Így kapta a nevét 100 neves rockelőadó: 2. rész
Amikor zenekarok, zenei előadók neveit vizsgáljuk, bizonyos trendek rajzolódnak ki. Gyakran például arra kényszerülnek, hogy felvegyék a becenevet, mely már rajtuk ragadt, egyszerűen azért, mert valaki más már korábban megkísérelt velük hírnevet szerezni. Sokan közülük úgy döntöttek, hogy nem mérlegelték, a tagoknak mennyi ideig kell élniük a választással. Egy részük hasonló nevű korábbi verziókból fejlődött, míg másokat rosszindulatú megjegyzések váltottak ki.
Az Ultimate Classic Rock összeszedte a rock 100 legnagyobb előadónevének történetét, az AC/DC-től a ZZ Topig, mi pedig tolmácsoljuk nektek. Ígérem, a végére képesek lesztek átlátni a legendás hazugságokon – és ami talán még fontosabb, a legidegesítőbb rocktudóssá válhattok bármely baráti beszélgetésen.
Derek and the Dominos: Az 1970 tavaszán alakult Derek and the Dominos magja Eric Claptonból, Bobby Whitlockból, Carl Radle-ből és Jim Gordonból állt. Duane Allman későbbi felvétele a magányos albumuknak tüzes összhatást adott – és egy olyan címet, amely Eric és Duane nevére egyaránt utalt. Valójában a csoportot korábban Del and the Dominos néven emlegették, mivel Clapton megpróbálta elmozdítani a reflektorfényt a szorosabb együttműködési időszak alatt. Később a kiadó arra törekedett, hogy egyértelművé tegye Clapton jelenlétét azáltal, hogy „Derek is Eric” feliratú gombokat adott ki.
Dire Straits: A Knopfler-testvérek, David és Mark, valamint barátaik, John Illsley és Pick Withers alapították a Dire Straitset – olyan nevet választottak, amely feltehetően Withers egy zenésztársának javaslatára vezethető vissza. Állítólag légbőlkapott ötlet volt, miközben egy barátjuk konyhájában próbáltak, még mielőtt a csapat 1977-ben egy öt dalból álló demószalagot rögzített a név alatt.
The Doobie Brothers: Mielőtt a 70-es évek popszenzációjává váltak, a Doobiek egy csapat hippi voltak, akik együtt éltek egy házban Észak-Kaliforniában. Amikor nevet kerestek zenekaruknak, egy nem zenész házitárs a Doobie Brotherst javasolta, mivel a tagok rengeteg füvet szívtak. A „doobie” akkoriban ezt illető közös szleng volt.
The Doors: Na, ennek kanyargós útja volt a rock kánonba. William Blake költő 18. századi, a francia forradalmat követő könyve, a ’Menny és a pokol házassága’ először Aldous Huxleyt ihlette arra, hogy egy meszkalinmámoros 1954-es művének a ’The Doors of Perception’ (Az észlelés kapui) címet adja, amit aztán a Gyíkkirály és társai felhasználtak a névválasztásnál.
Eagles: Általában Bernie Leadon nevéhez és egy Mojave-sivatagi csoportos kiránduláshoz (mely foglalkozás tárgya elsősorban alkohol- és drogfogyasztás volt) kapcsolják az Eagles név megalkotását. Leadon felidézte, hogy olvasott az indián hopi törzs sas iránti tiszteletéről. J.D. Souther azonban azt pedzegette, hogy a név azután ragadt meg, miután Glenn Frey felkiáltott: Eagles!, amikor a sivatagban láttak néhányat fölöttük repülni. Steve Martin humorista, a csapat barátja később azt javasolta, hogy a bandát "THE Eagles" néven kellene emlegetni, de Frey ragaszkodott ahhoz, hogy a zenekar neve egyszerűen Eagles maradjon.
Electric Light Orchestra: Amikor a 70-es évek elején Roy Wood, aki korábban a Move tagja volt, összeállt az Idle Race egykori tagjával, Jeff Lynne-nel, hogy pop és rock formációt alakítsanak ki, nevüket a „light orchestras”– olyan csoportok, melyek könnyen hallgatható zenét játszanak, nem pedig klasszikus kompozíciókat – brit jelenségre alapozták.
Elton John: Reginald Kenneth Dwight néven született 1947-ben a Middlesex megyei Pinnerben. Elton Johnt "Reggie" néven ismerték az első kísérleti kocsmai fellépéseitől egészen a Bernie Taupin dalszövegíróval való karrierfordító találkozóig. Nem sokkal ezután azonban új nevet kezdett használi, amely a Bluesology együttes két korábbi tagja előtt tisztelgett: Elton Dean szaxofonos és Long John Baldry előtt.
The Faces: A Small Faces a 60-as évek mod-szcénájából ugrott ki, és fizikai megjelenésükről, valamint az „arc” mod kifejezésről nevezték el magukat, mely stílusos és fontos személyt jelent. Amikor Steve Marriottot Rod Stewart és Ron Wood váltotta, a banda stílust váltott, és ennek megfelelően lerövidítette a nevét.
Fleetwood Mac: A zenekarokban általában háttérbe szoruló basszusgitáros és dobos a Fleetwood Macben fontosabb szerepet kapott: a banda névadója Mick Fleetwood John McVie – ez volt Peter Green gitáros ajánlata, hogy a csapatban maradjanak. A dolog láthatóan működött: öt évtizeddel és rengeteg tagcserével később a páros a kizárólagos megmaradt tag a 60-as évekből.
Foghat: Első albuma elkészültének előestéjén ez a banda még mindig azon lamentált, hogy mi legyen a megfelelő név. A Brandywine Tracket és a Hootch-ot rövid mérlegelést követően kukázták, mielőtt a Foghat lett volna a kiválasztott. Dave Peverett gitáros állítólag egy gyerekkori játékban találta ki az egyébként teljesen halandzsa szót a testvérével.
Foreigner: A Triggert, a banda eredeti nevét már valaki más használta, így Mick Jones előállt a Foreignerrel. Az elnevezést az a tény ihlette, hogy közülük legalább hárman mindig külföldiek voltak, bárhová is mentek. Eredeti felállásukban egy brit trió (Jones, Ian McDonald és Dennis Elliott), valamint három amerikai (Lou Gramm, Al Greenwood és Ed Gagliardi) zenélt.
Free: Alexis Korner javasolta a nevet, akit széles körben a brit blues atyjának (vagy néha nagyapjának) tartottak. Korner sosem volt a zenekar tagja, de gyakran zenélt együtt a srácokkal. Ő ajánlotta egyébként a 15 éves Andy Frasert is Paul Kossoff, Simon Kirke és Paul Rodgers mellé a Free negyedik tagjának.
Genesis: A prog rock úttörői első menedzserükről kapták a nevüket. Jonathan King kezdetben azt fontolgatta, hogy Gabriel’s Angelsnek hívja a zenekart, utalva az alapító frontemberre, Peter Gabrielre. Végül a bibliai érzést megtartotta, de inkább olyan nevet választott, amely alkalmasabbnak tűnt egy vállalkozás beindítására.
Golden Earring: Itt is az összetéveszthetőség elkerülése végett kellett lemondani az eredeti Tornados névről, hogy aztán a zenekar a Hunters nevű brit banda ’Golden Earrings’ instrumentális daláról kapja a nevét, akik előtt gyakran nyitották a bulikat. Még a 70-es évek hajnala előtt Golden Earringre váltottak, legnagyobb slágereiket, a ’Radar Love’-ot és a ’Twilight Zone’-t már ezen a néven adták ki.
Grand Funk Railroad: A Grand Funk Railroad találó játék a szavakkal, melyeket Terry Knight menedzser javasolt. A Grand Trunk Western Railroad a mai napig áthalad a zenekar szülővárosán, Flinten (Michigan állam). A 70-es évek elejétől egy ideig egyszerűen Grand Funk néven voltak ismertek.
Grateful Dead: Talán nem túl meglepő módon a Grateful Dead neve egy durva trip közben született. Jerry Garcia egy folklór könyvet lapozgatva botlott bele az eltemetetlen halottak lelkére vonatkozó kifejezésbe. A „grateful dead” karmikus háláját fejezi ki egy olyan személynek, aki megszervezte az esetleges temetését. Death metal bandákat megszégyenítő módon jöttek elő a hippik ezzel a névvel.
Guns N' Roses: A 80-as évek derekának egyik legsikeresebb zenekaráról nagyjából mindenki tudja, hogy senki nem tudja pontosan, hogyan is kezdődött a története. A klasszikus felállás (Axl Rose, Izzy Stradlin, Slash, Duff McKagan, Steven Adler) tagjai kis túlzással vetésforgóban mozogtak los angelesi zenekarokban egy sor másik zenésszel egyetemben. A Guns N’ Roses a Tracii Guns fémjelezte L.A. Guns és az Axl Rose vezette Hollywood Rose (eredetileg AXL) nevek összevonásából született.
Heart: A 70-es évek elején Ann Wilson csatlakozott a White Heart zenekarhoz, melyet 1967-ben alapított Steve Fossen basszusgitáros Army néven. Amikor Wilson belépett, a banda Hocus Pocusra változtatta a nevét. 1972-ben Wilson találkozott Mike Fisherrel, zenésztársa, Roger Fisher testvérével. Ann és Mike egymásba szerettek, és Rogerrel és Fossennel kiegészülve újra összeálltak a Hocus Pocus/White Heart reinkarnációjaként. Ismeretlen okokból a „White” kikerült a névből, és megszületett a Heart, melyhez Ann nővére, Nancy ’74-ben csatlakozott.
Humble Pie: Peter Frampton úgy emlékszik, hogy új bandája a névválasztáson gondolkodott már néhány órával azután, hogy Steve Marriott és a Small Faces útjai elváltak. Minden tagnak volt egy javaslata, és a Marriott ötlete, a Humble Pie vitte a prímet. Az angol kifejezés jelentése szó szerint „szerény sütemény” vagy „alázatos pite”. Olyasvalakire utal, akinek meg kell alázkodnia mások előtt. Marriott ezzel egyértelművé tette, hogy elutasítja a super group címkét, melyre számítani lehetett.
Iron Butterfly: A Led Zeppelinhez hasonlóan (akik a San Diego-i pszichedelikus arcok után egy évvel adták ki debütlemezüket) az Iron Butterfly nevet az a szándék ihlette, hogy egyesítsen két kontrasztos elemet, amelyek egyszerre jelentenek valami súlyosat és valami könnyedet. Valószínűleg az a tény sem okozott gondot, hogy a név minden értelemben eléggé elszállósra sikeredett.
A sorozat első része itt megtekinthető.
Somogyvári Ákos


