A Supernem zenekar fáradhatatlanul járja az országot, szinte az összes fesztiválon tombolhat a közönség a koncertjeiken, ezért is különleges alkalom, hogy interjút készíthetünk most velük Budapesten nyugodt körülmények között. Papp Szabolcs (basszusgitár, ének) és Kubányi Bálint (billentyűs hangszerek) válaszolnak kérdéseinkre.

Rockbook: Tavasszal jelent meg az ötödik lemezetek, a Túl a Frekvencián. Hogy működnek az új dalok a koncerteken?

Szabi: Szerintem csendben fogadták, legalábbis a TuFa Pophoz képest. Pedig türelmetlenül várom a hangos sikereket. Bár tény, hogy ez egy nehezebb album lett, így kell idő feldolgozni.

Bálint: A Tudományos Fantasztikus Pop után nagy volt felénk az elvárás, magunknak is és emiatt vagyunk kicsit türelmetlenek, de ahogy a Hova Megy Ki is kb. egy év, mire sláger lett, így még bizakodunk. A koncerteken pedig most már lassan játsszuk az összes dalt az albumról és egyre jobban énekli a közönség velünk a dalokat.

Rockbook: Mit tapasztaltok, melyik a közönség kedvence az új dalok közül?

Szabi: Nehéz kérdés… Nyilván emberfüggő, na meg klipfüggő. Hisz, amihez van klip, talán ismertebb. Ha mindenképen mondanom kell egyet, akkor az Egy a Millióból, amit már szinte minden koncerten velünk kiabálnak, énekelnek, de ha felkonferáljuk a számokat, azért már megy az őrület.

Rockbook: Gyakorlatilag az ország összes pontján fellelhetőek vagytok, szinte minden fesztiválon nagyszínpados fellépők lettetek. Hogy bírjátok ezt a feszített tempót?

Szabi: Szarul szerintem. :) Öregszünk, azt hiszem…. De viccet félre téve, elég intenzív zenét játszunk, és ahogy ezt az egészet mi megéljük, az is elég intenzív. Azért egy 4-5 napos túra, turné sokat kivesz az emberből. Na meg az elmúlt években tapasztalható hőség se könnyíti a helyzetet.

Bálint: Én inkább úgy fogalmaznék, hogy egyre szarabbu. :) De amikor felmegyünk a színpadra, megszólalnak az első taktusok, ezt mind elfelejtjük és élvezzük. Hisz, nagyon szerencsések vagyunk, hogy ezt csinálhatjuk, és nagyszínpados fellépők lehetünk.

Rockbook: A koncerteken mindig maximális teljesítményt kell/illik nyújtani. Ez nektek szemmel láthatóan, füllel hallhatóan általában sikerül. Hogy próbáltok feltöltődni, vannak jól bevált praktikáitok a relaxálásra?

Szabi: Igazából a klasszikus módszereken kívül, egyre többet foglalkozunk azzal, hogy fejben lejátsszuk a dolgokat előre, elképzeljük, mit hogy. Eljutottunk arra a szintre, hogy sokszor már csak úgy kiömlik belőlünk a muzsika. Én ugye basszusgitárral és énekkel foglalkozom a Supernemben és bizony nem tudnék egy dalunkat sem elénekelni a gitár nélkül, mint hogy elgitározni se tudnám éneklés nélkül. A kettő együtt viszont általában sikerül. :)

Bálint: Én azt veszem észre, hogy lélekből meg fejből könnyebben elfáradok, mint fizikailag, akármennyit is ugrálok. Na jó, ki miből dolgozik, mert ugye 30 IQ-ól nem nehéz. :) Ja és imádok úszni. :)

Rockbook: Egy-egy koncertre sokszor több órás utazással juttok el. Hogy szórakoztatjátok magatokat/egymást a turnébuszban?

Szabi: Maszturbálunk! :)

Bálint: Szerencsére nagyon jó buszunk van, mert akik hátul ülnek, ők egymással szemben ülnek, így ők pókereznek. Szabi elöl szokott ülni, így ő a dj.

Szabi: Igen, én vagyok a dj. Korábban én is hátul ültem, de olyan röhögések és hülyülések mentek, hogy mire odaértünk a koncertre, sokszor alig volt hangom, így előre ültem.

Rockbook: A Tviszt című számotok hetek óta előkelő helyen van a rádiós játszási listákon, ami manapság, tekintve, hogy a rockzene nem túl népszerű a médiában, tiszteletre méltó teljesítmény. Nektek, szerintetek mivel sikerül újra és újra elérni, hogy hallhatóak legyetek a rádiókban?

Bálint: Szerintem azzal, hogy valami olyan rést találtunk meg a pop, a rock és az alternatív zene között, ami kell az embereknek. Leginkább a MR2 Petőfi játssza a dalainkat, amit ezúton is köszönünk nekik.

Szabi: Talán az is számít, hogy olyan a hangzása a dalainknak, ami még emészthető, kellően popos, de ugyanakkor vérbeli rock. Meg hát változik a világ és ma egy zenekar igazán akkor tud túlélni, ha hallható a médiában. Alkalmazkodni kellett, nekünk ez eddig még sikerült és hálásak vagyunk, amiért a rádiókban hallhatóak vagyunk.

Rockbook: A dalaitok egytől-egyig különleges szövegekkel és hangzásvilággal rendelkeznek. Hogy születnek ezek a dalok? Van jól bevált recept a zeneszerzésre szövegírása?

Szabi: Nincs. Javarészt én írom meg vagy kompletten az egészet vagy felvetek egy ötletet a többieknek és együtt hozzuk össze. A szöveg az általában egy sztoriból fakad, amit megélek. Van, ami öt perc alatt születik meg, van, ami két év.

Bálint: Sokat segít néha két-három sör is. :)

Rockbook: Azon kevés szabadidőtökben, ami van, mit csináltok szívesen?

Bálint: Síelni vagy vitorlázni. Ebben a nagy melegben szinte mindig síelni szeretnék. :)

Szabi: Nekem esélyem nincs ilyenre. Leginkább azt szeretem, ha nem kell beszélnem senkivel, magamban lehetek,na meg a kislányommal.

Rockbook: Az elmúlt 12 év alatt nyilván rengeteg emlékezetes és vicces sztoritok összejött. Mesélnétek nekünk egyet-kettőt, amit még nem osztottatok meg máshol?

Szabi: Ez a világ egyik legjobb kérdése. Csak sajna nem tudok rá válaszolni, mert így hirtelen nem jut eszembe egy se. Ezt át kell gondolni.

Bálint: Annyi minden történik velünk, hogy nehéz egy dolgot kiemelni meg így hirtelen visszaemlékezni. Tudod mi csak elindultunk, ott voltunk, hazajöttünk…. szörnyen unalmas emberek vagyunk. :)

További érdekességeket, részleteket és azt, hogy hol is készült az interjú az alábbi hanganyagban hallhatjáto közel 30 percben. Ki ne hagyjátok! Nagyon jó! :)

Máthé Kriszta
Fotók: Szecskó Sára, Supernem