Technikás extreme/death metal Szlovákiából: Holotropic – Permeate (2014) lemezkritika
Vannak olyan pillanatok, amikor úgy érzed, hogy igen ez egy jó lemez lesz. Csekkolod a logót, ránézel a borítóra, gyors átfutod a számcímeket és belülről érzed vagy legalább is számítasz rá, hogy igen, ez most jónak ígérkezik. Aztán az ember szépen felbontja a csomagolást, még szemrevételezi (jelen esetben) az igényes digipak-ot, mely annyira új és friss, hogy szinte érezni, ahogy kijött a gyárból. Cd kipattint, lejátszóba berak, majd play gomb.
Az igen stabil black, death, thrash metal színtérrel rendelkező Szlovákiából, azon belül pedig Pozsony városából származik a 2013-ban alakult zenekar. Azonban e korai dátum ne tévesszen meg senkit, ugyanis a Holotropic-ban, más bandákban is alkotó, képzett zenészek vannak, a „Permeate” pedig a bemutatkozó lemezük. A hivatalosan október 27-én megjelent saját kiadású anyag, kilenc egyedi stílusjegyekkel ellátott számot tartalmaz, pontosan 44 percben. A játék neve pedig technikás extreme / death metal, ami nem idegenkedik az érdekes megoldásoktól, illetve a szokatlan hangszerek használatától sem. Erre jó példa, a lemezt nyitó „Judge” szitáron előadott kezdőtémája vagy például a kellemes, szinte kávéházi hangulatot idéző zongora dallamok a hármas számban – de mindenütt a tört ritmusoké a főszerep. A „Rupture” és a „Scintillate” tele van jobbnál jobb gitártémákkal, a bonyolult szerkezetük ellenére sem veszítenek intenzitásukból – mely az anyag egészére igaz. A dobos teljesítménye, meg, ahogy a komplex dobtémáit pakolja egymás után, lenyűgöző. A srácok mindenféle görcsölés nélkül képesek egy brutálisan széttördelt agyszaggató témából, kétlábas, headbangelős őrlőgéppé átvedleni csakúgy, mint ahogy képesek egy jazzes, elszállós, erőteljesen szétkávézott progresszióból szinte bármire átváltani és vissza. A „Wysinati”-ban van egy hangulatos rész, amely rövid ambient-es lebegéssel vezeti át / készíti fel a hallgatót a lemez egyik legjobb dalára, a „Traveller”-re. Ebben a dalban van minden – a szitár újból szerephez jut és az eddigi durva, kérges, hörgés-szerű ének mellett felbukkan egy atmoszférikus oldalt erősítő vokál is, nem kell megijedni, abszolút beleillik. A hatos track mely a „Tantrums” címet viseli, hasonló sebességben robog tovább, csak úgy, mint a következő szám, a „Filters”, melyben remek gitárszólóknak lehetünk fültanúi. Ami eddig kétségem volt a lemez felöl, az talán az ének kissé száraz éle, szerencsére a megfelelő helyeken hozzák be a tiszta vokált – nem a legképzettebb torkú a srác, de jó hallani, hogy erre is gondoltak, hiszen sokkal változatosabb lesz tőle az anyag.

A lemez utolsó és egyben leghosszabb nótájának epikusságát, a fent említett „építőelemek” teljes körű felhasználása és egy szépen megírt szóló teszi emlékezetessé a hallgató számára. A dal legvégén levő merengős kiteljesedés valami miatt a Meshuggah-ra emlékeztet, de miközben hallgattam a „Permeate” dalait, párszor a Mastodon, Opeth vagy mondjuk az Intronaut is beugrott. (Persze, csak hatásként.) A mostanában igen divatos és unásig majmolt djent is biztosan hatott rájuk, de ami igazán szimpatikus tőlük, hogy a tagok törekedtek az eredetiségre, nem is tudnám, hirtelen hasonlítani egyik mostani bandához sem őket.
A hangzás teljesen rendben van, megdörren a cucc, arányosan, szépen szól, minden hangszert szépen kihallani, van alja, teteje és közepe a dolgoknak. Sterilitásnak nyoma sincs, nincs túlproducerelve. A basszusgitárra érdemes külön odafigyelni, nagyon jókat penget a srác. Mint fentebb említettem, van kohézió a dalok közt, nincs széthúzás, egyben meghallgatva egy különös utazás részesei lehetünk, ezt támasztja alá a szürrealista stílusban fogant borító és úgy egyben az egész kiadvány kivitelezése is. A bookletben benne vannak a szövegek is, akit érdekel, segítségükkel még mélyebbre áshat a Holotropic zenéjének megértésében.
Szó mi szó, ez egy ügyes bemutatkozás a zenekartól, kíváncsian várom hova fognak elkanyarodni a következő lemezen, meg ami még jobb lenne, egyszer látni élőben, hogy hogyan reprezentálják a „Permeate” dalait. Ugyanis ez egy remek kiadvány.
http://holotropicband.bandcamp.com
http://www.facebook.com/holotropic
Lupus Canis


