban úgy indultunk játszani, hogy a Tomi ment a buktákért, azt behajítottuk a kocsiba és go! De úgy volt, hogy csak az első 30-40 ember kapott buktát, asszem. Lehet, későn érkezett a komád.
 
Rockbook: És most szombaton lesz bukta? Mire számíthat tőletek a közönség a Dürer Kertben?

IN: Most nem szeretnénk a buktát – nagyon úgy tűnik, hogy jó kis este lesz! A visszajelölések alapján sokan leszünk, rajtunk nem fog múlni a buli!

maxim