Elfeledett magyar zenekarok - Első évad összefoglalás
Rengeteg zenekar ékesíti a magyar könnyűzene történelmet. Így arra gondoltunk, hogy évadokba rendezzük őket. Egy ilyen szakaszt pedig 15 banda fog alkotni, amit egy lazább, interaktívabb írással zárunk majd le. Ilyen formában igyekszünk összefoglalni számotokra, hogy milyen zenekarokról is tettünk említést. Hogy miképpen készült az 'Elfeledett magyar zenekarok' sorozat első évada? Milyen tapasztalatokat szereztünk? Hogy fogadtátok az együtteseket? Tarts velünk!
Kezdjük mindjárt a sorozat születésével. Szóval a legelején csak arra gondoltam, hogy a zeneválogatásimnak milyen király volna egy kis nézettség. Így megkerestem öncélúan ezzel az ötlettel a Rockbook Rockmagazint. A főszerkesztőnek tetszett az ötlet, viszont minden áron szerette volna, ha írások is társulnak ezen tartalmak mellé. Őszintén szólva ennek nagyon nem örültem. Nem igazán volt hozzá kedvem. És azóta sem érzem, hogy a cikkírás az én asztalom. De, ha belement, akkor gondoltam, oké, rittyentek valamit. Történt is egy ilyen teszt írás, persze nem akartam túl spilázni a dolgot, összevágtam valamit és reménykedtem, hogy elég lesz.
Sajnos nem így történt, aminek nem örültem, minőségibb tartalom volt az elvárás, amivel egyet is értettem, de tudtam, hogy ez nagyobb munkával jár, én meg alapból lusta vagyok, szóval eltelt pár nap, mire kilógattam az orromat. De közben azt is éreztem, hogy türelmet, figyelmet és teret kapok. Meg hát, amúgy is rockzene! Úgyhogy rábeszéltem és megerőltettem magam, ami annyit jelentett, hogy igyekeztem eldobni a gátlásaimat, s valami teljesen szabad formába önteni a mondandót.
Innentől már érezhető volt, hogy egy sorozat van készülőben. A zenekar bemutatását úgy hoztam össze, hogy minden részletre igyekeztem kitérni, minden lényegesebb dolgot beleszőni, hogy a lehető legkomplexebb írás szülessen. Persze rengeteg interjú, videó és cikk található az interneten magyar előadókról, de történetüket teljesen részletesen lekövető, összefoglaló anyagokat nem találtam, így arra gondoltam, hogy ez a csapásirány lesz a sorozat gerince. Mivel elfeledett magyar zenekarok a téma, így egy igazán utána járós kutató munka az, amivel szembesülök olykor, de én ezt nagyon élvezem. Úgy gondolom, hogy léteznek dalok, amik valamilyen oknál fogva nem lettek sikeresek, de mégis kiemelkedő alkotások a maguk nemében.
1. Így ilyen elgondolásokkal és ok-okozatokkal született meg az első zenekar bemutatás, a Szfinx. Mivel nem tudtuk mit várhatunk, így aznap az első cikk volt, ami megjelent, ráadásul délelőtt 10:00 órakor. De ettől függetlenül a legsikeresebb írás volt aznap, ami kiemelkedő, nem várt siker volt. (teljes cikk itt)

2. Az Exit lett a második bemutatott zenekar. Személy szerint nagyon szeretem. A megjelenése napján sok sikeres cikk volt, de így is dobogón végzett holtversenyben a harmadik helyen. Hasonlóképp teljesített, mint a Szfinx. (teljes cikk itt)

3. Kétségtelen, hogy Benkő László szóló dalai „nem feltétlenül kötődnek a rock stílushoz”, de mindenképpen szerettem volna összefoglalni munkásságának ezen részét. Méltánytalanul kevés figyelmet kaptak saját albumai. Igaz ez így van a legtöbb szóló albummal általában. A sorozat legrosszabbul teljesítő része lett. Ez jósolható is volt, hisz nem annyira témába vágó. De egyszerűen úgy éreztem, nem hagyhatom ki. Ha még nem ismernétek Benkő László ezen oldalát, akkor egyszer azért mindenképpen érdemes elolvasni, végighallgatni. (teljes cikk itt)

4. A szinte abszolút ismeretlen Prompt, gyerekkorom kedvelt zenekara. Egyértelmű volt, hogy nem ismert széles körben, de egy ilyen sorozatban minden ehhez hasonló formációnak is szeretnék teret biztosítani. Helyben volt igazán népszerű csak, tehát ha valami neked újat szeretnél hallgatni, gratulálok! Nagy valószínűséggel itt most találtál egyet. Én vagyok az első aki közre adta az interneten a dalaikat. (teljes cikk itt)

5. A Carmen-t nagyon sokan szerettétek, döbbenetes nézettséget hozott és tényleg sokan imádjuk. Szizsónak volt p.fám elküldeni a sikerét, mire nemes egyszerűséggel, csak annyit reagált, hogy: „F.sza!” Tényleg nagyot ütött nálatok a téma, nagyon sokan a mai napig emlékeztek rájuk. (teljes cikk itt)

6. Következett a Griff, ami az egyik legkomplexebb írás lett. Nagy feladat volt, ugyanis nagyon kusza a zenekar története. De úgy vettük észre, hogy sikerült átadni a Griff életérzést. Nagyon sikeres volt ez az írás is szintén. Az eddigi legnagyobb „dramaturggal” zenekarral kapcsolatban, itt találkoztam. Lelkileg is mindenképpen hagyott azért némi nyomot. Sokatoknak tetszett és az élen zárt aznap interakcióban. (teljes cikk itt)

7. A Dance az a formáció, ami nekem nem tartozik a nagy kedvenceim közé, de többségeteknek nagyon is igen. Ez egy szintén mindent elsöprő népszerűségnek örvendő visszaemlékezés lett. Nem lehetett csak a fellelhető írásos anyagok alapján teljesen összerakni a történetüket. Nem idéző jellel került az írásba ugyan, de "Kicsi" sok tájékozódó jellegű kérdésre adott választ. Ezúton is köszönöm neki. Pallagi Lackó pedig kommentben segített helyesbíteni a történeten, amit neki is szintén köszönök. És a Révi Józsi féle kislemez is ott lapul valahol nála, ami igazi kuriózum. Úgyhogy most, hogy még írásba is foglaltam a nevét, remélem eljuttatja valahogy hozzám, hogy digitalizálhassuk és, hogy megoszthassam veletek. (teljes cikk itt)

8. A Kiss-Gidófalvy Bandhez nem éppen nagy életút párosul, de a Kisváros című sorozat miatt, természetesen kihagyhatatlan volt. A legismertebb daluk e sorozat főcímdala, és ha talán nem is nagyon ismerni tőlük továbbiakat, egyfajta romantikus visszaemlékezésképp mégis csak, szépen kerekedett felfelé az olvasottsága. (teljes cikk itt)

9. A Metal Company az a név, amit én igazán nagyra becsülök. Innen is csírázik a magyar rock hőskora. A fél évet megélt formációnak a létezéséről, úgy gondolom, nem sokan tudnak. Rövid, de annál hangsúlyosabb történet az övék. Nem lehetett sokat írni róluk, de ha még nem találkoztál velük bátorítalak, hogy olvass utána. A legtöbben a Bill és a Box Company-val azonosítják, ami maximum csak úgy igaz, hogy nagy mértékben ugyan azon zenészekből álltak. De mivel a Metal Company adott ki kislemezt is, így én mindenképpen jogosultak arra, hogy külön zenekarként kezeljük őket. (teljes cikk itt)

10. A Hordáról sok írást lehetett találni, de egyik sem volt igazán lényegre törő, egyszerűen lényeges információkat nem találtam róluk. Így aztán igyekeztem magukat a zenekar tagokat megszólaltatni, hogy pontosítsanak. Végül Both András volt az, aki igen sok lényeges információval látott el. Nagyon köszönöm neki, tényleg sokat segített! (teljes cikk itt)

11. Missió került terítékre ezek után. Ismételten a nap legsikeresebb olvasmánya lett aznap, akár csak a Horda. Külön ámulatba ejtett, hogy egy későbbi bemutatott zenekarnál is szóba kerültek. Érdemes tovább olvasni, ha kíváncsi vagy. (teljes cikk itt)

12. Bill és a Box Company, ha már korábban érintve volt, felgöngyölítettük. Soha nem jelent meg hivatalos kiadványa, zordabb időszak volt talán a magyar rock történelmében az ő koruk. Nem lehetett sokat írni róluk. De az egy máig fennmaradt daluk az káprázatos! (teljes cikk itt)

13. Következett a Hard Légió. Aki az akkori Beatrice életérzésének a megszállottja volt, annak biztosan szintén befutó lehet ez a punk zenekar. Még Lugosi is megfordult benne. Ami döbbenetes volt számomra, hogy, (és most a főszerkesztőtől előre elnézést kérek
) SEMMIT sem találtam róluk, pedig abszolút nem egy tipikus kis zenekar. Nem is kellett több, ez az én feladatom, gondoltam. Teljesen premierként a Hard Légióról csak ebben a sorozatban olvashattok. Felvettem a zenekarral a kapcsolatot és kiderült, hogy még működnek. Pálya Tamás gitáros vezényletével válaszolgattak kitartóan a kérdéseimre, aminek a vége az lett, hogy meglátogattuk őket próbán is. Fantasztikus élmény volt. Ha valami új tartalmat keresnél ebben az évadzáróban, akkor gratulálok, itt találtál, ugyanis a napról még egy videót is készítettem:
Nagyon nagy szerelmem lett a zene, amit játszanak. Ezért némiképp el is szomorított, hogy nem túl sokan olvastatok róluk. (teljes cikk itt)

14. A black metal az a műfaj, ami erősen rétegzene. Így akik nem követik, azoknak fogalmuk sincs kik szólalnak meg ilyen stílusban. Akik viszont élnek halnak érte, azok a mai napig ikonként tekintenek a Tormentorra. Ha a Missióval kapcsolatban érdekességet keresel, akkor azt itt fogod találni. Ennek apropóján jutottam el a „Mayhem sztorihoz”, amit egyszerűen nem tudtam megállni és noha a Tormentornak álltam neki, a „De Mysteriis Dom Sathanas” cikk két nap múlva kész volt, az pedig nem kicsit volt részletes. De hát hiába...., magával rántott, mint húst a panír. (teljes cikk itt)

15. Az első évad zárásaként következett a Roxx69. Nagyjából az ő korukban voltam tini, szóval mikor az akkori zenecsatorna nyomatta, naná, hogy tetszett. A „modern idők egynyári slágeres” tipikus példája az övék, ettől függetlenül vannak jó dalaik, legalábbis, ami nekem tetszik és azért ti is biztos találkoztatok vele páran. (teljes cikk itt)

16. Elérkeztünk az Elfeledett magyar zenekarok 1. évad záró részhez. Nos hát ennyi történt eddig. Volt 3-4 elírásom, természetesen a hibákat is be kell ismerni, s bármi fajta zenekar történeti korrekció érkezett komment formában, azt javítottam magamnak is, nem csak a cikkben. Volt egy két zenekar, akikről egyszerűen nem lehetett többet írni, annyira tiszavirág életűek voltak. És biztosan lesz még ilyen. De továbbra is igyekszek minden bandát a legkerekebben bemutatni. Köszi a helyesbítéseket és a dicsérő kommenteket is egyaránt.

RockerBel,,l


