Új énekesével elindult az AWS tavaszi turnéja (koncertbeszámoló) - 2023.02.11. Debrecen, Roncsbár
Amikor eldöntöttem, hogy elmegyek az AWS 2023-as turnéjának első állomására, fel sem merült bennem a kérdés, hogy budapesti lakosként miért pont az egyik legmesszebb lévő bulit nézem ki magamnak? A válasz egyszerű: ha egy koncert igazán érdekel, szívesen elutazom érte (akár külföldre is) és szégyen szemre be kell vallanom, de ez idáig még nem voltam a debreceni Roncsbárban. Szerencsére ezt a hiányosságomat most már pótoltam, ez a hely zseniális!
Aki eddig még nem volt Debrecen egyik legmenőbb helyén, annak ajánlom, hogy pótolja, amíg tudja! A Roncsbárba belépve egyből úgy érzi az ember, mintha egy másik világba csöppent volna, a helynek az atmoszférája egyből magával ragadja az ide érkezőket. És nem is csoda, hiszen a különleges design, ami az egész hely hangulatáért felelős, rögtön buli hangulatba hozza az embert. Van itt minden, ami szem-szájnak ingere: meztelen kirakati bábuk, kazettákból összeállított lámpák, cintányérok, alufelnik, biciklikerekek a falon, amiket a színes lampionok fényáradata világít meg. Ja, és ha már világításról beszélünk, akkor ne feledkezzünk meg az egyik kedvenc tárgyamról sem, amit itt találtam: sajtreszelőből készített lámpák is lógnak le a falról, amik egész jól illenek a fém tartóoszlopokhoz/vázakhoz, illetve a csövekhez a falon.
A látogatásom után abszolút meg is értem, miért ez az egyik kedvenc szórakozóhelye a helyieknek, engem teljesen levett a lábamról.

Miután körbenéztem és az első korsó sörömet is kézhez kaptam, már izgatottan vártam, hogy mit hoz majd az este. Aki ezt a koncertbeszámolót olvassa, biztos, hogy tudja, hogy az AWS zenekar történetében 2023-tól új időszak kezdődik: januárban bejelentették, hogy Stefán Tamás lesz a banda új énekese. És hát nem csak a Roncsbár látogatása volt az egyetlen indok, ami miatt ellátogattam Debrecenbe - ennek a hírnek a hallatán olyannyira megörültem, hogy a bejelentéstől és az első közös dal megjelenésétől számítva egy fikarcnyi kérdőjel sem volt bennem, hogy nekem bizony ott kell lennem az első turnéállomáson.
Tomi már az emlékkoncerten is nagyon szimpatikusnak tűnt és már akkor láttam benne potenciált, így amikor a hivatalos bejelentés is megtörtént, alig vártam, hogy a koncertdátumok is napvilágot lássanak. A jegyeket őrült tempóban elkapkodták a rajongók ( azt hiszem, még 1-2 hely van, ami nem lett sold out) és bár örülök, hogy ott voltam a debreceni bulin és a budapestin is majd ott leszek, azért sajnálom, hogy máshova most nem tudok eljutni - de ami késik, nem múlik.
A színpadot az Evolette zenekar melegítette be a srácoknak és ahogy láttam, a közönségnél elég jól betalált ez a választás. Őszinte leszek, én nem nagyon vagyok képben az itthoni kisebb zenekarokkal és sajnos előtte időm sem volt, hogy kicsit utánanézzek a dolgoknak, így nekem meglepetés volt, hogy mi történik majd aznap este, mielőtt az AWS színpadra lép. A zenekar 2018-ban alakult Budapesten, az eseményben talált leírás alapján a modern pop-metál kategóriába sorolják magukat és az első nagylemezük két évvel ezelőtt jelent meg, ami a „Pánik“ címet kapta. Akinek van kedve, csekkolja le őket itt!
Úgy láttam, a közönségben többet is voltak, akik elejétől a végéig üvöltve énekelték a számokat, sőt, szerintem a zenekar ismerős arcokat is láthatott maguk előtt tombolni, emiatt pedig abszolút családias hangulat alakult ki. A srácok egész jól befűtötték a termet és bár a zenéjük nem teljesen az én stílusom, ettől függetlenül jó volt látni a mosolyt az arcukon. Ezúton is kívánom nekik a legjobbakat és érezzék jól magukat a turné többi állomásán is!

Evolette
Látszott, hogy szombat este volt és hogy a koncert is teltházas volt, azonban áldom azt az embert, aki kitalálta, hogy a koncertteremben is legyen egy pult és hogy könnyen oda lehessen férni, így ugyanis koncert előtt és közben is szomjunkat tudtuk oltani és szerencsére így nem is maradtunk le semmiről. Nem vagyok hozzászokva ehhez a luxushoz, Budapesten néhány szórakozóhelyen úgy kell megküzdeni a levegőért és az italért, mintha az Éhezők viadalában lennénk - most azonban szerencsésnek éreztem magam, a folyékony kenyérrel a kezemben szépen elhelyezkedtem, elfoglaltam a helyemet a tömegben és számoltam a perceket, mert már annyira szerettem volna élőben hallani az új AWS számot („Odaát“), mintha az életem múlott volna rajta.
Az óra 21:30-at ütött és a srácok bele is csaptak a lecsóba és mondanom sem kell, de a közönség már az első szám alatt teljes megőrülésben kezdett tombolni és a hangulat az utolsó percig hibátlan volt. Sajnos a legutolsó Parkos emlékkoncerten tavaly ősszel nem tudtam ott lenni, a W-betűs légitársaság úgy döntött, hogy aznap sem szeretne időben célba érni, így hiába matekoztam, sajnos nem tudtam odaérni, de azóta vártam, hogy végre eljöjjön ez a pillanat. A pillanat, amikor újra mosolyogva látom a közönséget és a srácokat is, sőt, magamat is. Tomi szerintem a legjobb választás volt erre a pozícióra és a közönség reakciójából úgy ítéltem meg, hogy mások is hasonló véleményen vannak.

Stefán Tomi
Ezer éve járok én is koncertekre, fesztiválokra belföldön és külföldön egyaránt, megéltem (vagy túléltem?) többször is tagcserét a számomra kedves zenekarokban, sőt, megszámlálhatatlanul sokszor voltam magyar zenekarok koncertjén is az elmúlt évek alatt, viszont ilyen összetartást, támogatást, szeretetet nagyon ritkán vagy talán még soha nem tapasztaltam, mint amit az AWS zenekarnál. Most Debrecenben pedig azt is megtapasztaltam, mennyibe befogadóak tudnak lenni az AWS rajongói. Tomi érkezésére nemcsak a bandának, de a közönségnek, a rajongótábornak is szüksége volt már és olyan szeretettel fogadtuk mindannyian, amit csak kívánni tudok minden előadónak, aki hasonló szituációba csöppen, mint ő.

Bár a színpad számomra túl picinek tűnt és kicsit szűkösen tudtak mozogni a srácok, ez nem gátolta meg őket semmiben, sőt, talán bemelegítésnek a Roncsbár tökéletes első állomásnak bizonyult - ide már úgyis „hazajárnak“. A színapi fények elég brutálra sikeredtek a szó legjobb értelmében (egyszer-kétszer számomra picit túl sok volt, ez már csak utólag, a videókat megtekintve tűnt fel), a narancssárga és a kék színekkel nálam abszolút betaláltak, a kedvencem azonban azok a nagy, álló lámpatestek voltak a háttérben (tudom, valószínűleg nem ez a megfelelő kifejezés), amiken fel-le futkostak a fénycsíkok. Nagyon remélem, hogy hasonló színek és fények lesznek majd a Parkos bulin is.

A setlist szerint, amit az interneten találtam, 17 számot játszottak, én pedig hiszek a listának, ugyanis egész este tátott szájjal bámultam mind a zenekar, mind a közönség teljesítményét és meg se fordult a fejemben, hogy memorizáljam, melyik számok hangzottak el. Tény és való, hogy ez egy erős setlist, megfelelő tudás, tehetség és alázat kell ahhoz, hogy valaki ezeket a dalokat elő tudja adni és úgy látom, hogy ez Tominak megy, illetve menni fog. Tudja ő is, a zenekar, a közönség is, hogy ez nem megy csettintésre, azonban benne megvan mindaz, ami ahhoz kell, hogy az AWS új énekese lehessen. Személy szerint nagyon várom már az új dalokat Tomival és igaz, még csak egy új dal látott napvilágot, az az érzésem, hogy ha több is érkezni fog, azzal olyan magasra teszik a lécet, hogy eljön az az új korszak az AWS életében, amikor még a Viszlát nyárnál is masszívabb zárást fognak produkálni.
Hatalmas gratula az AWS zenekarnak és nagyon jó turnét kívánok nekik - találkozunk a Budapest Parkban!
A koncerten elhangzott dalok:
01. Hol voltál?
02. Te is félsz
03. Lakatlan ember
04. Nem fáj
05. Budapest
06. Nem kértünk semmit
07. Útvesztő
08. Még lélegzem
09. Fekete részem
10. X/O
11. Fuss!
12. Temetetlen halott
13. Mindent a semmiért
14. Odaát
15. Viszlát nyár
Gömöri Ivett
Fotók: Hatvani Tibor, Tóth Gábor



