Bejelentkezés

x
Search & Filters

Rendszeressé váló ismerős arcok Mudfield pólóban az ország bármely pontján

A szeghalmi Mudfield zenekar 2016 óta aktív, de a figyelem középpontjába tavaly kerültek Nem kell című dalukkal. Eleinte a környező településeken léptek fel. Amióta Szarka Joseph szárnyai alá kerültek, turnéztak együtt a Leander Kills és a Nomad zenekarokkal is. A zenekart többek között első lemezükről és élményeikről kérdeztem.
 
Rockbook: Februárban jelent meg az első nagylemezetek. Milyen a lemez fogadtatása? Milyen érzés együtt énekelni a közönséggel a dalokat?
 
Szegedi Marci (gitár): Jó érzés megtapasztalni, hogy a közösségi oldalakon és a koncerteken is pozitív fogadtatásban van része az albumunknak.
 
Feke Isi (gitár): Pár évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy ilyen dolgokban lesz részünk. Magyarország egyre több részére sikerül eljutnunk, és mindenhol vannak emberek, akik csak miattunk jönnek el és kívülről fújják a dalokat.
 
Szabó Dezső (basszusgitár): Pozitív kritikákat kaptunk leginkább.
 
Rockbook: Tudatos volt, hogy az angol nyelvű dalokról áttértetek magyar nyelvűre? Érezhető, hogy a közönség melyikre fogékonyabb?
 
Kovácsovics Máté (ének): Tudatos volt, sokkal őszintébb. Nem mellesleg egyszerűbb ez így nekem is a dalszöveg írásakor, el vagyunk kényeztetve a magyar nyelvvel. Közvetlenebb és bensőségesebb lett azóta a kapcsolatunk a közönséggel, mióta így nyomjuk, felesleges rájuk erőltetnünk angolul a mondandónkat, főleg hogy sokan nem is értik, miről van szó. Néha én sem vágtam. (nevetés)
 
F.I.: Itthon szeretnénk komoly célokat elérni, amihez szinte elengedhetetlen, hogy ne az anyanyelvünkön íródjanak a dalok. 
 
Sz.M.: Sokkal fülbemászóbb szövegeket lehet írni magyarul, egy-egy refrént már ki sem tud verni az ember a fejéből.
 
 
Rockbook: Szemtelenül fiatalok vagytok, ettől függetlenül már több éve együtt zenéltek. Hogy találtatok egymásra? Hogyan jellemeznétek egymást?
 
F.I.: Ezen a téren egyszerű dolgunk volt: Mátéval, Lorival és Dezsővel már több éve ismertük egymást, többször zenéltünk is együtt. Marcival egy osztálytársunk hozott minket össze, de szinte azonnal összekovácsolódtunk. 
 
SZ.D.: Isi és Máté régebb óta is ismerik egymást. Aztán a zeneiskola, valamint a kisváros környéke nem okozott nagy akadályt a barátság kialakulására.
 
K.M.: A zenélésen kívül számtalan közös kalandunk volt már így együtt, pedig mindannyian különböző figurák vagyunk, más-más szokásokkal és hóbortokkal. Talán az tart minket össze ennyire erősen és azért nem unjuk meg egymást, mert nem csak a próbateremben és a színpadon találkozunk egymással.
 
Sz.M.: Ha zenélni kell, ugyanarra a dologra pörgünk rá.
 
Rockbook: Miben látjátok a zenekar sikerességének titkát?
 
F.I.: Nagy százalékban a szövegekben rejlik ez a titok. Egyszerű, kézzelfogható, őszinte dolgokról szólnak a dalok, amikkel könnyen azonosulhat mindenki.
 
K.M.: Emellett mi minden koncert előtt és után szívesen lazulunk a közönséggel, az ilyesfajta közvetlenség pedig szerintem nagyon fontos. És mi rettentően szeretünk velük bulizni.
 
SZ.D.: Az őszinte gondolatokban. Valamint, hogy olyan embernek neveltek bennünket a szüleink, amilyenek vagyunk.
 
Balázs Loránd (dob): Szerintem is leginkább a szöveg a kulcs, de emellett a fogós riffek és dallamos énektémák is meghatározóak. Valamint az, hogy a privát életünkben is barátok vagyunk, nem csak a színpadon tudunk egy hullámhosszra kerülni.
 
 
Rockbook: Szerintetek mit ad hozzá a személyiségetekhez és a zenekarhoz az, hogy vidékiek vagytok? Mit jelent számotokra vidék? Lenne olyan élethelyzet, hogy elhagyjátok az Alföldet?
 
K.M.: Már a zenekar neve elárul mindent. Engem megtanított arra ez a vidék, hogy tiszteljem és becsüljem meg mindazt, ami körülölel engem, és hogy őszinte maradjak mindig, ne teremtsek ködös ábrándokat magam köré. Ideköt mindenem, a család, a barátok, a zene, az emlékek és a jövőm is. Ha már ennyi mindent adott nekem ez a föld, tartozok annyival, hogy valamit én is visszaadok neki.
 
B.L.: A betyárbecsületet jelenti számomra!
 
F.I.: Itt nőttem fel, ez az otthonom és bár nagyon sok helyre szeretnék még eljutni az életben, nagyon nehezen tudnám elképzelni, hogy végül nem itt öregednék meg.
 
Sz.M.: Egyfajta nyugodtságot, amit a természet közelsége táplál. Számomra a vidék a családot, otthont, tiszteletet és  egészséges értékrendet jelenti.
 
Sz.D.: Itt érezzük magunkat jól, nem bírnánk a nagyvárosi nyüzsgést, de a teljes csendet sem. Sárrét pont optimális, ezt szeretjük benne.
 
Rockbook: Mi volt a legemlékezetesebb élményetek az első turné során?
 
B.L.: Az, hogy az ország legkülönfélébb, távoli pontjain is sokan ismerték a dalainkat, már Mudfield pólóban jöttek koncertre, ránk voltak kíváncsiak, velünk együtt énekelték a szövegeket és végigugrálták a műsoridőnket.
 
F.I.: Szinte minden bulin volt olyan ember, aki azért jött el, hogy élőben hallhasson minket.
 
K.M.: A koncertek végén Ossian dalokat ordibálni a kocsmákban a közönséggel. (nevet)
 
SZ.M.: A rendszeressé váló ismerős arcok Mudfield pólóban az ország bármely pontján és hogy együtt éneklik velünk a számokat.
 
Sz.D.: A közönség és az elismerő szavak, amelyeket ismert emberektől kaptunk.
 
A zenekar Facebook oldala itt elérhető.
 
 
JAG